A hátsó fertályról

Nyelvünk „játékos” számnevei

2009. március 15.
A közeledő április elseje tréfás hangulata ragad magával. Persze anyanyelvünk berkein belül találtam rá a témá­ra; még pontosabban számneveink játékosságára. De nem áprilisjáratásként.

Bizonyára sokak számára ismerős a fertály kifejezés. Meglehetősen régi ez a népies főnév, mely több jelentéssel bír. A Rodostóba száműzött II. Rákóczi Ferenc fejedelem apródja, Mikes Kelemen gyakran használja – képzeletbeli nagynénjének írt leveleiben – negyed értelemben. „Amikor az óra három fertály nyolcra, akkor elsőt dobolnak misére, nyolc órakor másodikat…” „Mikor az óra három fertály ötre, akkor elsőt dobolnak estvéli imádságra…” A fertályóra tehát negyedórát jelent. Az alapszó azonban vonatkozhat évre (negyedévi lakbér), területre (teleknek, városnak negyede – Üllő alsó fertályán lakik), mértékegységre (egy negyed libát vett csak), és arra a negyednyi testrészünkre, amelyen ülünk: a „becses”, hátsó fertályunkra, azaz ülepünkre.

Vajon kire mondhatták elődeink ezt a szólást: nincs ki a négy fertálya? Ugyanezt Szatmár, Debrecen és Szeged környékén így: háromfertályos; Sümegen pedig: háromkerekű. Vagyis: nincs ki mind a négy kereke; hiányzik egy kereke. Ma is gyakorta hallható ez utóbbi változatban. Az ilyen ember nem teljesen épeszű; valami hiba van a gondolkozásában; nincs helyén az esze; féleszű, hóbortos, ostoba. Igen ám, de egy másik szólás szerint hiányzik nála az ötödik kerék.

Akkor most melyik szám/név fedi az igazságot? Mindkettő, ha a kocsi, a szekér kerekeire gondolunk. E járműnek ugyanis az ötödik kereke – egy karika – a forgózsámolyra csavarva teszi lehetővé a kocsi jobbra vagy balra fordulását. Szükség van tehát rá. Csakhogy az ötödik kerék – szólásként (átvitt értelemben) – éppen az ellenkezőjét jelenti. Olyan emberre mondják, aki teljesen felesleges, akire valahol semmi szükség nincsen. Kosztolányi Dezső egyik novellájában is hasonló értelemben szerepel: „Azon mosolyog, hogy milyen jelentéktelen és fölösleges ember ő. Mindenütt az ötödik kerék.” Sőt! Egy 11. századi latin közmondásgyűjteményből maradt ránk a következő fordítás: „Aki terhünkre van, az az ötödik kerék a szekérben.” Később németből, franciából s más nyelvekből ugyanígy került át. Vagyis fordítási hibaként honosodott meg nálunk ez a ferdítés. Aki persze nem ismeri a szekér ötödik kerekét (hiszen nem látható), nem is kételkedik a szólás valódiságában.

Tréfás fejtörést okozhat egy másfajta számnév is Mikes Kelemen irodalmi leveleiben. „Harmadfél órakor a fejedelem csak magánosan a kápolnába megyen.” Hány órakor is? Fél háromkor. Vagy: „Vacsorára hetedfél órakor dobolnak.” Azaz fél hétkor. Vajon hány esztendős akkor a negyedfél éves gyermek? Bizony nem négy és fél, hanem csupán három és fél. Gondoljunk csak az egyszerű másfélre! Ez ugyanis egy és fél (egy egész és a másiknak a fele).

Hány látogatót várhatunk, ha harmadmagával érkezik valaki? Három főt. Őt magát, plusz még két társát. „Játékos” számneveink létjogosultságának komoly nyelvi magyarázata van. Az említett összetett szavak -d végű előtagja (negyed, harmad stb.) régen nem törtszámnevet, hanem sorszámnevet jelentett. Nem állt eredetileg -ik toldalék a végükön. Néhány erre utaló kifejezés ma is él szóhasználatunkban. Húgom másodéves gimnazista (= második éves). „Harmad napja nem eszek / Se sokat, se keveset” – írta „tiszta szívvel” József Attila. Már harmadik napja nem evett! Egy tájjellegű érdekességre Petőfi Aranyhoz írt levelében bukkantam: „És szívem tombol, mint a harmadfű csikó, ha / A pányvás kötelet legelőször dobja nyakába / A pásztor.” A harmadfű csikó vagy ló – születése óta harmadszor sarjadt ki, azaz a harmadik füvet legeli.

Micsoda finom árnyalatokra képes a magyar nyelv! Kívánom, hogy április elsején is csak hasonló finomságú tréfaűzetésre kerüljön sor! De arra mindenképpen. Ne hagyjuk kiveszni ezt a régi tavaszi népszokást, az áprilisjáratást!
 
Pecznyik Ibolya, Kazinczy-díjas magyartanár  rovata
Címkék: nyelvelde

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció