Gyömrői  kastély, nyáresti muzsika nélkül

2013. augusztus 28.
Az egykor fényűző Teleki-birtok most értelmi sérült gyermekek otthona.

Ahány forrás, mind kicsit másképpen írja, mikor is épült a gyöm­rői Teleki-kastély. 1770 körül, majd 1838 és 1847 között klasszicista stílusban átépítették – olvasni egy helyütt. Másutt viszont 1840–47 az építés éve. A kastély elkészültéről a XIX. századi folyóirat, a Honderű is hírt adott, amin nem csodálkozunk: közel volt Pesthez és bámulatra méltó. A falu felől a kiskastély és a gazdasági épületek között, a kerteken át lehetett megközelíteni, s lélegzetelállító volt, amint az arborétumnak is beillő parkból kilépve az oszlopsorok előtt megállt a látogató, hirtelen megérezve önmaga kicsinységét.
Így van ez most is, eláll kissé az ember lélegzete a kastély árnyékában odalent. Még akkor is, ha a monumentális épületek a ma embere számára már nem számítanak ritkaságnak.
A park már régesrég nem arborétum: a ritka fákat kivágták a 2. világháború alatt és rögtön utána. Magát a kastélyt épségben hagyták a világégés itteni eseményei, 1945-ben még úgy lehetett végigsétálni a termeken, szobákon, hogy azokban benne voltak a festmények, szobrok, bútorok. Amikor azonban az utolsó tulajdonosoknak végleg menniük kellett innen, megkezdődött a rablás is: aki kapta, marta az értékes berendezést, a műtárgyakat.
Ha gróf Teleki Tibor koronaőr, aki a századfordulón élt itt, s a kastélyban helyezte el értékes műgyűjteményét – benne egyebek közt Teleki Mihály erdélyi kancellár nyergét, s egy pénzgyűjtő kazettát, amit ugyanő kapott XIV. Lajos francia királytól, de volt itt Rákóczi lobogó és 4000 kötetes főúri könyvtár is – látta volna a drága holmik esztelen „menekítését”, vajon miképpen reagált volna?
Arra meg már nem is merünk gondolni, mit szólnának a régiek, ha megtudnák, mi a neve most a Teleki-kastélynak. Úgy hívják, hogy Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon.
Ezt azonban már Gáspár László nyugalmazott tanár úrtól tudjuk meg, aki beinvitál bennünket a ’67-68-as években épült – építettek akkor egy iskolát is a parkba – pedagóguslakásokat magába foglaló szocreál épületet is körbeölelő, lombos ligetbe.
Ezek a fák is akkorára nőttek már a kipusztítottak helyén, hogy nyugodtan nevezhetjük őket ősfáknak. Árnyas lombjuk alatt több fokkal hűvösebb van, mint odakint a forróságban. Kerti székeken hátradőlve hallgatni a negyven éve itt élő Gáspár tanár úr elbeszélését a hatvanas évek végén gyógypedagógiai gyermekintézménnyé átlényegült, majd azt követően több metamorfózison is átesett iskola és internátus történetéről, ugyancsak nem mindennapi élmény. Kívülálló számára talán kevésbé izgalmas, mint a kastély régmúltja. Ám, ha belegondolunk, hány száz ide került emberke sorsát határozta meg és alakította a kastélyban töltött idő – a velük foglakozó felnőttekét nemkülönben –, s hogy közben mi minden történt, mindjárt szívszorítóbbnak tetszik, mint az a kérdés, hogy melyik gyöm­rői lakban lehetne ma is rábukkanni a hajdani kastély falikárpitjára.
Hetven értelmi sérült gyerekkel kezdődött az intézmény története, pár év múlva már százhússzal folytatódott, s volt idő, amikor kétszázhúszan laktak itt, s egy hálóteremben negyvenen is aludtak. Aztán jöttek a „nyitások” és a különböző, nekünk kísérleteknek tetsző reformok, bentlakókkal, hetesekkel és bejárókkal, majd a lakásotthonok. És még mindig nincs vége – de mindez már egy másik írásba kívánkozik.
Nehezen kerekedünk fel, marasztal bennünket az árnyas liget, a csend, a múltidéző hangulat. Szívesen vissza­jönnénk még, ezért meg­kérdezzük: tartanak még nyáresti koncerteket a kas­télyparkban?
Nem – sajnálkozik a tanár úr, aki ezeket a koncerteket szintén nagyon szerette – Már nincs nyáresti muzsika, nincs rá pénz.

Koblencz Zsuzsa



Kik voltak a Telekiek?

Magyarországi arisztokraták, a család tagjai közt nagy számban voltak tudósok, költők, írók. E család tagja a neves világutazó, felfedező, Afrika-kutató, Teleki Sámuel (1845–1916), akinek nevét máig őrzi a Teleki-vulkán. Teleki Pál (1879–1941), földrajztudós, és az ország miniszterelnöke is volt.
A Teleki család hagyatékához tartozik a marosvásárhelyi 40 ezer kötetes Teleki Téka, amelyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár adományozott a városnak.



Címkék: kastély muzsika oktatás Teleki

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció