A különvagyon válás esetén

Csak a házasság alatt megszerzett vagyon kerül közös tulajdonba

2009. június 15.
„Feleségemmel több mint tizenöt éve vagyunk házasok. Az esküvő előtt három hónappal örököltem egy tizenöt millió forint értékű ingatlant, amin volt egy ház, és ezt teljesen fel kellett újítani. Ezt közösen csináltuk, amit a szüleimtől kapott öt millió forintból és további öt millió forint kölcsönből fedeztünk, amit már kifizettünk. A házasságunk sajnos tönkrement és közös megegyezéssel el akarunk válni. A gyerekek már nagyok, a fiú nálam marad, a feleségem pedig a kislánnyal elköltözik a volt szülői házba, özvegy édesanyjához. A feleségem azt mondja, hogy tizenöt év után már az ingatlan értékének a fele az övé, de szerintem annyi nem jár neki. Igazam van? Válaszát előre is köszönöm.”

A konkrét esetben az ön különvagyonába tartozik mindaz az érték, ami a házasság előtt már megvolt (tehát a tizenötmillió forint értékű örökség), valamint az ön szüleitől felújításra (feltehetően önnek ajándékként adott) ötmillió forint. A közös vagyonba tartozó érték tehát ötmillió forint, amit feleségével közösen vettek fel hitelként, amelyet közösen is fizettek vissza. Ha tehát az ingatlan mostani értéke huszonötmillió forint, akkor önt a különvagyonába tartozó érték (húszmillió forint), illetőleg a közös vagyonba tartozó érték fele (kétmillió ötszázezer forint) illeti meg. Feleségét csupán a közös vagyonba tartozó érték másik fele (szintén kétmillió ötszázezer forint) illeti meg, ugyanis elmondása szerint csupán a felvett hitel az, ami közös szerzeménynek számít. A konkrét összeg nagysága lehet más is, mert az nyilvánvalóan az ingatlan jelenlegi összértékétől függ, de azon belüli osztozkodás arányát a különvagyon, illetőleg a közös vagyonból való részesedés aránya határozza meg. A tizenöt éves házasságnak jogi szempontból tehát ebben az estben nincs jelentősége, ugyanis az ingatlan nem tartozik a szokásos mértékű, mindennapi életvitelhez tartozó berendezési tárgyak közé.

 

„Négy éve házasodtunk össze férjemmel, gyermekünk sajnos nem született. (Lehet, hogy éppen ezért válunk el?!) Közösen vettünk egy építési telket ötmillió forintért, amin tízmillió forint hitelből (a szüleim háza volt a fedezet), a férjem szüleitől kapott ötmillió forintból, továbbá az én szüleimtől kapott kétmillió forint értékű építési anyagból építettünk egy házat. A ház belső elrendezése olyan, hogy jelentős átalakítás nélkül nem lehet megosztani. Egyikünk sem tudja kifizetni a másikat, ezért úgy döntöttünk, hogy eladjuk a házat és a bevételen megosztozunk. A férjem szerint neki nagyobb, legalább nyolcvan százalék jár, ugyanis kettőnk közül csak ő keresett pénzt, mert a házasságunktól elejétől kezdve csak ő dolgozott, mégpedig vállalkozóként. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy én ugyan tényleg nem dolgoztam „papíron”, de a vállalkozásban (műanyagáru kiskereskedés) nagyon sokat dolgoztam én is. A férjem nevén lévő használt autón kívül (ami így is négymillió forintot ér) komolyabb értékünk a szokásos háztartási dolgokon kívül nincs. Melyikünket mennyi illet ön szerint?”

A közös megegyezéses „válás”-nak előfeltétele, hogy a feleknek meg kell egyezniük a közös gyermek elhelyezésében, tartásában, láthatásában, a közös lakás használatának kérdésében és – az ingatlanon fennálló közös tulajdon kivételével – a közös vagyon megosztásában. Az önök esetében tulajdonképpen viszonylag minden egyszerűnek látszik, hiszen sajnálatos módon közös gyermek nem született, az ingóságok tekintetében az egyszerűbb használati eszközöket meg tudják osztani, a gépkocsi – függetlenül, hogy kinek a „nevén” van – értékének a felére ön mindenképpen jogosult. Az ingatlan tekintetében pedig számvetést kell készíteni. Tisztázni kell, hogy az ingatlan jelenlegi értékéből a házasfeleknek milyen arányú a „bevitt” különvagyoni aránya (értéke), illetve mekkora a közös vagyon aránya (értéke). Az önök esetében a közös vagyon értéke: először öt millió forint, ami a közösen vett telek értéke, tízmillió forint közös hitel, ami összesen tizenöt millió forint. A férje külön vagyonába tartozik az ötmillió forint, ami a szüleitől kapott ajándék, és az ön különvagyonába tartozik a kétmillió forint, ami a szüleitől ajándékként kapott építőanyag értéke. Így tehát, feltételezve, hogy jelenleg az ingatlant huszonkétmillió forintért tudják eladni, ebből az önt illető rész kilencmillió ötszázezer forint, míg a férjét megillető hányad tizenkétmillió ötszázezer forint. A tényleges jogi helyzet alapján annak nincs jelentősége, hogy a hitelt kinek a szülei fedezete mellett adták, de nincs jelentősége annak sem, hogy a házassági életközösség fennállása idején ki mennyit keresett, ugyanis ha e tekintetben nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor minden jövedelem – attól függetlenül, hogy azt ki szerezte – a házastársakat fele-fele arányban illeti meg. Kérdéséből nem derül ki, de feltételezem az elmondottak alapján, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjoguk fele-fele arányban van bejegyezve. A közös vagyon, illetőleg a különvagyon számbavétele szempontjából azonban ennek sincs perdöntő jelentősége, hiszen ha ebből önök között jogvita támadna, a férje is és ön is valószínűleg tudja bizonyítani (miután ön saját maga is így írta le a kérdésében), hogy az öt millió forintot a férje szülei, az építőanyagot pedig az ön szülei adták, azok tehát az önök különvagyonába tartoznak.
 
Dr. Kéri András ügyvéd
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció