A négy halálos áldozatot, 26 súlyos és számtalan kisebb-nagyobb sérülést okozó baleset Monorierdő határában történt. A szerencsétlenség miatt lemondott Szabó Pál közlekedési miniszter, valamint a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke, Kamarás Miklós. A tragédia helyszínén azóta már ismét közlekedtek a vonatok, de mindazt, ami történt mégsem lehet ilyen gyorsan elfelejteni.

A baleset Monorierdőnél, az állomástáblától néhány száz méterre, de már a nyílt pályán következett be. A szerencsétlenség egyik előzményének kell tekinteni, hogy egy föld alatt futó kábel zárlata miatt Pilis megálló után meghibásodott a vasúti biztosítóberendezés, így a fényjelző készülékek nem adtak jelzést. A szabályok értelmében ilyenkor csak 15 kilométer per órás sebességgel haladhatnak a szerelvények. A Debrecenből érkező InterCity járat be is tartotta a korlátozást, de a pár perccel utána érkező személyvonat – a mozdonyvezető állítása szerint – feloldójelzést kapott. A masiniszta ezt követően körülbelül 100 kilométer per órás sebességre gyorsította fel a vonatot, és amikor egy kanyarban észrevette az előtte cammogó IC-t, már csak lassítani bírt, a szerencsétlenséget nem tudta kivédeni. Hátulról nekifutott az alig haladó InterCitynek, amit úgy meglökött, hogy a másik szerelvény az ütközéstől közel 50 kilométer per órás sebességre gyorsult fel. Az ütközéstől az IC utolsó és a mögötte jövő vonat első kocsija valósággal egymásba fúródott, több vagon pedig leesett a sínekről. A balesetben négyen életüket vesztették, 26 sérültet pedig kórházba szállítottak.

Közvetlenül az ütközés után mintegy 150 utas szállt le a két vonatról, közülük többen is véreztek, rosszul lettek, összeestek. Rajtuk elsőnek a helyszínre érkező körzeti orvos segített. Nem sokkal később megérkeztek a mentők, a tűzoltók és a MÁV műszaki szakemberei, majd a rendőrség lezárta a színhelyhez vezető utakat. A súlyos sérültek gyors kórházba szállítása érdekében két mentőhelikopter is érkezett a helyszínre.

A szerencsétlenség után az országgyűlés egyperces néma felállással emlékezett meg a baleset áldozatairól, majd bejelentették: a kormány és a MÁV vezetése úgy döntött, hogy 400 ezer forint gyorssegélyben részesíti a monorierdői vonatbalesetben elhunytak családtagjait. Eközben közlekedésbiztonsági szakemberek független szakmai vizsgálatot indítottak annak kiderítésére, mi okozhatta a szörnyű ütközést. Bár ez még korántsem zárult le, lapértesülések szerint a szakértők a baleset okaként két lehetőséget is el tudnak képzelni, miután kizárták, hogy kábellopás miatt vált volna zárlatossá a biztosító rendszer. Az egyik lehetőség szerint a mozdonyvezető hibázott, és ez vezetett a katasztrófához. Eszerint a masiniszta kikapcsolta a vonatbefolyásoló rendszert. Ha ugyanis nem működik a biztonsági berendezés és a mozdonyvezetőnek a nyílt pályán a forgalommal kapcsolatban semmilyen információ sem áll rendelkezésére, akkor az úgynevezett vonatbefolyásoló berendezés „segít” a mozdonyvezetőnek a megengedett 15 kilométer per órás sebességen, vagy az alatt tartani a szerelvényt. Eszerint ha felgyorsul a vonat, akkor automatikusan bekapcsol a vészfék. De ha ez a rendszer ki van kapcsolva, akkor a vonatot az automatika nem fékezi le. A rendszert egyébként a masiniszták akkor szokták kikapcsolni, amikor késésben van a járat. Az igazi problémát az okozta, hogy a masiniszta a kikapcsolás után a vonat sebességét 100 kilométeres tempóra fokozta. Amikor pedig a kanyarban észlelte az előtte lassan haladó IC-t, már lehetetlen volt megállni.

A másik lehetséges okként a szakértők azt is el tudják képzelni, hogy a masiniszta nem kapcsolta ki a vonatbefolyásolót, a kezelőfülkén azonban megjelent a korlátozások alóli feloldójel, és ezért gyorsított. Mindenesetre Heiczinger István, a MÁV vezérigazgatója nyilatkozatából az derült ki, hogy a mozdonyvezető ez utóbbit állította. Annak kiderítésében hogy valójában mi is történt, sokat segíthet a vonat úgynevezett „fekete doboza”, vagyis az adatrögzítő berendezés. Azonban a vizsgálatok még hetekig eltarthatnak, a végleges eredményre pedig csak fél év múlva lehet számítani.

A Magyar Vöröskereszt azonnal reagált a tragédiára, s már a baleset napján véradást szervezett több budapesti és egy váci helyszínen, másnap pedig az akciót a főváros és Pest megye több pontján – Aszódon, Szigetszentmikló­son, Nyáregy­házán, Nagykőrösön, Monori­­er­dőn és Ceg­léd­ber­ce­len – is folytatta.

Juhász Sándor, Monori­erdő polgármestere is kivette a részét a munkából. Az ütközés után nem sokkal már a helyszínen volt; segítette a vonatokról leszállókat, és az utasok csomagjainak összegyűjtését, melyeket a rendőri leltár után hivatalába szállíttatott, hogy mindenki biztosan visszakaphassa tulajdonát.

 

 

 

 

 

Jezsó Ákos