Diagnózis: egyedül nem megy

A fenntartóknak kell kiegészíteniük az alulfinanszírozott szakorvosi ellátás költségeit

2010. szeptember 22.
Magyarország történelme során 2004-ben dolgozott a legtöbb orvos – mintegy 38 ezer –, 2008-ra azonban számuk hatezerrel csökkent. Ennyi orvos utoljára húsz éve, a rendszerváltás évében gyakorolta hivatását hazánkban.

Pest megye dél-keleti részén évek óta gondot okoz, hogy nem találnak ortopédus, kardiológus, bőrgyó­gyász szakorvost, de Monoron reumatológusra is csak hét év keresgélés után sikerült rábukkanni. A betegeket ugyan be lehet utalni nem a területi ellátásra kötelezett intézménybe is, a választott intézménynek azonban – a törvény szerint írásban – kell nyilatkoznia arról, hogy fogadja a beteget. Az ellátást viszont csak akkor tagadhatják meg, ha a feladat ellátására szabad kapacitással nem rendelkeznek. Ilyen márpedig régiónkban is előfordulhat, hiszen nálunk szintén óriási problémát jelent az orvoshiány, mely nem pusztán területi, de az egész országra kiterjedő probléma.
 

A térség legkorszerűbb rendelője. Az önkormányzat saját forrásaiból eddig több mint 300 millió forintot költött a Vecsési Szakrendelő építésére és működtetésére

A fenntartók gondjai

A Régió újság terjesztési területén lévő 23 település közül hat helyen működik szakorvosi ellátás. A településeket területileg osztották fel Monor, Albertirsa, Vecsés, Pilis, Gyál és Gyömrő szakrendelői között. A járóbeteg-szakellátás igénybevételének általában az a feltétele, hogy a beteget a háziorvos beutalja a beteg lakóhelye szerinti rendelőbe. Így például Monor, Monorierdő, Gomba, Bénye, Csévharaszt, Káva, Nyáregyháza, Péteri, Üllő és Vasad lakosai – összesen több mint 40 ezer ember – a monori szakrendelőben kaphatnak ellátást mintegy 32 szakmai területen. Az összesen 40 ezer főt kitevő gyömrői, magló­di, ecseri, mendei, sülysápi, úri lakosok Gyömrőhöz, a kó­kaiak és tápiószecsőiek pedig Nagykátához tartoznak. Albertirsára Dánszentmiklósról és Mikebudáról is érkeznek betegek.
Mivel a szakrendelők üzemeltetésére általában nem elégséges az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nyújtott finanszírozás, ezért a fenntartónak azt ki kell egészítenie. Ezt a feladatot általában a települési vagy a megyei önkormányzat látja el, de léteznek más megoldások is. A 2005 óta működő gyáli szakrendelő például a Jahn Ferenc Dél-Pest Kórház kihelyezett intézete, ami azt jelenti, hogy az épület, a felszerelés és a működési költségek a gyáli önkormányzaté, a szakorvosokat azonban a kórház adja és fizeti. Az intézményhez területileg Gyál és Felsőpakony lakossága, mintegy 29 ezer ember tartozik. Vecsésen teljes mértékben a város önkormányzata tartja fenn a szakrendelőt, amely alapvetően a helyi igények kiszolgálására készült el 2007-ben 200 millió forint címzett állami támogatásból és közel ugyanennyi helyi forrásból. A rendelő jó minőségű ellátásának híre azonban gyorsan elterjedt a régióban, így sokan járnak oda Pestlőrincről, Gyálról, Ecserről, Üllőről, sőt még Monorról is. Másutt, így például Monoron és Gyömrőn a fenntartásról Pest Megye Önkormányzata gondoskodik, miközben az épületetek tulajdonosa a helyi önkormányzat.
Csődveszélyben
a szakrendelők
 
A térség szakorvosi rendelői közül többen csupán annak köszönhetően nem mentek eddig csődbe, hogy a végletekig húzták a kiadásaikon a nadrágszíjat. A szakorvosi ellátásra és a Vecsésen működő egynapos sebészetre annak ellenére sem jut elég pénz az állami egészségkasszából, hogy a járóbetegek szakszerű ellátása nagyban tehermentesíthetné a sokkal drágábban fenntartható kórházakat. De miközben az utóbbi években jelentősen csökkentették a kórházi ágyak számát, eközben nem fejlesztették a járóbeteg-szakellátást. A feladatok tehát nőttek, de a feltételeket nem teremtették meg hozzá. A gyáli szakrendelő 17 különböző szakrendelésére a város évente mintegy 12-16 millió forintot költ, ám ezt az intézménynek ki kell egészítenie: folyamatosan pályáznak, az elnyert összegeket pedig működésre és kisebb eszközök vásárlására fordítják.
– A fillér forintot hoz alapon inkább csak kisebb értékű dolgokra pályázunk – mondta dr. Rácz Csaba igazgató. – Főként a működési költségre, hibaelhárításra és közüzemi számlák kifizetésére szoktunk pályázati segítséget igénybe venni.
Dr. Raffai István, a monori és gyömrői szakrendelő főorvosa szerint már az is nagy dolognak számít, hogy az általa vezetett intézményeknek nincsenek adósságai. Ők főleg a rendelők alapítványának segítségét veszik igénybe ahhoz, hogy ezt az állapotot tartani tudják. Az Országos Egészségpénztártól származó bevétel önmagában nem elegendő ahhoz, hogy akár bérnövekedésre, akár komolyabb eszközfejlesztési beruházásra gondolhassanak. Igaz, a fenntartó, Pest megye önkormányzata segítségével nemrég szigetelték, nyílászárókat cseréltek és tetőfelújítást végeztek a monori szakrendelőn, ez pedig a továbbiakban milliós anyagi könnyítést jelent az épület közüzemi számláinak kiegyenlítésénél. Ennek ellenére mégis takarékossági intézkedéseket kellett bevezetni ahhoz, hogy még jobban lefaragják a kiadásokat. Az intézmény gazdasági vezetője szerint most még a ceruzán is spórolniuk kell ahhoz, hogy költségvetésükben ne keletkezzen hiány.
– Gyakorlatilag minden egészségügyi ellátás megvan a vecsési rendelőben, amely szakrendelés szintjén megoldható – mondta Szlahó Csaba, Vecsés polgármestere. – Sőt, 2008-ban egynapos sebészeti ellátás is indult Vecsésen. A beruházást 100 millió forintból egy magánvállalkozás finanszírozta, vállalva, hogy 15 évig működteti azt. Összességében a szakorvosi rendelést és az egynapos sebészetet tavaly ötvenmillió forinttal támogatta a város, idén pedig már az első háromnegyed évben ugyanennyivel kellett hozzájárulnunk az ellátások fenntartásához. Ezekből az adatokból is látszik, hogy a közeljövőben mindenképpen meg kell változtatni a szakorvosi rendelők finanszírozását, mert ha nem tud a fenntartó ilyen mértékben hozzájárulni a működéshez, akkor az elkövetkező években sorra mennek csődbe az intézmények. Jelenleg Vecsésen másfélszer annyi beteget szolgálunk ki, mint a rendelő kapacitása. Ha ennek alapján kapnánk a egészségbiztosítótól a finanszírozást, akkor nemhogy hiányunk volna, de még maradna 50 millió forintunk a fejlesztésekre is.

Hosszú távon megbukik  a rendszer

A technikai és tudományos újításokkal pedig együtt kellene haladni ahhoz, hogy régiónk lakosai is a legkorszerűbb ellátást kapják. A gyáli szakrendelőben jelenleg mintegy 15 millió forintra lenne szükség az elavult orvosi gépek kicseréléséhez, és az apróbb fogyóeszközök pótlásához. Nagy szükség lenne például egy új nőgyógyászati vizsgálószékre, fizikoterápiás gépekre és bőrgyógyászati eszközökre. Mindezek megoldása ugyan a Jahn Ferenc Kórház feladata lenne, ám Rácz Csaba szerint nem sok esély van arra, hogy belátható időn belül a kórház pótolni tudja. Jobb a helyzet viszont az ultrahang terén, hiszen néhány évvel ezelőtt vásároltak új készüléket.
A monori és gyömrői szakrendelő építészeti, gépészeti rendszere is sok kívánni valót hagy maga után. Monoron például nagyon régóta fennálló probléma, hogy az intézmény há­rom különböző objektumban, egymástól viszonylag távol látja el a feladatait. A tüdőszűrő, a bőrgyógyászat és a pszichiátriai rendeléseket egy épületbe kellene költöztetni a többi szakterülettel. Ám a főépületben egyelőre még a mentősök jelenléte sem tisztázott, akik pedig az épület egyharmadát foglalják el. A szakrendelő helyhiányának problémáját még a hamarosan átadásra kerülő új épület sem oldja meg, ahova a tervek szerint a háziorvosi és fogorvosi rendelők költöznek.
A fenntartó érzékeli a problémákat, tudja, hogy a jelenlegi állapot hosszú távon nem fenntartható. Keresi a megoldásokat, és ha pénz nincs is, elvi támogatást azért kapnak az intézmények. Pest megye önkormányzata részéről Raffai főorvos az elvi támogatást már megkapta ahhoz, hogy a monori és gyömrői intézményben áttérjenek a digitális röntgen rendszerére. Erre főleg a radiológus szakorvos hiány miatt van szükség. A teleradiológia lehetővé teszi ugyanis, hogy a röntgenfelvétel elékészítése után számítógépen átküldjék a felvételt akár az ország másik felében lévő szakorvoshoz, aki a világháló segítségével küldi vissza hozzánk szakvéleményét. A jóindulat tehát megvan, most már „csak” anyagi forrást kell hozzá keresni. A teleradiológia megvalósítása óriási előrelépést jelentene, a betegek részéről ugyanis jóval lecsökkenne a várakozási idő, amit végső soron az orvoshiány szül. Ahogyan történt ez a reumatológián is, ahol míg korábban hónapokat kellett várni egy kezelésre, addig most már egy héttel lehet előre tervezni az orvos-beteg találkozókat.
Vecsésen előrelátóan
fejlesztettek
 
A vecsési szakrendelőben egyelőre még jól működödnek azok a korszerű gépek, amelyeket az 2007-es megnyitásakor vásárolt a város. Míg Gyömrőn és Monoron csak remények vannak digitális röntgen beszerzésére, addig ez Vecsésen már három éve működik. A korszerű ultrahang-berendezésükkel a szokásos vizsgálatok mellett, izületi-, ér-, és csecsemő ultrahangot is tudnak csinálni.
– Vecsésen szakmai részről gyakorlatilag minden olyan rendelés képviselteti magát, amely ma egy szakorvosi rendelőben elérhető – mondta dr. Szarvas Tibor főorvos. – Így például nálunk a szokásos szakrendeléseken kívül gyereksebészet, érsebészet, audiológia és gasztroenterológia is működik. Az egynapos sebészetre az ország minden részéből érkeznek hozzánk sebészeti, ortopédiai, nőgyógyászati, gégészeti és szemészeti műtétekre. A korszerű rendelések miatt sokan jönnek hozzánk. A betegforgalom a tíz évvel ezelőtti hétszeresére nőtt, tavaly körülbelül 210 ezer beteget láttunk el a rendelőben. A tervezhető szakrendelésekre csak előjegyzéssel lehet bejutni, erre időpontot a betegirányítóban kell kérni. Ez a rendszer valamelyest csökkenti a zsúfoltságot, de sajnos néha az is előfordul, hogy a kelleténél többet kell várnia a betegnek, mire sorra kerül. A várakozás terheit azonban igyekszünk csökkenteni azzal is, hogy klimatizáltak a helyiségeink. A várókban elhelyezett televíziókon keresztül pedig nemcsak hasznos tanácsokat kaphatnak a betegek a várakozás közben, hanem azt is előre tudhatják, hogy mikor kerülnek sorra. Bár az önkormányzat jelentős összeggel járul hozzá a rendelés színvonalának megtartásához, nagy segítség lenne, ha legalább a más településekről érkező betegek támogatnák, hogy az ellátás minősége ne romoljon. Erre lehetőségük van a Vecsés Egészségügyéért Alapítvány számlájára átutalt összeggel.
 

Emberileg és szakmailag

A várólisták rövidülése a betegek elégedettségét szolgálja, mely – a visszajelzések alapján – nem olyan rossz, amint azt elsőre gondolnánk. Ezt nem csak a már említett KSH tanulmány bizonyítja, hanem az a kérdőív is, melyet az intézmények évente ki szoktak töltetni a betegekkel és dolgozókkal. Rácz Csaba a gyáli a szakrendelő felszereltségét az országos átlaghoz képest erős közepesre minősítette, és elmondása szerint az orvosok is elégedettek a körülményekkel. Panaszok a betegek részéről inkább a rendelési idők be nem tartásával kapcsolatban érkeznek, mely szintén az orvoshiánnyal és a szakemberek túlterheltségével van szoros összefüggésben.
Pedig, ahogy Raffai főorvos megfogalmazta, az egészségügyi szakellátás fejlődésre van ítélve, tehát hamarosan elkerülhetetlen lesz a változás. Azt még talán senki nem tudja, hogy mily módon, de mindenképpen fejlődnie kell a magyar egészségügynek ahhoz, hogy ne omoljon össze a rendszer. Az a rendszer, melyet ma már jóformán csak az asszisztensek, ápolók, orvosok áldozatos munkája, emberi és szakmai hozzáállása tart életben.
– Emberi minőségben nincs probléma, de a tiszteletre méltó hozzáálláson túl látható perspektívát kell teremteni a dolgozóknak ahhoz, hogy ez a rendszer hosszú távon működni tudjon – fogalmazott Raffai főorvos.
 
Nagy R. – Papp J.
 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció