A kastélyos falu szerelmese

Erdélyi Lajos kutatásai szerint a Szent Korona egy éjszakát Gombán töltött mintegy százötven éve

2008. november 15.
Lankás dombok között, a Gellért-hegynél is magasabban fekvő Gombán, családi otthonában beszélgetünk dr. Erdélyi Lajossal, aki a kastélyos falu szerelmesének vallja magát.

– Miért ez a nagy szerelem?
    – Erdei Ferenc szavaival válaszolva „Már nem alföld, még nem hegyvidék, de minden bizonnyal a felvidék pitvara e csodás község, a kastélyos Gomba.” S valóban, hat kastéllyal és kúriával büszkélkedhetünk. Csodálatos emberek éltek itt Gombán. A magyar történelem kiemelkedő személyiségű családjai lakták vagy látogatták. A Szemerék, a Bárcayak, a báji Patayak, a Fáy nemzetség, a gróf Wartensleben család. A Patay kastélynak például gyakori vendége volt Nyáry Pál – báji Patay József kebelbarátja – és Schodelné, az ünnepelt operadíva, aki többször énekelt a kastély szalonjában. A Puky–Perczel kúriában, amelyet Fáy Ferenc építtetett leánya, Kata és bizáki Puky András részére nászajándékul, gyakran vendégeskedett Katona József, aki a Bánk bán egyes jeleneteit Gombán írta meg. Fáy András kúriavendégei sorában többek között meg kell említenünk Czuczor Gergely, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc, Szemere Pál nevét.
    Történelem tárgyú kutatásaim alapján úgy vélem, itt volt a reformkor egyik szellemi bölcsője, a szabadságharc egyik tűzfészke. Idejárt Fáy András, Vörösmarty Mihály, gróf Wartenslében Gusztáv, a pándi Szilassy György és fivére, a péceli Ráday László (Ráday Pálnak, Rákóczi tudós kancellárjának leszármazottja), Teleki László Gyömrőről, Szeles Lajos, az akkori megyei alispán. Az itt élt és találkozott urak a reformkor idején szervezkedtek a Habsburg uralkodóház ellen. Az is megtörtént ugyanakkor, hogy báji Patay Józsefet akarták Kossuth ellen fölléptetni, aki ezt nem vállalta.
    – Mi adta az ösztönzést Gomba történetének felkutatására?
    – Sokan beszéltek a Szent Korona Gombán történő átutazásáról, de csak anekdotára tudtak hivatkozni. Elhatároztam, hogy én erről meggyőződök. Több évig kutattam a levéltárakban. Feldolgoztam a Gombához kötődő nemesi családok vázlatos családtörténetét. Rengeteg utánajárással megtaláltam néhány még élő leszármazottat. Ritkaságszámba menő emberekkel találkoztam, beszélgettem. Többek között Pallavicini Gina őrgrófnővel (velem egyidős hölgy), akinek édesanyja báji Patay Márta volt.
    – A kutatásai során végül talált alapot a Szent Koronával kapcsolatos anekdotára?
    – Igen. Egy tanú – az 1900-as évek elején – a Szent Koronára vonatkozólag közjegyző előtt elmondott egy történetet, amelynek jegyzőkönyvi forrását megtaláltam. Ezek szerint báji Patay József Szemere Bertalannal és Horváth Mihály csanádi püspökkel – 1849 januárjában – valóban Gombára menekítette a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt. S a nemzeti ereklyékkel, kincsekkel a kastély szalonjában, illetve a felsőházban éjszakáztak. A házigazda itt hegedült az uraknak, hogy el ne aludjanak. Másnap útra keltek a szentségekkel. Lovas kocsikkal hajtottak Jászberényen át Debrecenbe. A terv szerint Kossuth apánknak ajánlották volna fel a királyi koronát, de ő hallani sem akart róla.
    – Az említett híres gombai családok leszármazottai közül ki tett még sokat az országért, a  térségért?
    – Többek között Warten­slé­ben Ágoston. Nagyapja, Wartenslében Vilmos, Westfáliából került Poroszországba, majd Ausztriába, ahol az osztrák seregek vezénylő tábornokaként tevékenykedett. 1771-ben feleségül vette Teleki Klárát, így lett Gyömrő, Farkasd és Vasad birtokosa. Fia, Károly, Gyömrőn született. Wartensleben Károlynak két gyermeke született, Ágoston és Ida. Ágoston, vagyis Gusztáv tizennyolc éves korában katonai pályára lépett. A Walfmoden huszároknál szolgált. 1828-ban lemondott hadnagyi rangjáról, és kilépett az osztrák hadseregből. A gombai nemes Patay Borbálával kötött házasságot, melyből nyolc gyermekük született. Az 1830-as években egyre inkább szimpatizált a pesti reformkörökkel. Így következhetett be az, hogy Degré Alajos kíséretében Petőfi Sándor meglátogatta a Pesten élő Gusztáv grófot. 1848 nyarán Wartenslében Ágoston katonai tudását felhasználva Heves megyében szervezte a nemzetőrséget. 1849-ben – már őrnagyként – Klapka ezredes vezetésével Tokajban harcolt.
    Kossuth Lajos 1849. július 29-én írja alá gróf Wartenslében Gusztáv alezredesi kinevezését. Haynau – az aradi vértanúk kivégzése után – pesti palotájában nézi át a halálos ítéletek periratait. Wartenslében ítéletét megerősíti, de azt kegyelemből vagyonvesztésre, tiszti rangjától való megfosztásra és tizennyolc év vasban eltöltendő börtönre változtatja.
    A család ugyanis a halálos ítélet kimondása után kegyelmi kérvényt juttatott el a császárhoz – egyik kihallgatáskor – a hatéves Wartenslében Ilona segítségével. Erre azzal az indokkal bátorkodtak, hogy az apa már nem a császár tisztjeként szolgált a magyar honvéd hadseregben.
    – Hol jelentette meg eddigi eremdényeit?
    – Kutatásaim anyaga megjelent a gombai Csiperke című helyi havilapban az 1999–2005 közötti években. Főszerkesztője Révész György, munkatársai Arató Éva, Ducsayné Kazup Zsuzsa és mások voltak. A történelmi sorozat országos és nemzetközi visszhangra talált. Idők múltával – ellenérzés miatt – a Révész család elhagyta Gombát, Arató Éva pedig nyugdíjas lett. Az általános iskola is újra kezdhette szellemi erejének felépítését.
    – A fentiek alapján joggal kérdezhet az olvasó a lokálpatrióta életéről.
    – Szépapám, déd­szü­le­­im, szüleim mind itt éltek Gombán. Édesapám 1951-ben elhagyta a családot. Édesanyám óvodai főzőnőként nevelt bennünket húgaimmal, Erzsébettel és Annával. Velünk éltek az anyai nagyszülők is. Édesanyámnak erős volt a vonzalma a kultúra iránt. A faluban megalakította a nőszövetséget, a néptánc csoportot, a színjátszó kört. Nem csak helyben, hanem a járásban és a megyében is sok szép színdarabot mutattak be az ő rendezésében. A mi kis zsúpfödeles, földes padlójú parasztházunkban sok híres ember megfordult, mint például Orosz Júlia operaénekes, Tompa pufi bácsi és a többiek. Ilyen légkörben nőttem fel. Tizennégy évesen – készülve a továbbtanulásra – kenyeret kellett keresnem. Eljártam napszámba, dolgoztam a cséplőgép mellett.
    Ősszel a vasútgépészeti technikum és kollégium tanulója lettem Budapesten. A kitűnő eredményű érettségi után a MÁV-nál helyezkedtem el. Nem tetszett a szakmám, viszont nagyon vonzott a táncművészet; a balettintézetbe azonban nem jutottam be. 1967-ben a helyi község vezetője meghívott az igazgatási munkába. Ekkor voltam friss házas Szemők Katalinnal, s első fiunk már totyogott. Szerettem az emberekért tenni, elvállaltam a megbízást. Rövidesen Monoron, a járási hivatalban folytattam munkámat – osztályvezetőként.
    Harminchárom évig szolgáltam Monoron a közigazgatásban. A rendszerváltás után, 1994-ben a Pest Megyei Közgyűlés Nyáry Pál-díjjal értékelte tevékenységemet, amire nagyon büszke vagyok. 2002-ig, az utóbbi években két munkakört töltöttem be: az irodavezetést meg az aljegyzői feladatot. Nyugdíjba vonulásomkor a város vezetése „Monorért” emlékplakettel köszönte meg szolgálataimat.
    – Dr. Erdélyi Lajost költőként is ismerik.
    – Még a katonaság évei alatt teljesedett ki a poétaélet. Nagy segítséget kaptam Kerekes András irodalmi lektortól. Leszerelésem után közalkalmazottként gyümölcsöző kapcsolatom alakult ki a megyei és országos hírű közalkalmazotti írókkal, költőkkel. Verseim a „Közalkalmazott” című országos lapban jelentek meg. Sokszor tartottam költői esteket telt ház előtt, Felsőfarkasdra alkotótábort szerveztem. Egy betegség után azonban meghalt bennem a költészet. Felgyógyulásom után viszont újult erővel dolgoztam a közigazgatásban, a szakszervezeti munkában és Gomba történetének felkutatásában.
    Hálás vagyok a sorsnak, hogy következetesen szolgálhattam az emberek kisebb-nagyobb közösségét. Immár nyugdíjasként békében élek a családom körében. A 89 éves édesanyám, a feleségem, két fiam és a négy unokám szeretete, helytállása örömmel tölt el. S ha néha elmegyek Monorra, a volt kollégáim és az ismerősök tisztelettel, barátsággal fogadnak.
    Dr. Dobos György


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció