Jó kezekben az üllői cigányság

2013. február 14.
Üllőn 2010-óta van képviselete a romáknak. Szomora Zsolt elnök, valamint Szomora Zsoltné, Lakatos Ágnes és Szilágyiné Erdész Annamária nemzetiségi önkormányzati képviselők egyengetik a helyi romák életét. Eddigi tevékenységükről Szomora Zsolttal beszélgettünk. 

Két éve vezeti Üllőn a Roma Nemzetiségi Önkormányzatot. Miért döntött úgy, hogy vállalja ezt a feladatot?
– Zenész vagyok, muzsikus cigány családból származom. A nagyapám zeneszerző-karmester volt, a világhírű Rajkó-zenekar alapítója. A zenéléssel kerestem a kenyeremet, ezért sokfelé megfordultam a világban, sokat láttam és tapasztaltam. Ahogy idősödtem, eljött az a pillanat az életemben, amikor már másképp tekintettem bizonyos dolgokra. Úgy éreztem, hogy valamit talán hozzá tudnék tenni a közösségünk életéhez. Ezért vágtam bele az üllői munkába. Pesten a VI. kerületben voltam kisebbségi képviselő, itt szereztem némi tapasztalatot. Majd amikor Üllőre költöztünk, azt tapasztaltam, hogy nincs kisebbségi önkormányzat. Ekkor döntöttem úgy, hogy helyben is meg kell szervezni a romák képviseletét.  

– Miért fontos önnek a helyi cigányság sorsa?
– Üllőn nagyon sok roma kisgyerek van, most fejlődik egy új generáció. Velük foglalkozni kell, érdemes a taníttatásukba több energiát, törődést és pénzt fektetni, mert ez később megtérül. Máskülönben nincs jövőjük.

– Hogyan valósítják meg a terveiket, miben segítik a helyi cigányságot?
– A lehetőségeink több ok miatt erősen korlátozottak. Nagyon csekély költségvetésből kell gazdálkodnunk. A Magyar Államkincstártól kapunk évi 200 ezer forint működési támogatást. Az üllői városvezetés pedig egy számítógéppel és mobilinternettel járul hozzá a munkánkhoz. Helyet is biztosítanak nekünk, a telefont, számítógépet és a működésünkhöz szükséges eszközöket is a rendelkezésünkre bocsájtják. Ezért nagyon hálásak vagyunk, de az anyagiakat még jócskán ki kell pótolnunk, hogy kulturális programokat, vagy egy Mikulás-napi ajándékozást, esetleg ruhaosztást megszervezzünk. A hiányzó összeget pályázati pénzekből teremtjük elő. A közelmúltban például három nyertes pályázatunk is volt. A programokat helyi vállalkozók, például Csikós András, vagy a Lolly cukorkagyár is támogatta. Nekik is köszönettel tartozunk.

– Ekkora költségvetésből nem lehet megváltani a világot. A civil szervezetek szoktak támogatást kérni az önkormányzattól. Önök tudatosan nem kérnek pénzt, hogy ezzel bizonyítsák, a saját lábukon is megállnak?
– Így is mondhatnánk. Mi is tudjuk, hogy nehéz időket élünk. Nem csak a romák küszködnek anyagi problémákkal, munkanélküliséggel. Amíg pályázatok útján is előteremthető a hiányzó összeg, addig nem kérünk nagyobb segítséget. 

– Mire fordították az eddig elnyert pályázati pénzeket?
– Tavaly az Autonómia Alapítványnál nyertünk, amiből egy 9 héten át tartó kulturális programsorozatot rendeztünk olyan neves roma művészek és előadók bevonásával, mint Szentandrássi István Kossuth-díjas festőművész, Choli Daróczi József író, költő, vagy Pató Selám, a Roma világszövetség alelnöke és iró-publicista. A másik sikeres pályázatunkat a Wekerle Sándor Alapkezelőhöz nyújtottuk be. Abból a pénzből beiskolázáshoz papír-írószer csomagot adtunk a gyerekeknek, parlamenti látogatást szerveztünk a családok számára továbbá ruhaosztást a rászorulóknak. Megrendeztük az Üllő–Monor Roma focinapot és edzéseket, mivel azt gondoljuk, hogy a sportolás elengedhetetlen a gyerekek számára. Tavaly decemberben harmadik alkalommal szerveztünk Mikulás-ünnepséget. December 24-én ajándék cipősdobozokat osztottunk szét a rászorulóknak és a nagycsaládosoknak, amit ezúton is szeretnénk megköszönni a Baptista szeretetszolgálatnak, a polgármester asszonynak és az alpolgármester úrnak. A legutóbbi győztes pályázatunkhoz tartozó programokat idén nyáron rendezzük meg, ez szintén egy kulturális sorozat lesz, ahová nem csak a romákat várjuk szeretettel. Igyekszünk olyan programokat szervezni, amelyek szélesebb körben szólítják meg az embereket. 

– Hogy látja, nehéz helyzetben van az üllői cigányság?
– Sokkal könnyebb a helyzetük, mint Heves megyében, Ózdon vagy akár a szomszédos Monoron. De Üllőn sem könnyű. Szerencsére itt nincs cigánytelep, nem élnek elkülönítve a romák. Az is nagyon jó, hogy Üllőn nincsenek olyan családok, amelyek generációkon keresztül munka nélkül éltek. Az ilyen családoknak a legnehezebb, mert nem volt előttük példa. Nem azt látták, hogy úgy lesz az embernek pénze, hogy úgy tarthat fent egy bizonyos életszínvonalat és tud példát mutatni a gyermekeinek, ha munkával keresi meg a kenyérrevalót. Mondhatom, hogy szerencsések az üllői cigányok, mert javarészt dolgozó emberek és van szakmájuk.  Persze itt is előfordul munkanélküliség, de nem olyan mértékben, mint Borsodban vagy Hevesben. Az itteniek megpróbáltak beilleszkedni, alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, ami szintén megkönnyítette az életüket. 

– Jól gondolom, hogy Üllőn nincs különösebb ellentét a romák és nem romák között? Hány roma család él a városban?
– Ahogy említettem, itt nincs cigánytelep és különösebben problémás családok sem élnek a településen. Kisebb problémák persze adódnak, de közös erővel és összefogással, a Humán szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat és az önkormányzat segítségével próbálunk rájuk megoldást találni. Az általános iskolában nincsen szegregáció és megkülönböztetés, ami véleményem szerint nagyon fontos és nagyban segíti a gyerekek fejlődését, beilleszkedését!  Üllőn körülbelül 300-400 a roma él. Ennek 70 százaléka gyermek. A sok óvodás és iskolás kisgyerekkel minél többet kell foglalkoznunk.  Fontos, hogy megismerkedjenek más kultúrákkal és szokásokkal. Megtanuljanak  egy másik látásmódot, hogy felkészüljenek az élet nehézségeire, és később helytálljanak a világban.

– Hogy fogadják azok a családok, akiknek rosszabbul megy a soruk? Elfogadják egy világlátott, jól öltözött, muzsikus cigánytól a segítő jobbot olyanok, akiknek épp az a bajuk, hogy hideg van a szobában, és nem tudni, kerül-e aznap étel az asztalra?
– Volt már példa az elutasításra, de ezt is megértem. Elfogadom, ha úgy gondolják, én nem tartozom közéjük. De azon dolgozunk, hogy elfogadjanak minket és egy összetartó helyi közösség alakuljon ki. Sajnos nem biztos, hogy mindig kézzel fogható segítséget tudunk nyújtani. A szűkös költségvetésünkből nem tudunk házat építeni, ha például valakinek leég az otthona. Kisebb segítségre persze eddig is jutott. Volt, hogy használtruha­osztást szerveztünk, a rászorulóknak pedig krump­li­­osz­tás­ban is segítettünk. Ez mind előrelépés, de továbbra is azon szeretnénk dolgozni, hogy a gyermekek felismerjék  a saját magukban rejlő tehetséget és legyen motivációjuk tanulni, és elérni a céljukat! Ahol lehet, ott próbálunk más úton is segíteni, tájékoztatjuk a családokat, hogy egy problémás helyzetben merre induljanak el a megoldásért. Szerencsére a városvezetés nem fordul el a helyi cigányságtól. Mindenben segítenek, nem tesznek különbséget romák és nem romák között.
 
– Milyen programokkal jelentkeznek 2013-ban?
– Idén is lesz egy hosszabb kulturális programsorozat, Roma Hungaricum címmel. Neves előadók, különféle bemutatók, kiállítások, filmvetítés, színházlátogatás, képzőművészet, zene, tánc és még sok színes program várja majd az érdeklődőket. Az általános iskolában lesz egy cigány vers- és mesebemutató. Ide is hívunk előadókat és a helyi tanárokat is bevonjuk a rendezvénybe. Idén a Nemzetközi Roma Nap keretében is szervezünk programokat. Zenés-táncos műsorral, vetélkedőkkel várjuk az érdeklődőket, és itt nem csak a romákra gondolok. A rendezvényeinken megismerkedhetnek a cigány kultúrával, és ezáltal talán közelebb kerülhetnek egymáshoz romák és nem romák. 

Varga Norbert
Címkék: Roma Nemzetiségi Önkormányzat roma cigány,

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció