Add vissza!

Az ajándékozásról

2010. augusztus 16.
Szüleim 5 évvel ezelőtt elváltak, és közösen értékesítették 40 millió forintért a tulajdonukban álló házukat. Ebből az összegből az öcsémmel együtt kaptunk 4-4 millió forintot, amiből 3-3 millió apánk ajándéka volt, 1-1 milliót pedig anyánktól kaptunk, mert ő is lemondott a javunkra 2 millió forintjáról, hogy majd később tudjunk magunknak házat venni. Az ajándékozásról különösebb írás nem készült, csupán egy átvételi elismervény, amelyen csak az szerepelt, hogy az említett összeget ajándékba vettük át szüleinktől. Később részben ebből a pénzből sikerült is vennem egy ingatlant, de az már nem az enyém, és már nem is élek abban. A jelenlegi helyzet az, hogy se ingatlan, se semmi nincs a nevemen, mert ez az ingatlan házassági szerződéssel a volt férjem tulajdonába került. Édesanyánk vállalkozása időközben tönkrement, a házát is elárverezték, és most az akkor adott ajándékot visszaköveteli, és perrel fenyeget bennünket. Van arra lehetősége, hogy most azért kérje vissza ezt a pénzt, mert most ő van rászorulva? 

A kérdés során először is azt kell eldönteni, hogy az 1 millió forint az önök esetében szokásos mértékű ajándéknak tekinthető-e vagy nem. Az itt leírtakból arra következtetek, hogy ez még az önök esetében sem szokásos mértékű ajándék. Másodsorban meg kell vizsgálni, hogy a törvényben tételesen felsorolt visszakövetelési feltételek valamelyike fennáll-e, továbbá még meglévő ajándékról beszélünk, vagy már annak a helyébe lépett értékről van-e szó. Végül meg kell vizsgálni, hogy nem áll-e fenn olyan ok, amelynek alapján nincs helye a visszakövetelésnek. Amennyiben ténylegesen perre kerülne a dolog, a bíróság ezeken a kérdéseken fog végigmenni, és az összes körülmény teljes feltárásával és azok gondos mérlegelésével fog dönteni.

A jog általában nagyon ritkán ad arra lehetőséget, hogy a már teljesített szolgáltatást valaki visszakövetelje, arra pedig főleg nem, hogy valaki később csak úgy „meggondolja” magát. Az ajándékozási szerződés alapján a megajándékozott tulajdonjogot szerez az ajándékba kapott ingóságon vagy ingatlanon, és erre ezt is figyelembe veszi, amikor hosszabb távon életkörülményeit alakítja. Adott esetben az ajándék bíróság általi visszaadására való kötelezés súlyos zavarokat, nehézségeket okozhat a megajándékozottnak. Tehát nagyon fontos, hogy az ajándékozási szerződések alapján kialakult jogi helyzet kellő indok nélkül, egyoldalúan nem szüntethető meg, ezért jogi védelemben részesül a megajándékozott, hogy bízhasson az ajándék véglegességében. Ezt a védelmet a jog azzal biztosítja, hogy kizárólag törvényben konkrétan meghatározott esetekben teszi lehetővé az ajándék visszakövetelését. A válaszban felsorolt tényezőkről a továbbiakban néhány jelentős körülményt kiemelünk. Meglévő ajándékot alapvetően három esetben lehet visszakövetelni: 1.) Ha arra az ajándékozónak a létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a létfenntartás veszélyeztetettségét nem csupán az ajándékozó pillanatnyi anyagi helyzete és jövedelme alapján kell megítélni, hanem azt is vizsgálni kell, hogy az ajándékozó egyéb körülményei, egészségi állapota mellett ez a helyzet állandónak tekinthető, vagy átmeneti jellegű-e, és ebben a továbbiakban várható-e változás.

2.) Ha a megajándékozott (vagy vele együtt élő hozzátartozója) az ajándékozó (vagy közeli hozzátartozója) rovására súlyos jogsértést követett el. A megajándékozottat az ajándékozóval szembeni alapvető erkölcsi kötelezettségei mellett a törvény is kötelezi arra, hogy súlyos jogsértést ne kövessen el. A bírói gyakorlat a súlyos jogsértés fogalmát nem szűkíti le a bűncselekmények elkövetésére, hanem ilyen lehet például egyes más természetű kötelezettség megsértései, például a tartási kötelezettség megszegése. Nem lehet az ajándékot visszakövetelni amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, ill. ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta (megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza).

3.) Ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, később véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. Nem követelhető vissza az ajándék olyan feltevés végleges meghiúsulása miatt, amely a megajándékozott személyétől és magatartásától teljesen független körülményekkel kapcsolatos. A visszakövetelés akkor lehetséges, ha ezt a feltevést az ajándékozó kifejezetten kinyilvánította, tehát az ajándékozó reményei, elképzelései önmagukban teljesen közömbösek. Az ajándékozó erkölcsi elvárása sem ad alapot az ajándék téves feltevés címen történő visszakövetelésére. Kivételes esetekben – további egyéb feltételek megléte esetén – a meghiúsult feltevés alapján a megajándékozott örökösétől is visszakövetelhető az ajándék, vagy azt az ajándékozó örököse megteheti. A 2. és 3. pontban foglalt esetekben az ajándék helyébe lépett érték is visszakövetelhető.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének sincs helye. A „szokásos mérték” megállapításánál nem csak az ajándék értékének, hanem az ajándékozás tárgyának, az ajándékozó vagyoni helyzetének, a megajándékozottal való kapcsolatának, hanem az elérni kívánt célnak és hozzátartozók közötti ajándékozásnál a családban uralkodó felfogásnak is jelentős szerepe lehet.

A leírtak alapján rögzíthetjük, hogy az ajándékozást mindkét félnek alaposan és körültekintően át kell gondolnia, de a törvényben meghatározottak szerinti feltételek bekövetkezése, illetve fennállása esetén az ajándék visszakövetelésére törvényes úton van lehetőség.

 

Dr. Kéri András ügyvéd rovata
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 06-30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció