A sülysápi csodajárgány

2013. december 16.
Novemberi lapszámunkban arról írtunk, mi vár az ingázókra, a vonattal közlekedőkre a téli hónapokban. Riportunkban a sülysápi vasútállomáson megszólalt egy utas is, aki a helyi buszjáratra azt mondta: olyan, mint a csodajárgány, csoda, hogy még nem esett szét. Ezt olvasva felkapta a fejét Győri Antal vállalkozó, aki a helyi buszközlekedést bonyolítja járműveivel, és meghívott bennünket a városba, mondván: tapasztaljuk meg közvetlenül, milyen a helyi közlekedés. Elmentünk, megtapasztaltuk, azt is, ami az utasnak talán fel sem tűnik – hiszen ő csak utazni szeretne.

Hideg volt aznap nagyon, amikor a sülysápi vasútállomáson beültünk a Győri Antal által üzemeltetett piros buszba, és mindjárt megállapíthattuk: ha ez máskor is így van, hogy az indulási idő előtt beszállhatnak a kocsiba az utasok, és nem kell a szabadban ácsorogniuk, akkor ez igen dicséretes. Győri Antal megnyugtatott bennünket, hogy ez mindig így van, ugyanis a két állandó járat közül valamelyik mindig itt áll, és nem hagyja ázni-fázni azokat, akik fedett váró híján a szabad ég alatt esetleg negyedórákat is toporognának.
Miután elindultunk, újból fény derült a helyi járat családiasságára: az utasok ott szálltak le, ahol számukra a legjobb volt. Igaz, a sápi részen a csatornázás miatt a forgalom a Dózsa György utcáról a Kossuth Lajos utcára terelődött, ahol nincsenek buszöblök és megállók. De Győri Antal a volán mögül ismét biztosított bennünket arról, hogy bár ez így nem kifejezetten szabályszerű, ám különösen az idős utasok hálásak érte, ha nem kell több száz métert gyalogolniuk, hanem szinte a kapujuk előtt szállhatnak le a buszról – így hát ő, roppant körültekintően, ezt a gyakorlatot követi.

Egy betartott ígéret

Az utazóközönség hamar elfogyott körülöttünk, mire Szőlősnyaralóra értünk, már csak mi utaztunk a járművön. Azzal eddig is tisztában voltunk, hogy a nagy kiterjedésű, három részből – Sülyből, Sápból és Szőlősnyaralóból- álló települést, amely idén lett város, gyalog bejárni képtelenség. Érthető, ha a legutóbbi önkormányzati választás egyik sarkalatos pontja az volt, hogy ki oldja meg a helyi közlekedést.
A polgármester betartotta választási ígéretét – derült ki a Győri Antallal folytatott beszélgetésünkből is – s nem sokkal később a helyi busz üzemeltetésének jogát egy pécsi vállalkozó nyerte el. A tősgyökeres sülysápi Győri Antal, aki ötvenkét éve ide tartozónak vallja magát, ráadásul egy cikluson át önkormányzati képviselő volt, jól tudta, mire vállalkozott a pécsi kolléga. Ő maga’85 óta buszozik, különjáratokkal utaztat csoportokat itthon és külföldön, s ezt a munkát nagyon szereti, és szívesen csinálja – osztotta meg velünk – úgyhogy föl sem merült benne annak a lehetősége, hogy a cége ebben is részt vállaljon. Csakhogy 2011 áprilisában muszáj volt. Az adóhatóság ugyanis kiderítette, hogy a pécsi vállalkozó meglehetősen lazán kezeli a valóságos és a fiktív bérletek közti különbséget, minekutána egyik napról a másikra megszűnt a helyi közlekedés. Ekkor kereste meg az önkormányzat Győri Antalt, aki ugyancsak szinte egyik napról a másikra – pedig ennek bürokratikus vonzataival nem könnyű megbirkózni – átvette a helyiek buszoztatását.

Sok település örülne, ha legalább egy ilyen járatot megengedhetne magának

Az utasokért és a városért

Két állandó és egy tartalék járművel bonyolítják a munkát – tudtuk meg. A nagy piros buszt és a kis furgonokat is rendszeresen karbantartják, nincs velük gond – derült ki, és a telephelyen meg is nézhettük az éppen bent álló kocsikat, melyek közül a furgont éppen a z utasok kedvéért alakították át úgy, hogy szükség esetén több legyen az állóhely, többen is beférjenek.
Ez utóbbi nem túl gyakori – állítja Győri Antal – a jellemző inkább az, hogy négy-öt idős emberrel fordulnak a járatok, amik egyébként egy nap 160 kilométert tesznek meg. Hajnali három óra 55 perckor kezdődik, éjjel huszonkettő-negyvenkor ér véget a munka. A teljes árú menetjegy 230 forintba kerül, a havibérlet 2960, a negyedévi tanuló és nyugdíjas bérlet 2000 forint. .
Ebből meggazdagodni nemigen lehet, főleg, mivel a NAV lassú ügyintézése miatt tavaly tavasz óta nem jutott hozzá a cég ahhoz az árkiegészítéshez, ami az ingyen és kedvezményesen utazók után járna neki – márpedig éppen az ilyen utasok vannak a legtöbben.
A benzin drága, az utak rosszak – ezt mi magunk is észrevettük, különösen Szőlősnyaralón.
És most úgy érezzük, a csodajárgány valóban az: csoda, hogy még jár – mert győri Antal éppenséggel mondhatná, hogy neki ebből elege van, viszi csak inkább a turistákat Londonba. De nem mond ilyet, mert szereti a várost.

Koblencz Zsuzsa
Címkék: utazás közlekedés busz vállalkozó bérlet helyi járat

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció