Hatvanöt év távlatából

2010. augusztus 16.
1944-45 telén-tavaszán, a második világháború utolsó hónapjaiban drámai időket éltek meg a gyömrői járás nyolc településének lakói. Különböző ürügyekkel elhurcolták, megkínozták és meggyilkolták a Horthy-korszak prominenseit, jegyzőket, főjegyzőket, papokat, irodatiszteket, földbirtokosokat, egy járásbírót, egy vendéglőtulajdonost, egy uradalmi intézőt és egy postamestert. Sok esetben kihallgatásuk után elengedték őket, majd a hazafelé tartó úton orvul meggyilkolták, az esetek többségében pedig az áldozatokkal megásatott sírba temették el őket – mondta el Palasik Mária, a Félelembe zárt múlt c. könyv szerzője, a téma kutatója.

– Ezeknek a borzalmaknak egyetlen célja volt: a tanult emberekkel szembeni gyűlölet felkeltése, és a települések közigazgatásának lefejezése, amely megkönnyítette a hatalom megszerzését – mondta el dr. Gecsényi Lajos történész, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója Palasik Mária Félelembe zárt múlt című könyvének bemutatóján. – Olyan emberek kerültek a helyükre, akik nem voltak alkalmasak arra, hogy a világháború utáni nehéz időkben egy település életét irányítsák – magyarázza Gecsényi Lajos. Az áldozatok száma több mint húsz fő, ám a pontos számukat ma sem tudjuk.
 

Könyvbemutató
a MagHázban


Gyömrő után Maglódon is bemutatták Dr. Palasik Mária egyetemi docens, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos főmunkatársának könyvét Félelembe zárt múlt – Politikai gyilkosságok Gyömrőn és környékén 1945-ben címmel.
 
– 1994-ben publikáltam első tanulmányomat ebben a témában, ám azóta több olyan korabeli dokumentumra leltem, melyek arra ösztönöztek, hogy alaposan beleássam magam a témába – mondta el kérdésünkre a szerző. Palasik Mária könyvében apró mozaikokból rakja össze a második világháború végén Gyömrőn és környékén történt gyilkosságok részleteit, a legnemesebb irodalmi stílusban elemezve azok okait és utóhatásait.
A MagHáz könyvtárában megrendezett augusztus 3-i eseményen dr. Gecsényi Lajos történész beszélt a kötetről.
 
A tettesek az új, formálódó hatalom képviselői voltak. Úritól Ecserig, Péteritől Gyömrőig minden faluban megtalálták azokat az embereket, akik – beállva a rendőrséghez – vállalták, hogy elvégzik azokat a borzalmas tetteket, melyeket 1944-45-ben hajtottak végre. A Magyar Kommunista Pártnak azonban rendkívül kínos lett volna, ha napvilágra kerülnek az események, ezért nem csak a felelősségre vonás maradt el, hanem még a gyilkosok személyének pontos megállapítására sem került sor. Már 1945 tavaszán is csak suttogva mertek beszélni az eseményekről, ám 1948-ban a köztársasági elnök kegyelemben részesítette a terrorcselekmények elkövetőit.
A rendszerváltás után kezdett oldódni a tragikus eseményeket rejtő titok feltárásától való félelem, és 1991-ben részben az életben maradt családtagok nyomására vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészség az események rekonstruálása céljából. A vizsgálat nem hozott elég eredményt, de utat nyitott az áldozatokra való emlékezés előtt. Palasik Mária történész 2010-ben megjelent könyvében ennél teljesebb képet ad a Gyömrő környéki eseményekről: nagyon gazdag levéltári forrásanyag, tanúkihallgatási jegyzőkönyvek, visszaemlékezések és a korabeli sajtó alapján rekonstruálja az eseményeket, és azt, hogyan próbálta kezelni a történéseket a mindenkori államhatalom.
 
N.R.


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció