Átalakuló közigazgatás

2013. január 9.
Dr. Tarnai Richárd, Pest megyei kormánymegbízott január 8-án munkalátogatást tett az év első napján megalakult Monori Járási Hivatalban. Az új közigazgatási rendszerről és ennek városunkra és az itt élőkre gyakorolt hatásairól váltottunk néhány szót a kormánymegbízottal.


Miért látogatott el Mo­norra?
– Hosszú előkészítő munka után hoztuk létre a járási hivatalokat, azonban az államigazgatás átalakítását nem lehet egy íróasztal mögül elvégezni, a gyakorlatban is látni kell, hogyan alakulnak a folyamatok. Az érintettektől, az itt élő emberektől szerettem volna megtudni, hogy mit gondolnak az átalakulásról. Az első benyomásaim nagyon pozitívak voltak a Monori Járás megalakulásáról és kezdeti működéséről. Nagyon leegyszerűsítve úgy tudnám ezt megfogalmazni, hogy most az a jó, ha a változásokból senki nem érez semmit, az év végén pedig az lesz a jó, ha a Monoron élő emberek azt érzik, hogy sokkal egyszerűbb lett az életük. A járási hivatalokat azért hoztuk létre, hogy az önkormányzatoknak ne kelljen az állam feladatkörébe tartozó ügyeket intéznie. Az átállást úgy kellett végrehajtani, hogy a munkavégzés folyamatos legyen. Ezt Monoron tökéletesen sikerült végrehajtani.

 Milyen változások lesznek az év végéig?
– A következő lépés a kormányablakok kiépítésének rendszere lesz. Ahol most okmányiroda működik, ott mindenütt lesz kormányablak is. Ennek az a célja, hogy minden ügyet helyben lehessen intézni. Ne kelljen földhivatali, társadalombiztosítási, adózási vagy más ügyekben különböző, esetleg az adott településen nem elérhető hivatalt felkeresni.

– Az új államigazgatási rend­szer sok feladatot, de ezzel együtt számos forrást is elvesz a településektől. Azok a Monor nagyságú települések, amelyek nem rendelkeznek nagy helyi adóbevételekkel, az eddigi számítások alapján pénzügyi szempontból nem nyertesei, hanem vesztesei az átalakulásnak. Milyen megoldást lát erre?
– Minden átalakulásban vannak látszólagos nyertesek és vesztesek, ugyanakkor ezeket a kérdéséket nyilván tisztáznia kell az érintett önkormányzatoknak és az államnak. 
Az átalakítás célja azonban az önkormányzatok részéről is érthető, hiszen eddig számos olyan feladatot láttak el, amely egyébként logikusan az állam hatáskörébe tartozott. Az átalakulással végre a helyükre kerülnek a dolgok: ami az állam feladata, azt az állam bevételeiből az állam látja el, és ugyanez igaz az önkormányzatokra is. Így a járási hivatalokhoz kerül az egészségügyi, a szociális és az oktatási ügyeken kívül minden államigazgatási ügy. Az említett területekkel az Emberi Erőforrások Minisztériumának különböző szakigazgatási szervei foglalkoznak majd. Az oktatással például Monoron is megalakuló Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tankerülete.

– Mindez a mindennapi ügyintézés szempontjából előremutató dolog, de Monor esetében az átalakulás akkor is nehéz pénzügyi helyzetet teremtett. Még úgy is, ha az állam a város adósságállományának nagy részét a feladatokkal együtt átveszi.
– A kormányzat biztosítja azt, ami eddig soha nem történt meg, hogy kistelepülések teljes adósságát átvállalja, a nagyobb települések esetében pedig 40 és 70 százalék közötti részt. Ezek után már csak az önkormányzatok felelőssége érvényesül. Ha jól gazdálkodnak, akkor lesznek tartalékaik és bevételeik.

– Monori lakosként szeretem azt hinni, hogy jól gazdálkodtak és a jövőben is jól gazdálkodnak majd a város vezetői. Ugyanakkor a kialakult helyzetben éppen azok az önkormányzatok által nem kötelezően ellátandó feladatok kerültek veszélybe, amelyek egy településen közösséget teremtenek. Gondolok itt elsősorban a kultúrára és a sportra.
– Ismerve a városvezetés felkészültségét és problémamegoldó képességét, úgy gondolom, hogy ezekre is megoldást fognak találni.

Papp János
Címkék: közigazgatás kormánymegbízott közigazgatási rendszer Tarnai Richárd

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció