Jöhetnek a járások

A kormány zöld utat adott Vecsésnek

2012. augusztus 22.
A járások 1983-ban bekövetkezett megszűnésekor a környéken Monor volt a járási székhely, ahová 1898 és 1983 között hosszabb-rövidebb időre, összesen 34 települést csatoltak. Néhány évig még Kispest és Pestszentlőrinc is e járást gyarapította. Az új rendelet értelmében 2013-tól több székhely tagolja majd a térségünket.

Az eredeti terv szerint a régióban Gyál, Monor és Nagykáta lehetett volna járási központ, de több racionális érv és a lakosság igénye is amellett szólt, hogy célszerű lenne egy vecsési székhelyű járást is kialakítani.
A kormány eredeti elképzelése szerint Vecsés a gyáli járáshoz tartozott volna, ezzel azonban a város vezetése több ponton is vitába szállt.
– Nem azért akartunk kiválni a gyáli járásból, mert a gyáliakkal különösebb gondjaink lennének – mesélte lapunknak Szlahó Csaba, Vecsés polgármestere –, hanem azért mert a döntés a lakosság számára kedvezőtlen volt. Hiába csak 3 kilométer  választja el egymástól a két város lakóterületét, ha nincs közvetlen közlekedés a települések között. Ezen kívül gazdaságilag is elég fejlettnek tartjuk Vecsést ahhoz, hogy önálló járásközpontot alakíthassunk ki.
Ahogy az eredeti tervezet napvilágot látott, Vecsés azonnal egy önálló járásközpont kialakítását célzó tárgyalásokba kezdett. A koncepció az volt, hogy Üllővel és Ecserrel közösen alakítsanak egy új járást, amelynek Vecsés lesz a központja. Az említett települések közül Üllőt eredetileg a monori járáshoz, Ecsert pedig a gyálihoz sorolták. Ecser később Monorhoz is kapcsolódhatott volna, majd amikor Gyömrőn is felmerült, hogy önálló járást alakítanának ki, e város vezetése is megkereste az ecserieket. Mivel ez a kezdeményezés később zátonyra futott, ezért Ecser szempontjából is a vecsési járás tűnt ésszerűbbnek, mivel a közlekedés az ottani lakók életét is jelentősen megnehezítette volna, ha az ügyek intézése végett Gyálra kell utazni.
Szlahó Csaba elmondta, hogy a tárgyalások során az összes szereplő részéről elfogadható megoldásra törekedtek.  Felkeresték a szomszédos székhelyek vezetőit, akik miután átgondolták a vecsési érveket, elengedték a települést a rendszerből.
– A gyáliak látták, hogy nem az ő rovásukra kezdtünk szervezkedni, ezért támogatták a kérésünket – tette hozzá a vecsési polgármester.
Monornak sem volt különösebb kifogása Üllő kilépésével kapcsolatban, mivel a monori járás a maga 87 ezer lakosával a környéken igen nagynak számított és az üllőiek kiválása után is maradt közel 75 ezer lakosa. Ecser is csatlakozott a kezdeményezéshez, így a két településsel kiegészülve Vecsés jó esélyekkel indult a további tárgyalásokon.
– Felvettük a kapcsolatot a kormány illetékeseivel és megkerestük a környék összes országgyűlési képviselőjét. Mindenkit próbáltunk meggyőzni az érveinkkel.  A lakosság hétköznapjait ugyan nem lehetetlenítette volna el, ha a gyáli járásban maradunk, mert a vecsési ügyintézés nem szűnt volna meg. De abban az esetben, ha a számítások mégsem jönnek be, és a kialakult rendszer nem kedvez a városnak, a rendelet szerint csak négy év múlva lett volna lehetőségünk arra, hogy másik központhoz csatlakozzunk, vagy esetleg új járást alakítsunk.
Vecsés kitartó munkáját végül siker koronázta, a parlament elfogadta a járások kialakításáról szóló törvénycsomagot, amelyben már a vecsési kezdeményezésnek is lett helye. Így 2013-tól Vecsés Üllővel, Ecserrel – és a kormány döntésének megfelelően – Maglóddal kiegészülve alakíthat önálló járást.
–  Az érveinket meghallgatták és végül reális döntést hozott a kormány. Így nekünk most az a feladatunk, hogy Vecsés, Üllő, Ecser és Maglód közösen hozzon létre egy olyan rendszert, amelyben mindenki jól érzi magát – zárta gondolatait Szlahó Csaba.
Jövő januártól tehát ismét a járások alkotják a hazai államigazgatás legalsó területi szintjét. Az átalakítás a kormány várakozásai szerint a lakosság számára kedvezőbb, az államkassza számára pedig költséghatékonyabb ügyintézést eredményez. A régi járási rendszer működése azonban túlmutatott az államigazgatási feladatok ellátásán. Egyes tanulmányok szerint a járások integráló tényezőként is hatottak a közösségek életére.  Vajon a modernkori járások települései is képesek lesznek az összefogásra és a hatékony együttműködésre? Össze tudják úgy hangolni a városvezetők a települések mindennapjait, hogy a járások ne csak az államigazgatás legalsó szintjének egységei, hanem az állami gépezet olajozottan működő alapegységeivé váljanak? Tudnak-e és egyáltalán akarnak-e, a települések a későbbiekben az államigazgatási feladatokon túlmutató közösséget vállalni egymással a céljaik elérése érdekében? Vagy csak élünk tovább egymás mellett, ahogy azt eddig is tettük? Jövőre kiderül.

Varga Norbert

Címkék: járás járásközpont kormány Szlahó Csaba polgármester,

« vissza

Hozzászólások (1 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció
vargan - 2012.08.22 15:12