Biztonságos öregkort

Tartás, életjáradék, öröklés

2008. november 15.
Biztonságos és nyugodt öregkort, talán szebben mondva időskort szeretne sok egyedülálló idős ember, akik önhibájukon kívül kerülnek gyakran olyan helyzetbe, amikor közeli hozzátartozó hiányában, vagy éppen annak magatartása miatt vannak kiszolgáltatott helyzetben.

    „1994-ben kötöttünk életjáradéki szerződést, akkor kaptunk egyszer 50 ezer forintot, majd azután havonta ötezer forintot. Férjem 2002-ben meghalt és már én is 85 éves vagyok. Az eltartók azóta is fizetik a havi ötezer forintot, de ez a pénz az alacsony nyugdíjammal együtt is nagyon kevés. Gyermekem és más hozzátartozóm nincs, egyedül élek és nagyon sokat vagyok beteg, havi gyógyszerkiadásom 15 ezer forint. A házkörüli munkában a szomszédok és más kedves ismerősök segítenek. Az eltartókkal szinte nincs is kapcsolatom, kértem emelést, de nem is válaszoltak kérésemre. Kérem, tanácsával segítsen nekem.”
    „Két fiam van, én 70 éves vagyok, a férjem 72. Az egyik fiunkat 15 éve nem láttuk, nem törődik velünk. A másik gyerekünktől tudjuk, hogy valahol Sopron környékén él, de szinte semmi mást nem tudunk róla. Velünk csak a szomszéd utcában lakó harmadik fiunk és a családja törődik. Azt szeretnénk, ha csak ő örökölne utánunk. Lehetséges ez?”
    Mit tegyen az egyedülálló, a magát és környezetét egyre nehezebben rendben tartó idős ember, ha nincs közvetlen hozzátartozója, vagy ha mégis van, az nem törődik vele?
    Az egyik megoldás, ha a támogatásra, segítségnyújtásra szerződést kötünk. Nagyon fontosnak tartom, hogy az ilyen helyzetben lévő idős emberek nagyon alaposan és körültekintően járjanak el. Alapvetően három fajta szerződés megkötése lehetséges abban az esetben, ha az idős ember rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, vagy nagy értékű ingósággal (ez lehet például festmény, ékszer, lakberendezés stb.). Ezeknek a szerződéseknek közös jellemzője, hogy az idős személy ápolásáról, gondozásáról a tulajdonában álló ingatlan vagy ingóság fejében valaki gondoskodik.
    Az első szerződéstípus a tartási szerződés, amelyben az eltartó köteles az eltartottat megfelelően eltartani, amely magában foglalja általában a mindennapos támogatást, így például az élelmezést, fűtést stb., de a szükség szerinti gondozást, ápolást, gyógyítást és a tisztességes eltemettetést is. Ennek fejében az eltartó a szerződés megkötésekor megszerzi az ingatlan (ingóság) tulajdonjogát, amelyhez ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzés is szükséges. A tartási szerződés lényegében az eltartott természetbeni ellátását, létfenntartását biztosítja.
    A második szerződéstípus az életjáradéki szerződés, ami nem természetbeni ellátás. Ilyenkor az eltartó általában havi vagy más rendszerességgel meghatározott pénzösszeget (vagy az eltartott ellátására szükséges terményt, élelmiszert stb.) ad az eltartottnak. Az eltartó ebben az esetben is megszerzi a szerződés megkötésekor az adott ingatlan (ingóság) tulajdonjogát, szintén a földhivatali bejegyzéssel.
    A harmadik esetben az öröklési szerződésben az eltartott, mint örökhagyó arra vállal kötelezettséget, hogy tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi az eltartására vele szerződést kötő személyt. A tartási és életjáradéki szerződéssel ellentétben ekkor a tulajdonjog csak az   örökhagyó (vagyis az eltartott, ill. az életjáradékot kapó személy) halálakor száll át az örökösre/eltartóra, vagyis a tulajdonjoga a haláláig fennmarad. Az örökhagyó a szerződésben  meghatározott vagyonával ezután szabadon már nem rendelkezhet, és az öröklési szerződésben megjelölt ingatlan (ingóság) tekintetében más  örökös – ha van – , a „köteles részre” sem jogosult.  
    A tartási és életjáradéki szerződést közjegyzőnél vagy ügyvéd előtt, annak ellenjegyzése mellett kell megkötni, míg az öröklési szerződés formáját tekintve a végrendelet jogi követelményének kell, hogy megfeleljen (tehát nem feltétlenül szükséges közjegyző előtt vagy ügyvédi ellenjegyzés mellett megkötni a szerződést, de azt azért célszerűnek tartom és javasolom is).
    Az eltartott érdekeit a tartási-, életjáradéki jognak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése biztosítja, de a teljes biztonság érdekében célszerű a holtig tartó haszonélvezeti jog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetése is (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ingatlan megterhelése vagy eladása csak és kizárólag az eltartott, illetve az örökhagyó beleegyezésével lehetséges).
    Öröklési szerződés esetén az eltartó/örökös jogait és érdekeit az öröklési jog, ill. az elidegenítési és terhelési tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése biztosítja.
    Életjáradéki szerződésben célszerű az életjáradék mértékének automatikus, évenkénti emelkedését rögzíteni, például pénzösszeg fizetése esetén  az infláció növekedéséhez igazodóan.
    Végezetül hangsúlyozom, hogy a felek életviszonyaiban, körülményeiben beállott változások esetén az eredeti szerződést meg lehet változtatni. Erre mindkét félnek lehetősége van és kezdeményezheti a másiknál a szerződés módosítását (például a járadék összegének felemelését), a szerződés átalakítását (például tartásiból életjáradékivá), illetve legvégső esetben a szerződés megszüntetését is, de ekkor a felek „elszámolni” kötelesek egymással.
    Amennyiben a felek az előbb leírtakat egymás között békés úton nem tudják rendezni, úgy mindkét félnek lehetősége van bírósághoz fordulni.
Dr. Kéri András ügyvéd
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd idősek

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció