Jószomszédi iszony

Jogviták

2014. augusztus 28.
Mindenki ismer legalább egy történetet, ami a szomszédok közti viszony elmérgesedéséről szól. Mit tehet az ember fia és lánya, mikor a marakodás a tetőfokára hág és a szép szó már sem segít a problémán? 

Nem telik el hét, hogy olvasóink közül ne kérné valaki lapunk, a nyilvánosság segítségét a szomszédjával kapcsolatos perpatvar miatt. Miközben az elbeszéléseik nyomán is valóban nehezen elviselhetőnek tetsző helyzeteket megismerjük, néha arra gondolunk, vajon mi mit tennénk hasonló helyzetben? És általában arra jutunk, hogy az összeférhetetlenségre nincs orvosság.


Mit tegyünk, ha feldühít a szomszéd? Fotó: shutterstock
Mit sem ér a legszebb álmaink szerint kialakított, rendezett otthon, szép kert, hangulatos udvar, ha szomszédunkkal valamilyen oknál fogva nem tudunk békében egymás mellett élni. Az esetek többségében azonban olyan ügyekről van szó, melyek egy kis előrelátással, s a szomszéd iránt érzett empátiával elkerülhetők lennének. Néhány esetet bemutatunk azok közül, amelyekkel olvasóink megkeresték lapunkat.
Bűzös gödör
„Úgy tudom, Vecsésen fellélegeztek, amikor ez a család elköltözött, mert a szomszédaik már azt fontolgatták, hogyan lehetne kitiltatni őket a környékről. Most aztán, hogy az én szomszédaim lettek, mert itt vettek házat az enyém mellett, már én is tudom, hogy ezek az emberek senkire nincsenek tekintettel. Nincs csatornázva az ingatlan, de nincs fedett emésztőjük sem, hanem ástak egy jó nagy gödröt a telek végébe és minden szennyet odaeregetnek. El lehet képzelni, milyen bűz uralja a környéket, meg hogy mennyi a légy! Ha sok eső esik, márpedig ebben az idén nincs hiány, folyik a szennyes lé a kertben szanaszét, a gyerekeik is abban tapicskolnak. Öt éve járom a hivatalokat, hogy megszűnjön ez az áldatlan helyzet, de ide-oda küldözgetnek, és nem történik semmi. Most legutóbb is, amikor a vérebük megtépett egy arra járót, hiába jelentették fel őket, a kutya ugyanúgy kijár az utcára. Én már elkezdtem etetni, hogy hátha akkor nem bánt, mert nem hiányzik, hogy egy nagytestű kutyának, amelyikhez semmi közöm nincs, naponta én adjak enni. Miért van az, hogy egyes emberek büntetlenül megtehetnek mindent?”
Kamera a háztetőn
„Az én szomszédom nem normális, ezt nyugodtan kijelenthetem. Ennek az a mániája, hogy minket figyel. Bármi történik nálunk, az ő ablakában már lebben a függöny, lesi, mit csinálunk. Nemrég a fiam hozott egy kocsi tűzifát, de jóformán még be sem fordult vele a portára, amikor ez már ott pipiskedett a kerítés mögött lábujjhegyen. Nem bírtam ki, odaszóltam neki: bámuljad nyugodtan, akár meg is számolhatod, nem loptuk! Az a baj, hogy nem tudom megállni szó nélkül, amit művel, idegileg már annyira kikészített. Ennek az embernek mindenre van megjegyzése és mindent ordenáré módon kommentál. Évek óta szaladgálok a hivatalokhoz, voltunk már a rendőrségen is, de semmi nem változik. Legutóbb azt találta ki, hogy kamerát szerelt a belső udvarában a kerítésre, állítólag azért, hogy távol tartsa a betörőket. Csakhogy ez a kamera mindig mifelénk volt fordítva, minden mozdulatunkat közvetítette neki. Emiatt feljelentettem. Ki is jött a határozat, hogy le kell szerelnie. Hát erre mit csinált? Fölrakta a tetőre, ahonnan belátja az egész környéket, naná, hogy a mi udvarunkat is! Én ezt nem hagyom annyiban, az biztos.”
A ló szaga
„Álltam a buszmegállóban, ami pár lépésre van a házunktól, és arra gondoltam, ha egy percen belül nem jön a busz, én ott ájulok el, de hogy rosszul leszek, az biztos. Esett az eső aznap éjjel, és ha esik, a szomszédom lovának vizeletével átitatott udvar földjének olyan szaga van, hogy az kibírhatatlan. Forgalmas utcák belterületi ingatlanjairól van szó, ezért egyszerűen képtelenségnek tartom, hogy ilyen helyen ne lehessen nyitva tartani az ablakokat csak azért, mert a szomszédnak az a hobbija, hogy lovat tart. Száraz időben elviselhető, nem is igen szólnék miatta, de amikor esni kezd, kibírhatatlan a bűz. Bejelentést is tettem emiatt, de sokáig nem történt semmi. Amikor aztán bementem a hivatalba, megérdeklődni, mire számíthatok, az ügyintéző azt mondta, járt a helyszínen, de semmi szabálytalanságot nem talált. Ennyi?! Kezdjek el én utánajárni, mit is ír elő a helyi állattartási rendelet, ha van még olyan egyáltalán, és járkáljak bíróságra? Egy érzéketlen szomszéd és egy ló miatt?!”
Az ügyvéd válaszol…
Hogy mégis mit tehet, aki összetűzésbe kerül a szomszéd ingatlan tulajdonosával, arról dr. Kéri András ügyvédet faggattuk monori irodájában.
– Az úgynevezett szomszédjogokra vonatkozó rendelkezéseket a polgári törvénykönyv tartalmazza – meséli –, a birtokvédelem pedig mindenkit megillet, azaz nem gátolhatunk senkit saját tulajdonszélyezteti. A szomszédjogba beletartozik a zaj okozása, az építkezéssel okozott problémák, az állattartással előidézett zavarok, a bűz, a növényzet vagy az építkezéssel okozott kellemetlenségek – magyarázta Kéri.
A bizonyítási teher mindig azon van, aki a sérelmet elszenvedi és emiatt kezdeményezi a hatósági eljárást. Az eljáró hatóság nem deríti fel a bizonyítékokat, az eljárást kezdeményező kötelessége, hogy beszerezze őket, amelyet természetesen csak jogszerűen, a rendelkezésre álló információk alapján szabad.
A szomszédjogi problémák túlnyomó többsége normális emberi kapcsolatok esetén megoldható lenne – tudtuk meg –, a dolgok azonban leginkább személyes ellenszenv, felgyülemlett vélt vagy valós sérelmek miatt fajulnak el a szomszédos ingatlanok tulajdonosai között.
Kéri András szerint a legegészségesebb az lenne, ha még csírájában elfojtanák a problémákat, és lehetőség szerint a sérelmet elszenvedők maguk, esetleg barát, családtag vagy közeli hozzátartozó bevonásával rendeznék az ügyet. Sok esetben a hivatalos hatóságok, mint például az önkormányzat, az ügyeket kézzelfogható módon képesek elintézni. Ha például egy épületet engedély nélkül építettek, akkor azt lebontatják a tulajdonossal. Ha a felszólítás ellenére sem teszi meg, akkor elvégzi az önkormányzat, a költségeket pedig kiszámlázza annak, akit a bontásra egyébként köteleztek.
Minden önkormányzatnak van állattartásra vonatkozó rendelete, amelyben meghatározták, hogy a településen belül milyen állatfajtából hol és mennyit lehet tartani. Így ilyen problémák esetén, az ügy rendezése érdekében érdemes először az önkormányzatot felkeresni.
A tapasztalat szerint az ügyvédi irodákat és a hatóságokat azok keresik fel, akik már kilátástalannak látják a helyzetüket, és úgy ítélik meg, hogy nem képesek megoldani a problémát – mesélte Kéri András. Ilyenkor azonban hosszas hercehurcára és jelentős kiadásokra lehet számítani. Az ügyek végén pedig általában megegyeznek a felek – derült ki.
Összegzésképp elmondhatjuk, talán egyszerűbb lenne emberibb módon, akár egy pohár bor, vagy egy vacsora mellett megbeszélni és lerendezni a problémákat, hogy békességben élhessünk egymás mellett.

Kertész-Varga




Szomszédjog
A szomszédok békés egymás mellett élése bonyolult viszonyrendszeren alapul, melyet a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályoz. A Ptk. ide vonatkozó része pontosan megfogalmazza a telektulajdonosokat megillető jogosultságokat és azok mértékét, melyek megszegése esetén a jog a birtokvédelem eszközével nyújt segítséget.
A szomszédjog tulajdonképpen a magánjogok közérdekű korlátozása, amely behatárolja azon dolgok használatát, amelyek más személyek életére is hatással lehetnek.
Általánosan összefoglalva a telektulajdonosnak tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédait szükségtelenül zavarná. A szükséges zavarást azonban a szomszédnak is el kell tűrnie.
A telektulajdonosok közt létrejött sérelmek túlnyomó többsége a tapasztalatok szerint a határvonalak megsértéséből, túlzott zaj vagy bűznek köszönhetően, esetleg leskelődés miatt alakul ki.
Több ízben is előfordul, hogy a Ptk. szabályain kívül helyi önkormányzati rendeletek szabályoznak bizonyos dolgokat, tevékenységeket.
Szomszédjogokkal kapcsolatos problémák esetén az önkormányzathoz fordulhatunk, végső megoldásként ügyvédi segítséggel a bíróság elé is vihetjük az ügyet, ahol az összes körülményt figyelembe véve döntik el, hogy a zavarás átlépte-e jogszabályban előírt kereteket.


Címkék: jog vita szomszéd harag összeférhetetlenség ügyvéd,

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció