A bánat és a stressz elhízáshoz vezethet

Egy sereg orvos, pszichológus és szociológus foglalkozik nyugati civilizációnk egyik népbetegségével

2009. június 15.
Az elhízásnak különböző okai lehetnek: testi, azaz biológiai vagy lelki, tehát pszichológiai.

A felmérések azt mutatják, míg a gyermekkori elhízás biológiai elváltozásai mindössze öt százalékosak, addig felnőtt korra minden harmadik túlsúllyal élő embernél találnak már az elváltozással összefüggő egyéb tünetet is. Így szinte biztos, hogy a kövérség komoly kockázati tényezője számos betegségnek.

A rossz kortizonszint is okolható a túlsúlyért


A normál kortizon anyagcsere egy napos ritmusban működik, ami azt jelenti, hogy a kortizon szintek 24 órás periódusokban változnak. A legmagasabb szintet általában reggelre éri el, a legalacsonyabbat az éjjeli órákban (éjfél és két óra között). A kortizon szintje szervezetünkben erős zuhanást mutat reggel 8 és 11 óra között, majd tovább csökkennek a nap folyamán. A legalacsonyabbat körülbelül hajnali kettőkor éri el. Majd ismét növekedni kezd, hogy segítse az ébredést és felkészítsen egy újabb stresszes napra.
Egy sereg orvos, pszichológus és szociológus foglalkozik ezzel a kérdéssel, hiszen úgy tűnik, nyugati civilizációnk egyik népbetegsége lett mára a kövérség. Ráadásul gyakran hozzák kapcsolatba az érelmeszesedéssel, magas vérnyomással, epekő- és, vesebetegségekkel, daganatos betegségekkel, továbbá az úgynevezett 2-es típusú cukorbetegség kialakulásával is. Nem beszélve az ízületi megbetegedésekről, melyetket maga a túlsúly cipelése eredményez.

Miért is növesztünk  zsírpárnákat?

A zsír védőpáncél és energiaraktár egyszerre. Gondoljunk csak bele, milyen jól jön egy-két kiló súlyfelesleg egy komolyabb betegségnél! De véd a hidegtől, sőt szükség van rá várandósság idején is, a baba védelmére. Az egyszerű elhízást, vagyis az egyenletes súlygyarapodást, melynél nem mutatható ki anyagcserezavar, elsősorban a bőséges táplálkozás és a kevés testmozgás okozhatja, de a kifejlődésében valószínűsíthető az alkati, vagyis örökletes hajlamok szerepe is. Ez utóbbit bizonyítja, hogy egypetéjű ikreknél szinte nincs súlykülönbség, még akkor sem, ha egymástól elválasztva nőttek fel, míg az örökbe fogadott gyerekek alkata általában megegyezik vér szerinti szüleiével. Ha mindkét szülő túlsúlyos, a gyermekeik kétharmada kövér lesz. Ha csupán az egyik szülő elhízott, akkor ezt a gyermekek fele örökli, míg az átlagos alkatú szülők gyerekei közül mindössze kilenc százalék lesz csak kövér.

Túry Ferenc professzor (evészavarokkal foglalkozó magyar szaktekintély) azért felhívja arra a figyelmünket, hogy a jelenleg ismert túlsúlyért felelős „gén jelöltek” feltehetően az egyszerű elhízásnak kevesebb, mint egy százalékáért felelősek, míg a fennmaradó kilencvenkilencnél kiemeli a táplálkozási szokások szerepét. Hisz az egyenletes energia bevitele, a változatosabb étrend nem kedvez annyira a zsírlerakódásnak, mint a naponta ritkán fogyasztott nagy mennyiségű szénhidrát. Mindemellett az életmód, vagyis a mozgás is nagyon lényeges. Az elhízottak kevesebbet mozognak, mint kellene, így csökken a fizikai teljesítőképességük. A súlyfelesleg miatt sok tevékenységből kirekesztődnek, ráadásul sokan pszichés okból étkeznek bőségesen, így ismét evéssel vigasztalódnak. Így alakul ki az ördögi kör.

Hatalom vagy szeretet?

Az étel, az evés vagy épp a test mérete igen fontos lelki életünk szempontjából. Étkezéshez fűződő szokásaink mutathatnak dominanciát, de akár a meghitt szeretet jelképei is lehetnek. Például az emberiség történetében nem egy esetben jelentett hatalmat az élelem birtoklása. Gondoljunk csak arra, hogy még ma is léteznek státuszt jelentő ételek kultúránkban, mint a lazac, a kaviár vagy a szarvasgomba. De megemlíthetjük a nagy test dominanciáját is, ami szintén a hatalmat és az erőt szimbolizálja. Érdemes megfigyelni, hogy a magas beosztású vezetők többnyire túlsúlyosak, és minél magasabb beosztásúakat figyelünk meg, annál több elhízottat találunk köztük. De vannak, akik számára nem a dominancia és a hatalom, hanem a szeretet áll a táplálásban vagy a folytonos táplálkozás mögött. Ezek az érzések csecsemőkorunk szép emlékeiből táplálkoznak, mikor édesanyánk, ha felsírtunk, megszoptatott minket. Lehet, hogy nem is voltunk éhesek, csak valamitől megrettentünk, de megnyugtatott minket a szülő közelsége, melegsége és kedvessége evés közben. Arról már nem is beszélve, hogy sok édesanya a táplálásban tud kibontakozni legjobban. Nem mindenki képes szavakba önteni a szeretetét. Vannak olyan asszonyok, akik legjobban azzal tudják kimutatni érzelmeiket, ha finomat és sokat főznek, s attól boldogok, ha minden ínycsiklandó étel elfogy az asztalról. A tanulmányok is azt igazolják, hogy a nők között több a kövérebb, mint a férfiaknál, s mivel az előbb említett étkezési szokások, hogy minden ételt el kell fogyasztani, komoly hagyományokkal rendelkeznek, azt is megfigyelték, hogy a házas férfiak kövérebbek, mint a nőtlenek; a többgyermekes anyák kövérebbek, mint a gyermektelenek; és a falusiak között is több túlsúlyos embert találunk, mint a városiaknál. Ezek az adatok alátámasztják azt a tézist, miszerint bánat vagy stressz hatására egy jó hangulatú étkezés a családi fészek melegét és biztonságát, a meghitt összetartozást testesíti meg.

Veszélyhelyzetben nő az étvágy

A mai ember szinte állandó stressznek van kitéve. Míg távoli őseink szervezetének azonnal kellett reagálnia a fizikai veszélyre, hogy legyen megfelelő energiája harcolni vagy menekülni a túlélésért, addig mára inkább pszichikai, lelki támadásoknak vagyunk kitéve. De tudnunk kell, agyunk nem tesz különbséget, amikor azt a jelet érzékeli, hogy veszély közelít, egy úgynevezett corticotrophin nevű hormont (CRS) kezd el termelni, mely a mellékvesét adrenalin és kortizon termelésére serkenti. S ez a kortizon nevű stressz-hormon tehető felelőssé a has és deréktájon felgyülemlő zsírpárnákért.

A koplalás hizlal

Hogyan képes egy zsírfelszabadító hormon elindítani a súlygyarapodást? Úgy, mint a koplalás. A koplalásnál megtanítjuk szervezetünket, hogy vannak hosszabb időszakok, mikor nem jutunk táplálékhoz. Ezzel arra serkentjük, hogy a lehető legkevesebb bevitt tápanyagból minél többet raktározzon el egy újabb ínséges időszakra. Ettől fordulhat elő, hogy fogyókúra befejeztével, szép lassan még több kilót szedünk fel, mint amikor elkezdtük azt. A kortizon is hasonlóan működik. Ez egy szteroid hormon, amelyet a mellékvese termel stressz hatására. Feladata az aminosavak felszabadítása az izmokból, a glükózé a májból, továbbá a zsírsavak vérbe juttatása a zsírszövetekből, hogy a testünk energiaként felhasználhassa ezeket. A vér átlagos kortizon szintje eléggé széles skálán mozog, 6-23 mg/dl között, mely óriási eltéréseket mutat étkezés vagy fizikai, lelki stresszes helyzetek után. Ha folyamatos stressznek vagyunk kitéve, az megnövekedett kortizonszinthez vezet. Ez viszont újabb cukor vagy szénhidrát utáni sóvárgást okozhat, mert arra készteti a testet, hogy energiát raktározzon el. Így növeli a felesleges kortizon az éhségérzetet. Ráadásul emlékezzünk az említettekre, az elfogyasztott étel nem csupán energia a szervezetnek, hanem maga az evés stresszoldó szerepet is betölt számos embernél. Így talán jobban érthető, miért olyan nehéz megszabadulnunk zsírpárnáinktól.

De nehogy most elrohanjunk a legközelebbi szupermarketba cukormentes vagy csökkentett zsírtartalmú élelmiszerekért, hisz nem ez a jó megoldás. Ezeknek az élelmiszereknek is van egy hátulütőjük, miszerint mértéktelen fogyasztásuk épphogy elősegíti a hízást, hisz azt az érzetet keltik bennünk éhség esetén, hogy ezekből bármennyit elfogyaszthatunk. Ez sajnos nem így van, sőt a nagyobb mennyiség evése a későbbiekben gyomortágulást okozhat, mely a még több étel elfogyasztására ösztönöz a telítetlenség érzése miatt. De akkor mi a megoldás? Változatos és vitamindús étrend, napi kisebb mennyiség többszöri elfogyasztása, és ahogy a kínai bölcsek mondták, a falat 32-szeri megrágása. Hisz ne feledjük: a jóllakottság érzése is az agyban dől el, nem a bendőben! Hagyjunk időt szervezetünknek jelezni! Természetesen ne feledkezzünk meg a mozgásról sem! Minden nap sétáljunk egy nagyot a friss levegőn! Továbbá hallgassunk kellemes zenét, mely szintén gyógyír a léleknek. A meditálás vagy az autogén tréning elsajátítása is segít az ellazulásban, és nem csupán oldja a feszültséget, hanem erősít bennünket, hogy kevésbé legyünk feszültek újabb rémisztő helyzetekben.
Oláh Tímea

 

Címkék: egészség érdekes

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció