Egyre több a szennyvíz

Minden csatorna a Gyáli-patakba vagy a fővárosba vezet

2008. október 15.

A vízminőségi előírásoknak általában eleget is tesznek a szennyvíztisztító telepek, csupán télen jelentkezhetnek gondok, mivel a hét Celsius-fok alatt a szennyvízben lévő nitrát és ammónia biológiai lebontása leáll. Azonban még az ilyen szennyvíz sem mérgező, a probléma csak az, hogy a csatornába eresztve trágyaként viselkedik, így a benne élő növények burjánzását idézi elő. Ez végső soron – ha nem takarítják rendszeresen – a csatorna áteresztőképességét csökkenti, vagy akár teljesen megakadályozza a vízfolyást.

Az agrárium is felhasználja

– Telepünk naponta 3000 köbméter tisztított szennyvizet bocsát ki a Gyáli csatornába. A legjobb megoldás azonban az volna, ha nem engednénk ki a térségből – mondta Takács Endre a Kövál Zrt. elnöke. – Célszerű lenne egy nyárfás öntözőtelepet létrehozni, amely jó hatással lenne a térség vízháztartására. Ráadásul nem kellene a szennyvízben lévő foszfort sem kémiai úton eltávolítanunk, azt is a nyárfás trágyázására tudnánk használni. Jelenleg ugyanis a telepre befolyó szennyvízben köbméterenként 18 milligramm foszfor van, amit csak kémiailag lehet eltávolítani, hogy a bejövő mennyiséget az előírások alapján a tizedére csökkentsük. Ezért a szennyvízhez vas-sókat adagolunk, így a foszfor kicsapódik és a szennyvíziszapban jelenik meg. Az iszapot ezután átmenetei tározóban helyezzük el fél évig, ahol jelentősen csökken a víztartalma. Ezután szalmával keverjük, így a vegetációs időn kívül felhasználható a mezőgazdaságban tápanyag-utánpótlásra.

Növekszik a kibocsátás

A térség szennyvíztisztítóiból kibocsátott víz minősége nagyobb esőzések után jelentősen romlik. Ilyenkor sokkal gyorsabban kell átvezetni a nagymennyiségű szennyvizet a telepeken, így nincs elég idő a tisztulására. Bár a csatornahálózatok kizárólag a szennyvíz elvezetésére lettek tervezve, de a csatornafedeleken beömlő és a lakosság által illegálisan, az ereszből a csatornába vezetett víz hatalmas mennyiségével nem tudnak megbirkózni a szennyvíztisztító telepek. Hirtelen megnő a lebegő anyagok mennyisége, amelyek a Gyáli-csatornába kerülve a szűkebb helyeken feltorlódnak és ott rothadni kezdenek. Ezért lehet érezni orrfacsaró bűzt a nagy nyári esőzéseket követő napokon a csatorna környékén.
    – A monori szennyvíztisztító még csak négy éve állt üzembe, de már most is bővíteni kellene – hangsúlyozta az elnök. – A bejövő szennyvíz mennyiségéhez még elegendő a kapacitásunk, de a szennyvíz koncentrációjával rosszul számoltak a tervezők. Pontosabban a fogyasztói szokások változtak meg, mivel a lakosság igyekszik takarékoskodni a kibocsátott szennyvízen is. Így az utóbbi években egyre nőtt annak koncentrációja, ami ahhoz vezetett, hogy biológiailag túlterheltté vált a szennyvíztelep.
    Vecsés, Üllő és Gyál városvezetése illetve településeket kiszolgáló Gyáviv Kft. viszonylag könnyebb helyzetben van, amikor a szennyvíztisztításról van szó, hiszen ezek a városok átadják a szennyvizet a Fővárosi Csatornázási Műveknek tisztításra és végül úgy kerül a Dunába. Új telep építését nem is tervezik, hiszen a Dél-Pest szennyvíztisztító telepének kapacitását úgy tervezték meg valamikor, hogy az agglomeráció településeit is ki tudja szolgálni.

Maglód felmondott

A Gyömrő és Térsége Víziközmű Szolgáltató Kft. Gyömrőn kívül Ecseren is szolgáltat ivóvizet és csatornát. Ez év májusáig a maglódi szennyvízhálózatot is üzemeltette, de a város önkormányzata felmondta a megbízási szerződést. Az ügy hátterében egy több évre visszanyúló vita áll a vízközmű kft. és Maglód városa között. Gyömrővel és Ecserrel ellentétben Maglód ugyanis nem tulajdonosa a cégnek, viszont a szintén a víziközmű kft. által üzemeltetett szennyvíztisztító telep már mindhárom település közös tulajdonában van.
A víziközmű kft. 2005-ben vette át a maglódi szennyvízhálózat üzemeltetését. Az addigi szolgáltató – bár a díjakat beszedte – semmit nem fizetett a tisztításért az üzemeltetőnek. Mivel a víziközmű kft. csak Maglóddal állt jogviszonyban a csatornaszolgáltatóval viszont nem, ezért Maglódtól kérték az elmaradt tisztítási díjat. Az ügy odáig jutott, hogy végül a másodfokú bíróság megítélte a víziközmű kft.-nek az elmaradt díjakat, amit Maglód kétharmad részben kifizetett, a többire pedig kamatmentes részletfizetést kért. Ezt a víziközmű kft. elutasította és inkasszálta a hátralékot.
    A település és a szolgáltató közötti feszültség tovább nőtt azzal, hogy Maglód önkormányzata nem fogadta el a víziközmű kft. által megállapított díjakat, annál alacsonyabb összeget szeretett volna alkalmazni.
    Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Maglód és a Gyömrő és Térsége Víziközmű Szolgáltató Kft. közötti viszony megromlott. Maglód nem csupán a szennyvízhálózat üzemeltetését szeretné saját kezébe venni, de önálló szennyvíztisztító telep építését is tervezi. Ez valószínűleg rövid távon megoldaná a vitás kérdéseket, de hosszú távon valamennyi érintett települést hátrányosan érintené. Az új beruházás minden bizonnyal drágább lenne, mint a meglévő telep bővítése, emellett a fajlagos költségek is nőnének.


« vissza