Adós, fizess!

A tartozásról

2010. október 19.
A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy hoppon maradunk, ha vissza szeretnénk kapni kölcsönadott, meghitelezett pénzünket. Egyre ritkábban fordul elő, hogy a késedelembe esett adós később önként teljesít, ezért érdemes a lehető leghamarabb kényszerrel érvényesíteni követelésünket. Természetesen nem önbíráskodással, hanem a törvény szabta állami lehetőségek segítségével.

A polgári jog szabályai szerint a hitelező – aki lehet magányszemély is, és jelen cikkünkben ez a fajta hitelezés kerül előtérbe – köteles a meghatározott pénzösszeget rendelkezésre bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződésnek megfelelően visszafizetni.
A pénzkölcsön szerződésnek is vannak természetesen biztosítékai, melyek az adós, vagy más néven kötelezett teljesítési hajlandóságát fokozzák és egyben a hitelezőnek vagy más néven jogosultnak nem teljesítés esetén biztosítékot, fedezetet jelentenek. Tipikusan ezt a célt szolgálja a zálogjog. A zálogjog ugyanis pénzkövetelést biztosító mellékkötelezettség, dologi fedezetet nyújt a hitelezőnek. Pénzkölcsön esetében szintén elterjedt a kezesség, mint személyi biztosíték. Tipikusan nem eredeti funkciójában biztosíték a tartozás elismerése, de olyan, a kötelezett részéről tett egyoldalú nyilatkozat, mely a jogosulti pozíciót erősíti. Inkább kötelemerősítőnek nevezhetjük. A pénzkölcsön biztosításának módjai egy következő cikkünkben kerülnek részletezésre.
Előfordulhat, hogy valaki teljesít ugyan, de késedelembe esik. A pénztartozás késedelmes teljesítését már maga a polgári törvénykönyv is szankcionálja a késedelmi kamat intézményével. Ez röviden annyit tesz, hogy ha az adós a szerződésben meghatározott időpontban nem teljesít, tehát késedelembe esik, a meghatározott időponttól a tényleges teljesítésig késedelmi kamatot köteles fizetni. Ennek alapja hatályos jogunkban magánszemélyek esetén a mindenkori jegybanki alapkamat.
Nagyobb, egymillió forintot meghaladó pénzkövetelés esetén a bíróság előtt zajló peres eljárás keretében szerezhetünk érvényt követelésünknek, ennél kisebb összeg esetén kérelmezhetjük az egyszerűbb és gyorsabb fizetési meghagyás kibocsátását.
Az igényérvényesítés hosszadalmasabb és költségesebb módja a bírósági eljárás. Ez a többi eljárással egyezően kereseti kérelemre indul, melyben kifejtjük álláspontunkat és megjelöljük az azt alátámasztó bizonyítékokat. Itt lehet például a jogosultnak döntő bizonyítéka az adós tartozáselismerő nyilatkozata. De a szaporodó ügyek, a leterhelt bíróságok a kötelező eljárási szabályok, valamint a bizonyítási nehézségek okán így is évekbe telhet, mire a jogosult számára sikeresen lezárul egy peres lejárás.
A tartozás gyorsabb és költségtakarékosabban is elismertethetjük a bíróság előtt, ha fizetési meghagyást bocsáttatunk ki. Ezt 2010. június 1-jétől közjegyzőnél kezdeményezhetjük. Ez az eljárás akkor éri el eredeti célját – vagyis, hogy gyorsabb és takarékosabb a bírósági peres eljárásnál – ha azt ellentmondással nem támadják meg. A vélt vagy valós adósnak ugyanis lehetősége van 15 napon belül megtámadni a kérelmünket, ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul. Az eljárás részletszabályairól – pénzkölcsönnel kapcsolatos sorozatunk részeként – egy következő lapszámunkban részletesebben is írunk.
Akármelyik utat is választjuk, az ügynek még ekkor sincs vége. Amennyiben a bíróság jogerős ítéletében kötelezi az adóst a meghatározott pénzösszeg megfizetésére, a hitelezőnek valahogy még be is kell hajtania azt. A bíróság ítélete ugyanis lényegében csak azt állapítja meg, hogy fennáll a meghatározott tartozás. Gyakorlatilag ezután dől el az adós teljesítési készsége és képessége. Rosszabb esetben elkezdődhet a szövevényes végrehajtási eljárás, melynek különböző módjai vannak, és függenek attól, hogy eredetileg melyik utat is választottuk a követelésünk érvényesítéséhez. Sőt vannak olyan esetei, amikor megelőző eljárás nélkül is kezdeményezhető. Szerteágazó szabályai miatt a végrehajtási eljárás részletszabályaira pénzkölcsön sorozatunk részeként szintén a későbbiekben térünk ki.
A végrehajtás megindításakor természetesen számolni kell azzal is, hogy a hosszadalmas peres eljárás végére az adós rosszhiszeműen elvonta a vagyonát, magyarul nincs a nevén semmilyen ingó, vagy ingatlan vagyontárgy, melyen a végrehajtást foganatosítani lehet, de az is elképzelhető, hogy önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy nem lehet már rajta tartozását behajtani. Akár így, akár úgy, de hosszú idő és rengeteg kifizetett költség ellenére is eljuthatunk oda, hogy ügyünket nem tudjuk megnyugtatóan rendezni, és pénzünket lényegében a kútba dobtuk. Természetesen ennek ellenére sem szabad kilépni a jogszabályok által adott keretek közül, mert az csak ronthat helyzetünkön.
 
Dr. Kéri András ügyvéd rovata
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 06-30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció