A Manno-kastély felújítva eladó

2013. május 2.
Nyáron kell Nyáregyházára menni, hogy kúriákat nézegessen az ember. 


Nyáron olyan sok mindent eltakarnak a lombok, hogy észre sem venni mindazt, ami most pőreségében annyira szomorú. Ha májusban kivirágoznak a japánorgonák a Nyáry-kúria körül, és Kossuth fája – amit Nyáryék akkor ültettek, amikor Kossuth ceglédi toborzójára igyekezvén egy éjjel náluk megpihent – ugyancsak kilombosodik, már nem is tűnik olyan rettenetesnek a bérlakásokká alakult öreg épület mai állapota. S ha a Wekerle kúria képén nem is javít, a nézelődő kedvét ott is kissé derűsebbre hangolja a pagodafa csavart ágainak rendkívüli látványa. 
Minden évben más lesz a látvány, amit az ember magában őrizget a korábbi időkből.  A nemrég felújított Manno-kastély kivételével folyamatosan változik a nyáregyházi kúriák állapota. Nem mondanánk, hogy tönkremennek végleg, hiszen még laknak bennük, s már csak az állagmegóvás miatt is hozzá kell nyúlni falakhoz, ablakokhoz. De egyre távolabbra kerülnek azok az idők, amikor képzeletben még viszonylag könnyedén fel lehetett idézni a Nyáry-kúria tízoszlopos tornácát, az arborétummal vetekedő parkban sétáló urakat és kisasszonyokat.
Fogynak a tanuk is, akik az utolsó lakókkal, az öreg grófnéval vagy a Wekerlék közül egy bricsesznadrágos, barátságos, közvetlen öregúrral még szót válthattak.
Nyáry Pál (1806–1871) a település legnevezetesebb lakója. A Nyáryak a 15. század óta voltak birtokosai a községnek, akik első, máig ismert kastélyukat a 18. század végén építették. Az akkori lakóházakhoz képest lenyűgöző méretű épület volt ez, udvari oldalán tízoszlopos tornáccal övezve. Hogy szép lehetett, azt ma már csak egészen halványan lehet sejteni, mert a 2. világháború után lakásokká alakították. Azokhoz a lakásokhoz azután, ahogyan a bennük lakó családok létszáma szaporodott, még toldottak-foldottak, előteret, spájzot, kis szobát, előszobát. 
Ott kuporog ez a toldozott-foldozott, hosszú épület a Manno-kastély háta mögött. Amit egyébként ugyancsak a Nyáryak kezdtek építeni 1844-ben, de 1910-ben már a kereskedőként és hadiszállítóként anyagilag megerősödött görög származású Manno család birtokolta. Ők emeltették a második szintet, nem sejtve, hogy 1965-ben óvodások veszik majd birtokba az épületet. S benne is lesznek 2006 végéig.
A közeli buszmegálló táblája ma is az „Óvoda megálló” címet viseli, pedig a felújított – egészen pontosan csak részben felújított – kastély egy ideje már üres, és most éppen eladó. Nézzük a kertbe szúrt táblát és találgatjuk, ki lesz vajon a következő tulajdonos, mit jelölt ki a sors az elegáns épületnek, újabb virágzást vagy az enyészetet?
A közelben lévő Wekerle-kúria láttán ez nem lehet kérdés. Bár lakói igyekeznek megóvni a végső összeomlástól, az szemlátomást már nem várat magára túl sokáig. Tán egy generáció sem kell, hogy a kúriának hűlt helye maradjon. 
Az udvarán álló, még a Wekerlék által ültetett pagodafáért nagy kár lenne.
Emlékezni azonban ki lehet sétálni a temető melletti platánsor végén kialakított emlékparkba is, ahol Nyáry Pál, Pest vármegye alispánja, a ’48-as forradalom és szabadságharc vezéralakja nyugszik, aki várfogságából ide tért haza, s itt temették el kedvese, Schodelné, az első magyar operacsillag sírjának közelében. 

Koblencz Zsuzsa
Címkék: kastély eladó kúria Wekerle Nyáry

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció