A városi legendák félrevezetik a médiát is

Az internet révén ma már több százezren elolvashatnak egy jól csengő történetet, mielőtt valaki cáfolná

2009. június 15.
Az urbanlegends.hu weboldal üzemeltetői a hagyományos újságírást elevenítik fel ismét, sokszor a lusta, bulvárhírre éhes nyomtatott és elektronikus médiának is fricskát mutatva.

Urbanlegends, vagyis magyarul: városi legendák, szóbeszédek. A honlap olyan, főleg városi közösségek történeteit gyűjti össze, amelyek első hallásra hihetőnek hangzanak, sok eseménynek van is bizonyos valóságalapja. Nem csak hazánkban téveszti meg a médiát a sok jól hangzó, bizonytalan forrásból eredő hír, de a világ valamennyi részén sokszor főcímként hozzák le ezeket a kitalált történeteket. Az internet segítségével ráadásul még gyorsabban terjednek, így egy-egy jobban csengő történetet több százezren olvashatnak el néhány nap leforgása alatt – még azelőtt, hogy bárki is megcáfolhatná az álhírt.

Fajtalankodnak az ezerforintos hátterében


 
Megfigyeltékmár, hogy az 1000 forintosunkon egy sárga színű latin szöveg is olvasható? A hátoldalon, a kút mellett Curtius Rufus római történetíró művéből, a „Nagy Sándor történetének fennmaradt könyvei”-ből olvasható egy részlet. Egy ostrom története került rá a hátoldalra, amiben a celaenae-iek megpróbálnak ellenállni, de miután királyuktól semmilyen segítség nem érkezik, megadják magukat Nagy Sándornak. A bankjegy másik oldalán az isteni Tacitus, a legnagyszerűbb római történetíró, a zsarnokság lélektanának megörökítője áll, pontosabban Annales (Évkönyvek) című művének egy részlete.

Egy kis kedvcsináló az ezresen látható szövegből, Borzsák István, Monoron született ókortudós jóvoltából: „Suillius a vádat képviselte: megrontotta a katonákat, akiket pénzzel és fajtalankodással minden gyalázatra rávett; azután Poppaeával folytatott házasságtörést, végül testileg elpuhult. Erre a vádlott, megtörvén a csendet, kifakadt és így szólt: Kérdezd meg a fiaidat, Suillius: majd bevallják, hogy férfi vagyok! S mikor elkezdte védekezését, mélységesen megindította Claudiust, de még Messalinából is könnyeket csalt ki.”

A 1000 forintos készítői tehát a tartalmat feláldozták a megjelenés oltárán. Csupán az volt a lényeg, hogy valamilyen reneszánszos megjelenésű, Mátyás királyhoz köthető illusztráció szerepeljen az egyik leggyakrabban használt fizetőeszközünkön, azzal már nem voltak tisztában, hogy miről szól a szöveg. Így fajtalankodnak a rómaiak az ezresen, egészen az euró bevezetéséig.
 
Néhány városi legenda nagyon régi, mint például annak a hölgynek az esete, akit a rendszeresen karbantartott frizurájában fészkelő pókok öltek meg. Más történetek újabbak, igazodnak a mai körülményekhez, mint például az, hogy az embereknek miután kivették a veséjüket, felkeltek, és semmit sem vettek észre az egészből.

A városi legendák abban különböznek a pletykától, hogy az esetben szereplő személyek, a történet időpontja és pontos helyszíne általában lényegtelen elemként jelenik meg. Az ilyen típusú városi legendák megcáfolására indította a Discovery tévéadó az Állítólag című, nagy sikerű műsorát is. Az urbanlegends.hu
azonban több szempontból is túllép a hagyományos városi legendákon, hiszen sokszor napi aktualitású, jellemzően magyar (rém)hírekkel, legendákkal foglalkozik.

A barcikai ősanya

A hírek gyakran annyira valóságosnak tűnnek, hogy még a Magyar Távirati Iroda is átveszi őket. Így került 2007 szeptemberében a sajtóba a hír, miszerint egy kazincbarcikai ásatás során megtalálták Álmos vezér legenda szerinti nővérének, a „barcikai ősanyának” a sírját. Az átverésről végül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumi Igazgatóság és a miskolci Herman Ottó Múzeum szakembere rántotta le a leplet, és az MTI még aznap korrigálta a sebtiben kitett álhírt. Két nappal később az Index összefüggésbe hozta az átverést a Megy a gőzös című magyar filmmel, ezt követően a „kutatók” szeptember 28-ára rendkívüli sajtótájékoztatót hívtak össze. Ezen a produkció vezetői elmondták: a szűkös anyagi keretek miatt választották a médiahacket filmjük reklámozására.

Coca-Cola Mikulás

A városi legendákat gyakran üzleti célra is felhasználják egyes vállalatok. Szintén a távirati iroda adta tovább Coca-Cola közleményét, mely szerint: „Érdekes, hogy a Mikulás nem mindig jóságos öregúr képében jelent meg, hanem volt törpe, tündér és manó is. Haddon Sundblom amerikai művész alkotta meg 75 évvel ezelőtt az emberi, jó kedélyű öregurat, bő piros köpönyegével. A Saturday Evening Post hirdetésében jelent meg először a mai Mikulás képe, akit a művész egy barátjáról, Lou Prentice nyugállományú kereskedőről mintázott.” Pedig nyilván a Coca-Cola is tudta, hogy a modern kori, kedélyes, kissé túlsúlyos, piros köpenyben járó szakállas-csizmás bácsit már a 19. század óta a Mikulással azonosítják a gyerekek, a 20. század elejétől pedig már minden ábrázolásban ebben a formában jelent meg.

Minden nemzetnek olyan kormánya van…

Az Urbanlegends szerkesztőjének kitartását dicséri az is, hogy kiderítette, nem is Széchenyi Istvántól származik a következő, utóbbi időben sokat hangoztatott idézet: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba…”

Ahogy a szerkesztő hosszú nyomozómunkájából kiderült, az idézet első mondata Joseph de Maistre francia filozófus gondolata, melyet 1810 és 1816 között legalább három levelében megfogalmazott, a többi része pedig egy szépirodalmi műben, az 1936-ban papírra vetett „Egyedül vagyunk”-ban jelent meg.

Sesum papa háromszáz harcost küld

Februári címlapi kacsa volt az a román sajtóból átvett rémhír is, amit először a Kisalföld.hu közölt, de amivel később szinte valamennyi hírcsatorna elárasztotta a médiát. Eszerint: „A szerbeket is felháborította kiváló játékosuk, Zerko Sesum elleni támadás. Sesum apja a Prosport című román online magazin szerint 300 harcost toboroz a délvidéki harcokban hírhedtté vált Arkan egykori katonái közül. A papa, aki Szerbia legnagyobb vagyonvédelmi és testőrcégének tulajdonosa, Magyarországra készül, hogy »seregével« álljon bosszút Marian Cozma gyilkosain és fia támadóin”. Később persze kiderült, hogy Sesum apja valójában közgazdász, aki egy mezőgazdasági termékek forgalmazását végző cégnél dolgozik és egyáltalán nem kívánt bosszút állni.
Internettel rendelkező olvasóinknak tehát mindenképp érdemes felkeresni az öt éve működő urbanlegends.hu honlapot, ahol további városi legendákkal és azok cáfolatával, ritkább esetben megerősítésével találkozhatnak.

Kertész János

 

Címkék: érdekes

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció