A gravitáció olcsóbb

Másfél évtizede egy rossz döntés született

2010. szeptember 21.
Az elmúlt hónapban részletesen foglalkoztunk a térség víz- és csatornadíjainak alakulásával. A témához több olvasói hozzászólás érkezett, és a pilisi szolgáltató is észrevételeket tett a cikkel kapcsolatban, ezért néhány gondolat erejéig folytatjuk a témát.

Augusztusi lapszámunkban készítettünk egy összehasonlító táblázatot, melyben a régió 23 településének víz-és csatornadíjait hasonlítottuk össze. Az adatok az egyes települések önkormányzatainak tájékoztatója alapján, az alapdíjas díjrendszernél 15 köbméternyi vízfogyasztásra vetítve szerepeltek.

UV fertőtlenítő. Pilisen az év nagy részében nem klórozzák az ivóvizet
4 vagy 15 köbméter?

Csapó Attila, Pilis Város Önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában lévő Gerje-Forrás Természetvédelmi, Környezetvédő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója szerint, a víz- és csatornadíjak egy köbméterre vetített fajlagos költségéből derül ki igazán, hogy a szolgáltató milyen költséggel tudja ellátni a szolgáltatást. Az önkormányzat ugyanis a fajlagos kiadásokat figyelembe véve határozza meg a víz- és csatornadíjakat a lakosság, a közületek és az intézmények számára. Ráadásul az egyes települések átlagfogyasztásai merőben eltérhetnek egymástól. Míg lapunk a Fővárosi Vízművek honlapján közölt, átlagosan 15 köbméternyi vízfogyasztást vette figyelembe, addig Csapó Attila szerint Pilisen havonta átlagosan mindössze 4 köbméternyit fogyasztanak a lakosok.

Az idő rácáfolt

Pilisen az önkormányzat 1993-ban hozott döntést a városi csatornarendszer kiépítéséről. A képviselők akkor úgy határoztak, hogy vákuumos szennyvízlevezető rendszert építtetnek ki. Úgy gondolták, hogy ennek létrehozása és fenntartása nem lesz költségesebb, mint a hagyományos gravitációs rendszerű csatornahálózat.

– Az idő azonban rácáfolt a várakozásokra – mondta Csapó Attila. – A vákuumos szennyvízelvezető rendszer ugyanis rendkívül energia- és létszámigényes, valamint a folyamatos felújítás és fejlesztés is hozzájárul a szolgáltatás fajlagos költségeihez.

Pilis földrajzi elhelyezkedése miatt sajátos – bizonyos szempontból nem túl előnyös – helyzetben van. Budapest második agglomerációjához tartozik ugyan, de mégsem alakult ki olyan jelentős ipara, mely fellendítené a várost. Ezért a közületek és a lakosság számára meghatározott víz- és csatornadíjak azonosak. Ellentétben más településekkel (például Vecséssel), ahol a jelentős ipari jelenlét miatt a lakosság jóval kevesebbet fizet ezen szolgáltatásokért, mint a közületek.

Egyes településeken kéttényezős díjrendszert alkalmaznak, amely alapdíjból és fogyasztási díjból áll. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztónak akkor is kell díjat fizetni, ha nem fogyaszt semmit. Ezzel ellentétben az egy tényezős díjrendszernél csak az elfogyasztott vízért kell fizetni, vagyis aki keveset fogyaszt, kevesebbet fizet.

Az előző lapszámunk cikkében is hangsúlyoztuk azt, hogy a víz- és csatornadíjak alakulását végső soron az egyes települések önkormányzatai határozzák meg. A települések anyagi helyzetétől függ, hogy a szolgáltatások költségeit mennyiben hárítják át a fogyasztókra. Az azonban már hosszabb tanulmány tárgyát képezné, hogy a fajlagos költségekből mennyit és milyen módon juttatnak vissza a szolgáltatónak az önkormányzatok. Az önkormányzatok által nyújtott támogatások is az ott élők pénze, azt így más fejlesztésekre nem tudják fordítani.

Igazodva az unióhoz

Az Európai Unió Vízkeret irányelve alapján minden közszolgáltatónak önfenntartónak kell lennie, vagyis a fajlagos költségeket a szolgáltatási díjban kell érvényesíteni. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva Pilisen a díjképzés úgy történt, hogy a pilisi fogyasztók által fizetett víz- és csatornadíj ennek az irányelvnek megfelel, amely csak a víz- és csatorna szolgáltatás üzemeltetési önköltségi árát tartalmazza.

A tervezhetőség érdekében Pilisen 2006–2010 között kialakított és megvalósított díjkalkulációs rendszer a továbbiakban biztosítja az üzemeltetésre átadott művek értékének megóvását, a környezetbarát technológia folyamatos üzemeltetését. Ezen kívül a Gerje-Forrás Nonprofit Kft. az önkormányzattal karöltve kidolgozott egy olyan hosszú távú díjkoncepciót is, amelyben a díjemelés mértéke 2010-től igazodik az inflációhoz. A díjkoncepció eredményeként 2010-ben a vízdíjnál nem került sor díjemelésre, a szennyvízdíjnál az emelkedés mértéke infláció alatti volt.
Nagy Renáta

 



« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció