cukisitunk

Depi, öngyi, öri hari

2009. október 6.
Jó kétszáz évvel ezelőtt vajon gondolták-e Kazinczyék, hogy az ő nyelvújító harcuk idővel – más arculattal s céllal – megismétlődik? A 19. század elején fellépő neológusoknak (nyelvújítók) kesztyűt dobtak az ortológusok (az újítás elítélői, ellenzői; a hagyományokhoz ragaszkodók).

Ez utóbbiaknak jobban tetszett például a nyaktekerészeti mellfekvenc vagy a megkönnyebbü­lészeti körguggolda – a nyakkendő és a WC helyett. Pedig a nyelvújítás nem csupán abból állt, hogy a túl hosszú, terjengős kifejezéseket rövidebbre cserélték. Egyéb módjaival is éltek: régi szavak felújítása (aggastyán, dísz, verseny; Árpád, Gyula, Zoltán); tulajdonnevek közszóvá tétele; tájszavak általánosítása (betyár, csalit, folyondár, kandalló); idegen szavak honosítása, fordítása; összetétel (folyóirat, helyesírás, rendőr, karöltve); képzés (mulaszt, andalog, mereng, alapít, érzelem, nyomdász, festmény, sorozat); elvonás (árnyék–árny, csendes–csend, esküszik–eskü); csonkítás; az összetétel egyik tagjának önállósítása.

Mindezek csak megerősítették nyelvünk ama képességét, melyről Sir John Bowring így írt az 1830-ban megjelenő kötetének előszavában: „A magyar nyelv önmagában következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis is. … A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, amelyen az idők viharai karcolást sem ejtettek.”

Ha az idők nem, a 21. század „nyelvújítói” annál inkább. Ők ugyanis – Kazinczyék példáján felbuzdulva – átestek a ló másik oldalára. Túlzásba viszik a rövidítés módszerét. A szerintem még mindig udvariatlan köszönések (Jó napot, viszlát, viszhall stb.) közül a viszlát pl. – az egyik nyelvtankönyvben – már szóösszevonásként szerepel a rövidítések közt. Tehát elfogadott köznyelvi norma. Pedig mennyivel udvariasabb így: viszontlátásra! Ám ami még ennél is jobban bántja a fülemet és a nyelvérzékemet, arra hosszan sorolhatnám a példákat. Csak néhány: kovi ubi, éri pari, nari, foki, zsömi, depi, öngyi, öri hari stb. Micsoda szörnyűségek, édibédi cukiságok! Rövidítünk és cukisítunk. Kell ez nekünk?

Mit szólnak mindehhez a jelen „ortológusai”? Magamat is közéjük sorolván erősen tiltakozom. Nyelvművelőként és közemberként egyaránt a hagyományos kovászos uborka, érett paradicsom, narancs, fokhagyma, zsömle, depressziós, öngyilkos, örök harag, édes cukor kifejezésekre szavazok. S tudom, nem vagyok ebben a „harcban” egyedül. Szeretném, ha sokan csatlakoznának még nemzetfenntartó erőnk, édes anyanyelvünk szépségének megőrzéséhez. Jókai Anna gondolatát szem előtt tartva: „Az ország nyelve által munkálkodik; a harang is csak addig harang, amíg a nyelvét el nem veszti.”

A 250 éve született Kazinczy Ferencre és máig ható mozgalmára emlékezve. Azzal például, hogy olvasunk tőle: verseket, leveleket. Olvasunk róla: küzdelmes életéről, korszakos jelentőségű munkásságáról, hazaszeretetéről. (Az emlékév tiszteletére a Kazinczy Ferenc Társaság kiadta Fried István, a jeles irodalomtörténész „Aki napjait a szépnek szentelé…” című könyvét. Érdemes belelapozni.) Vagy elmegyünk Pesten a Petőfi Irodalmi Múzeumba (PIM) megtekinteni a három teremben elkészített kiállítást, mely elénk tárja a mester egész életművét – a művészetekhez fűződő szoros kapcsolatára építve. Címe: A Szép és a Jó. Ez ugyanis a széphalmi vezér esztétikai törekvésének két kulcsszava. „…ha valahol a Jó gyökeret vert, ott mindig a Szép készítette az utat” – vallotta.

Ezért esett oly nehezemre még látni is egyik napilapunk aktuális írásának címét: „Szasz, Kazinczy!” Még akkor is, ha a cikk jó ügyet, szép tevékenységet ismer el és értékel. Azt ugyanis, hogy a PIM – idén „Az Év Múzeuma” kitüntetéssel méltán elismerve – a tavalyi Nyugat-busz után ezúttal a „Nyelvet öltünk!” fantázianevű tárlatbusszal járja fél évig az országot. Úgymond házhoz szállítja – főleg fiatalok számára – a színes, látványos mozgó kiállítást – Kazinczyról, anyanyelvünkről. A régióban Monoron állomásozik november 2-án. Szálljunk majd fel rá, megéri! Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv éve pedig megérdemli.
 
Pecznyik Ibolya, Kazinczy-díjas magyartanár
Címkék: nyelvelde

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció