Hová kerül a kuka tartalma?

Még mindig nem működik a ceglédi hulladéklerakó

2010. június 16.
Magyarországonma közel ötmillió embernek van lehetősége a szelektív hulladékgyűjtésre, ebből azonban alig 600 ezer ember él a lehetőséggel. Az országban évente 4,6 millió tonna hulladék keletkezik, ennek csupán tíz százalékát hasznosítjuk újra.

Sok térségbeli településen azonban még a lehetősége sincs meg annak, hogy a lakosok szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Ennek egyik fő oka, hogy a Duna-Tisza közi Nagytérség Kommunális Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer, amely 48 település, köztük Albertirsa, Bé­nye, Gomba, Gyömrő, Káva, Kóka, Mende, Monor, Nyáregyháza, Péteri, Pilis, Sülysáp, Tápiószecső, Úri és Vasad összefogásával jött létre, a mai napig csak próbaüzemben működik. Pedig a projektben részt vevő települések már 2001-ben aláírták a Duna-Tisza közi nagytérség konzorcionális szerződését. A kivitelezési munkák 2007-ben befejeződtek, ám mégsem kezdhették el a végleges működést, mivel azóta sem sikerült megtalálni az üzemeltetőt. Az erről szóló sokadik közbeszerzési eljárás végeredménye június végére várható, ezt követően ősszel valószínűleg már az érintett 48 településen is rendeződik a hulladékszállítás, valamint a szelektív hulladékgyűjtés évek óta húzódó problémája. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a hulladéklerakó próbaüzemének lezárása után valószínűleg emelkedni fog az ártalmatlanítás díj, tehát várható, hogy a szemétszállítás ára a lakosság számára is növekedni fog.
 
Kényszerpihenőn. Három éve adták át a ceglédi hulladékválogatót

Komposztálok, tehát vagyok


A környezettudatoshulladékkezelés házilag is alkalmazható módja a komposztálás, mely nemcsak, hogy évezredek óta ismert, de az utóbbi időben ismét egyre népszerűbb.
 
Magyarországon évente nagyjából három Gellért-hegynyi hulladék keletkezik, melynek körülbelül az egyharmadát komposztálni lehetne. A magyar hulladékgazdálkodási törvény előírja, hogy 2014-ig az 1993-as arány 35 százalékára kell csökkenteni a települések szilárd hulladékainak szervesanyag-tartalmát. Ám hogy ez mennyire lesz sikeres, azt ma még nem tudni.
Az EU támogatások felhasználásával az elmúlt é­vekben összesen mintegy 40 térségi komposztáló telep létesült az országban.
A szakemberek szerint 2014-re az infrastrukturális feltételek nagyjából adottak lesznek ahhoz, hogy az erre vonatkozó célokat teljesítsük, sokkal nagyobb kérdés, hogy mindez a gyakorlatban működni fog-e. Ugyanis a kész komposztok elhelyezése már ma is problémás, mert a komposztoknak nem alakult még ki valódi piacuk.
 
A tanulmány szerint 2008 óta 35-ről 50 százalékra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő 18-29 éves fiatalok aránya. Remélhetőleg ez azt jelzi, hogy a mostani tízen- és huszonévesek a szüleiknél nagyobb arányban lesznek rávehetők a szelektálásra.

Térségünkben is sok helyen elérhető már a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája, de sajnos még mindig nem mindenhol. A hulladékgazdálkodás ezen módját megtalálhatjuk többek között Albertirsán, Kókán, Nyáregyházán, Pilisen, Sülysápon, Tápiószecsőn és Úriban, ahol az Önkormányzati Kommunális és Vízközmű Üzemeltető Kft. („ÖKOVÍZ” Kft.) gyűjti be, szállítja és kezeli elő az újrahasznosításra szánt hulladékot.

A szelektív hulladékok begyűjtését háromféle módszer alkalmazásával végzik. Legelterjedtebb a gyűjtőszigetek működtetése. Albertirsán hat, Kókán kettő, Nyáregyházán három, Pilisen hét, Sülysápon nyolc, Tápiószecsőn három, Úriban pedig egy gyűjtősziget áll a környezettudatos lakosok rendelkezésére. Ennek a módszernek azonban nem egyértelműen pozitív a megítélése sem a lakosok, sem a szakemberek körében, hiszen szinte vonzza a vegyes szemetet, mely gyűjtőszigeteken való elhelyezése illegális hulladéklerakásnak minősül.

A legkényelmesebb megoldás

A szelektív hulladékgyűjtés talán legkényelmesebb megoldása, többek között Albertirsán, Kókán, Nyáregyházán, Pilisen, Sülysápon, Tápiószecsőn és Úriban is régóta jól működik, a házhoz menő, zsákos módszer.
– Az „ÖKOVÍZ” cégjelzéssel ellátott zsákban kihelyezett szelektíven összegyűjtött hulladékot havonta egy előre meghirdetett időpontban szállítjuk el, az erre a célra vásárolt tömörítős autóval. Ezt követően cserezsákot biztosítunk a lakosok részére – mondta el Csörögi Sándor, az „ÖKOVÍZ” Kft. hulladékgazdálkodási ágazatvezetője.
– A szakemberek szerint a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtéssel optimális esetben nagyjából kétszer akkora begyűjtési mennyiséget lehet elérni, mint a gyűjtőszigetes módszerrel. Igaz, mindezt nagyjából kétszer akkora költségek mellett – hangsúlyozta Németh István Gergely, a Hulladéksosrs című szakmai folyóirat Monoron élő főszerkesztője.
– Az egyedileg kialakított szolgáltatást, és ezáltal egyedi díjszabást javasol az önkormányzatoknak az .A.S.A. Magyarország Kft., mely 26 településen mintegy száztizenhétezer ember hulladékát szállítja a gyáli lerakóba. Az .A.S.A. a második legnagyobb hulladékgazdálkodással foglalkozó vállalat Magyarországon. Országos érdekeltségeinek éves árbevétele 2008-ban meghaladta a 9,6 milliárd forintot. A cég 1999-ben költözött Gyálra.
– Komplex hulladékgazdálkodást végezünk, melybe beletartozik a gyűjtés, szállítás, ártalmatlanítás. A begyűjtött hulladék fajtától függően hasznosításra készítjük elő, alternatív tüzelőanyagot állítunk elő, komposztálásra kerülnek vagy lerakjuk őket. A mintegy hárommillió köbméter hulladék befogadására alkalmas tároló, amely az újra nem hasznosítható hulladék lerakására szolgál, műszaki védelemmel rendelkezik, és 30-40 évig képes befogadni az odaszállított szemetet – tájékoztatta lapunkat Gorincsek Gyula, az .A.S.A. Magyarország kereskedelmi igazgatója. A vállalat régiónkból Gyál, Felsőpakony és Mende teljes hulladékkezeléséről gondoskodik. Csévharaszt, Ecser, Gomba, Gyömrő, Maglód, Üllő és Vecsés önkormányzata más céget bízott meg a gyűjtéssel és szállítással, de végül e települések szemete is a gyáli lerakóban végzi. Az .A.S.A. minden település esetében egyedileg határozza meg a komplex szemétszállítási díjakat, mely függ többek között a megrendelt szolgáltatás összetettségétől, a településnek a lerakóhoz való távolságától, és az elszállított szemét mennyiségétől.

Klímabarát üzletek

A csomagolóanyagok visszaszorításának szép példája az a civil kezdeményezés, melyet Pilisen vezettek be a közelmúltban. A Klímabarát üzletek mozgalomhoz csatlakozott boltok vezetői vállalták, hogy a műanyag csomagolóanyagokat lecserélik papírra és lebomló műanyagra, zöldséget, gyümölcsöt előre nem csomagolnak, szelektíven gyűjtik az üzletben keletkezett hulladékot, visszagyűjtik a használt csomagolóanyagot, étolajat, elemet, nyomtató patront és háztartási, műszaki gépeket. A településen a szelektív hulladékgyűjtés 2005-ben kezdődött öt darab szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakításával, 2010-ben pedig további két szigetet építettek ki. A szelektív hulladékgyűjtésnél felmerülő költségek a pilisi lakosságot nem terhelik, ezt a tevékenységet az önkormányzat finanszírozza.
– Az óvodáknál és az iskoláknál kialakított szelektív gyűjtés igen népszerű. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szelektív hulladékgyűjtés szolgáltatása sikeres és várhatóan további bővítésekre lesz szükség – fogalmazta Csapó Attila, a Gerje-Forrás Kft. vezetője.
– A korszerű hulladéklerakók esetében, mint amilyen a gyáli és a hamarosan megnyíló ceglédi, már előírás, hogy természetes és műszaki védelemmel lássák el őket, így a szennyeződés, a kioldódó mérgező anyagok nem kerülhetnek ki a környezetbe – magyarázza Németh István Gergely. – EU-szinten az összes keletkező települési szilárd hulladék 40 százalékát ártalmatlanítják lerakással, amely mellett az anyagában hasznosítás aránya 23, a komposztálásé 17, míg az energetikai hasznosítás részesedése kereken 20 százalékot tett ki. A legrosszabb adatokat egyes „új” tagállamok mutatják, ahol a hasznosított kommunális hulladék aránya nem éri el a 10 százalékot. Magyarország EU szinten az utolsó egyharmad elején, tehát a 27 tagú listán valahol a 18-20. hely környékén található.
 

Ne a szemétbe dobjuk a zöldhulladékot!

A Délkelet-Pest megye nagy részét is magába foglaló hulladékgazdálkodási rendszer részeként az elmúlt időszakban Nagykőrösön épült egy komposztáló telep. Az .A.S.A. Magyarország szintén vállalja a zöld hulladékok begyűjtését és komposztálását. Komposztálni egyébként pedig bárhol lehet, ahol körülbelül egy négyzetméternyi földterület található.
Pilisen az ősszel keletkező nagy mennyiségű zöldhulladék begyűjtéséhez a Gerje-Forrás Nonprofit Kft., a város kommunális hulladék gyűjtéséért és elszállításáért felelős cége díjmentesen biztosít műanyag zsákot a lakosság részére, és az előre meghirdetett időpontban gondoskodik az elszállításáról.
– Fontosnak tarjuk a háztartáson belüli komposztálási lehetőségek kialakítását is, amely egyre inkább elterjedt településünkön – fogalmazta Csapó Attila, a kft. vezetője.
Nagy Renáta
 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció