Guruló nyelv

Öltsünk nyelvet!

2009. október 19.
Apám kakasa… Vajon mi jut a kedves olvasónak először eszébe, ha ezt a szókapcsolatot hallja? Nem találgatom. De elárulom: nekem az anyám tyúkja. Mármint Petőfié, tehát helyesen: Anyám tyúkja. Ennek a klasszikus (gyerek)versnek az átirata az Apám kakasa, aminek viszont Lackfi János költő, író, műfordító, szerkesztő a szerzője. Ez a költemény nyitja az azonos című kötetet, melynek társszerzője Vörös István, s melyben számtalan klasszikus gyerekvers modern átirata olvasható. (Noran, 2009)

Bevallom férfiasan (kazinczyasan), első hallásra nem tett jót se fülemnek, se versrajongó mivoltomnak ez az átirat. Hát még a Nyanya! Azaz József Attila „Mamá”-jának a változata. Aztán megnyugtattam magam: játékos anyanyelvünk csodákra képes. Avagy: csodálatos anyanyelvünk játszani is enged minket.

És gondoljunk csak a találós kérdésekre, a népi mondókákra, a nyelvtörőkre! Ez utóbbiakból talán a legrövidebb: Jó nyár jár rája. Nehezebb: Fekete bikapata kopog a pepita patikaköveken. Mondogassuk egymás után, egyre gyorsabban! Megmosolyogtatnak játékos rímfajtáink közül pl. a mozaikrímek: Nem lehet a Márta másé, / Mert a Márta már Tamásé. Még izgalmasabb, ha közben halmozzuk a többjelentésű és/vagy azonos alakú szavakat: Adj egy falat falat! – mondta a falat faló faló. Muszáj itt megemlítenem a rímhányó Romhányi József műveit: Szamárfül, Doktor Bubó és a Mézga-könyvek. Csak egy példa a nyelvi humorra: – Móricka, mondj egy gyűjtőnevet! – Kuka.

Remek agytorna a kedvelt eszperente. Csupa e-vel hogy lenne a csokoládé? (Pl.: Gyerekek kedvenc csemege fekete eledele.) És azok a csodálatos szinonimák! Érdemes összeszámolni, hány rokon értelmű kifejezéssel eszünk. A Magyar szókincstár szerint közel 40-nel, csak az egyszavasakat sorolva. S hogy melyik a leghosszabb szavunk? Tanítványaim szerint a 47 betűs elkelkáposztástalaníthatatlansá­goskodásaitokért. (A Wikipedia magyar nyelvi szórekordok bejegyzésében a leghosszabb – még értelmezhető szó – a: folyamatellenőrzésiügyosztályvezetőhelyettesképesítésvizsgálat-szervezéseitekkel, ami 79 írásjegyből áll.)

Megannyi lehetőség a játszva tanulásra! És a gondolkodásra. A kedves olvasó milyen jelentést kapcsolna e rövid szavunkhoz: mentek? Vagy például ehhez a szókapcsolathoz: nyelvet öltünk, melynek elemei külön-külön is több értelmet sugallnak. Nyelv: amelyen beszélünk (magyar, angol); a gondolatok kifejezésének eszközeként számos változat (Jókai nyelve, siketeké, a zenéé…); eszköz (a mérleg nyelve); ízlelőszerv, testrész stb. Öltünk: disznót múlt időben; csúfolódásként jelen időben; varrás közben a tűvel; karon fogunk valakit; másik ruhát veszünk fel.

Az ölt ige ez utóbbi jelentésébe kapaszkodva született meg a „Nyelvet öltünk” busznév. A 250 éve született Kazinczy Ferenc és a magyar nyelv éve tiszteletére indította útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum. (Monoron, a József Attila Gimnázium udvarán állomásozik november 2-án.) Az utazó kiállítás tulajdonképpen interaktív nyelvi játszóház. S hogy mit és hogyan lehet benne játszani, hadd ne áruljam el! Annyit azért megsúgok – ha már egész írásom kulcsszava a játékos anyanyelv –, hogy „találkozhatunk” Lackfi Jánossal, az Apám kakasa szerzőjével. (Az ötgyermekes fiatalember az Európai Költészeti Akadémia Pegazus Díjának boldog tulajdonosa.) Sőt! Varró Dániellel is – SMS-versei kapcsán.

A múzeumpedagógiai nívódíjjal frissen kitüntetett Kazinczy-busz ugyanis elsőként dolgozta fel az SMS-nyelvtörténetet. Mozgó kiállításának legfőbb célja: ráébreszteni a felszálló érdeklődőket a saját nyelvhasználatukra. Aminek azért egyaránt vannak írott és íratlan szabályai. Jelmondatként pedig Kazinczy bölcs és megszívlelendő gondolatát választotta: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.”

Pecznyik Ibolya,
Kazinczy-díjas magyartanár
Címkék: nyelvelde

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció