A fele jár!

Köteles rész

2010. április 12.
„Édesanyám a második férjével közösen vásárolt egy új házat abból a pénzből, amit a korábban külön-külön tulajdonukban lévő ingatlan eladásából kaptak. Mostohaapám azt szerette volna, hogy az első házasságából született két fia ne örököljön utána, ezért a saját fele ház részét öt évvel ezelőtt nekem ajándékozta, így a fél ház a nevemre került. Most, hogy meghalt, rögtön jelentkeztek a mostohatestvéreim az örökségükért, pedig már 10 éve még csak nem is látogatták saját édesapjukat. Mostohaapám után semmilyen örökség nem maradt, hiszen az új háznak édesanyám mellett már én vagyok a másik tulajdonosa. A mostohatestvéreim köteles részt emlegetnek, igazuk van-e, jár-e nekik valami?”

Igen, igazuk van, a köteles rész jár nekik. Amennyiben arra igényt tartanak, jogosultak rá, ugyanis a mostohaapja által 15 éven belül önnek ajándékba adott ingatlan a köteles rész alapjához tartozik.
 
„Nagybátyám végrendele-tében rám hagyta az ingatlanát, mert a felesége halála után a saját gyermekei rá se néztek, már nem is tartották vele a kapcsolatot. Azóta kizárólag a szüleim és én támogattuk, segítettük a nagybácsit. A két unokatestvérem most azt mondja, hogy meg fogják támadni a végrendeletet, és igényt tartanak legalább a köteles részükre. Jogos-e a követelésük, és mennyi lenne a köteles rész?”
 
Igen, jogos a követelésük. Jelzem azonban, hogy csak akkor, ha a nagybátyja a végrendeletében nem tagadta ki gyermekeit az örökségből. Ha nem, akkor tulajdonképpen még a végrendelet megtámadása sem szükséges az igényérvényesítésükhöz, mert az unokatestvérei, mint törvényes örökösök a törvény előírásainál fogva jogosultak köteles részre. Az ön esetében ez a szóban forgó ingatlan 1/4-1/4 tulajdoni hányadának az értékét jelenti, mert ha nem lenne végrendelet, akkor egyébként törvényes örökösökként az unokatestvérek 1/2-1/2 arányban örökölnének.
 
A kérdések és a rájuk adott válaszok alapján nézzük meg a köteles részre vonatkozó legalapvetőbb szabályokat! Mint legutóbbi számunkban is leírtuk, a leszármazót, a házastársat, továbbá a szülőt köteles rész illeti meg, ha az örökhagyó halálakor annak a törvényes örököse, vagy végintézkedés hiányában az lenne. A felsorolt családtagok a törvényes öröklés szabályai szerint az itt felsorolt, és a törvényben meghatározott sorrendben jogosultak köteles részre. A köteles részre való jogosultság azonban nem érvényesül minden esetben, ugyanis az örökhagyó a köteles részre jogosultat kitagadhatja. Az ún. „kitagadási jog” nagyon szigorú követelmények betartása mellett gyakorolható. A kitagadás csak végintézkedésben, és kizárólag a törvényben meghatározott okok megjelölésével gyakorolható érvényesen. A kitagadás ugyanis gyakorlatilag azt jelenti, hogy akit érvényesen kitagadtak, az nem örököl, és még köteles rész sem jár neki. A végintézkedésnek - a korábbi cikkünkben jelzettek szerint – a formai és tartalmi követelményeknek ebben az esetben is meg kell felelnie, mert csak ekkor lehet érvényes a kitagadás. Nagyon fontos, hogy a kitagadás okát, kifejezetten és konkrétan meg kell jelölni, és ilyen ok is csak a törvényben meghatározott ok valamelyike lehet. A törvény hat ilyen okot tartalmaz, a leggyakoribbak például, ha valaki az öröklésre érdemtelen, továbbá az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követ el, vagy az, aki törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette. Nem szükséges feltétlenül a fent leírt szavakat, kifejezéseket használni, azonban feltétlenül körültekintően kell az indokokat leírni. Ezeknek az okoknak nyilvánvalóan valóságosnak és igaznak kell lenniük, amiket adott esetben annak kell igazolnia, aki erre hivatkozva örökölni szeretne. A köteles rész alapja (vagyis az az érték, amely a kiszámítás alapjául szolgál) két részből tevődik össze: egyrészt a hagyaték tiszta értéke (az örökségül hagyott vagyon bruttó értékéből le kell vonni a terheket, az öröklés költségeit, és az örökhagyó tartozásait), másrészt az örökhagyó által bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Adományoknak kell tekinteni mindazt, amiket az örökhagyó ellenszolgáltatás nélkül, „ingyen” adott valakinek, így alapvetően az ajándékot, valamint a tartozás elengedését. Nagyon fontos szabály azonban, hogy nem tartozik a köteles rész alapjához például az elhalálozást megelőző 15 évnél régebben adott ajándék, illetve „a szokásos mértékű” ajándék. A „szokásos mérték” mindig a konkrét körülményektől függ, de általában az un. „alkalmi” ajándékok tekinthetők ilyeneknek. A köteles rész mértéke a törvényes öröklésre vonatkozó szabályok szerinti örökrész fele, vagyis annak a fele illeti meg a köteles részre jogosultat, mint amennyi neki, mint törvényes örökösnek járna. A köteles rész kielégítéséért (kiadásáért) elsősorban a hagyatékban részesülő személyek felelnek. A szerződéses örökös a köteles részért nem felel, tehát aki öröklési szerződés alapján szerzi meg az örökséget, azt a köteles rész nem terheli. Vagyis aki egyébként köteles részre jogosult lenne, a szerződéses örökössel szemben köteles részre igényt eredményesen nem támaszthat. (Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az öröklési szerződés, mint „szerződés” nem támadható meg, esetleg eredményesen!) A köteles részre való igényt mindenkinek magának kell érvényesítenie, tehát azt automatikusan senki sem fogja megkapni. Ezt az igényt a hagyatéki eljárásban, szükség esetén – öt éven belül – peres eljárásban lehet érvényesíteni, és elsősorban a pénzben való kiadását lehet követelni.
 
Dr. Kéri András ügyvéd rovata
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 06-30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Hozzászólások (2 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció
nagyne - 2014.07.31 16:42
Anyósom ez év januárjában idősek otthonában elhunyt.Lakását még életében ráiratta a sógornőmre, haszonélvzeti jogát megtartva.Mikor megtudta,hogy az anyukája beteg tudtunkon kívül gyakorlatilag elrabolta otthonról ahol addig mi ápoltuk és gondoskodtunk róla.Volt még egy lánya aki 18 éve meghalt, de vannak neki gyermekei. 1 éve mikor elvitte a sógornőm az anyukáját és gyakorlatilag bedugta egy otthonba lemondatta a haszonélvezeti jogáról.Miután a mama meghalt eladta a sógornőm a lakást szó nélkül és azóta nem áll velünk. szóba.Kérdésem, hogy aközjegyzőnél ahova hagyatéki tárgyalásra lett hívva a fia érdemes-e megemlítenünk a kötles részt férjem és a még élő unokái számára.Nem akarok nyerészkedni, de milyen eséllyel és hogyan kaphatják meg az örökösök ami szerintem nekik jár.\r\nMegtistelő válaszát tisztelettel köszönöm.\r\n
Válaszolok erre »
istván - 2014.01.19 07:48
Édesapám meghalt édesanyám már nem él egyedüli gyermek vagyok végrendelet készült. ha engem kitagadott volna a végrendeletből akkor is jár-e a köteles rész? az mekkora rész?Ha a 2 éves unokám is örököl-e a végrendelet szerint akkor ő 18 éves korig nem jut hozzá? a lányom az örökölt pénzen vehet-e lakást az unokám nevére ugy hogy ő lesz a haszonélvező?
Válaszolok erre »