Még mindig a fatüzelés a legolcsóbb

Az illegális fakitermelés is nehezíti a magán és az állami erdőgazdaságok dolgát

2010. február 23.
A gáz árának folyamatos emelkedése miatt sokan ismét beüzemelik a vegyes tüzelésű kazánjaikat, esetleg gondolkodnak a fűtési rendszerük átalakításán. Fával tüzelni ugyanis lényegesen olcsóbb, ha a kényelmi szempontokat nem vesszük figyelembe.

Az utóbbi  években mind gyakrabban járják a térségbeli falvakat, városokat a tűzifával megrakott kisteherautók, és a házakba becsöngetve kínálják a piaci árnál 20-30 százalékkal olcsóbban a portékájukat. Vajon megéri-e tőlük vásárolni? A szakemberek egybehangzó véleménye szerint: kétséges, mivel a vásárlást nagyon sok tényező befolyásolhatja, amelyek tartós bizalmi kapcsolat hiányában visszaélésekre adhatnak lehetőséget.

Földgáz helyett.
A képen látható mennyiség is tucatnyi családi ház fűtését biztosítaná egy vére.
 

Megéri áttérni fafűtésre
a gáztüzelésről?

Amennyiben csupán gáztüzelésűre lett tervezve a fűtési rendszer a házban, úgy tetemes beruházás szükséges a fatüzelésre történő áttéréshez. Először is egy vegyes tüzelésű kazánra van szükség, amely típustól függően 120 ezer forinttól már beszerezhető. Ehhez jön még a kémény átépítésének költsége, amelyet folyóméterenként 12-15 ezer forintért lehet saválló acéllal kibélelni. A költségeket jelentősen növeli, ha semmilyen kémény nincs kiépítve, és újat kell létrehozni.
 
Fontos, hogy fatüzelés esetén az egész fűtőrendszernek nyitottnak kell lennie, vagy kényszerhűtést kell alkalmazni, hiszen egy esetleges áramkimaradás és keringésleállás esetén csak ez biztosítja azt, hogy a kazán belsejében gőzzé alakuló víz valamilyen módon el tudjon távozni a rendszerből robbanás nélkül.
A gázkazánok hatásfoka akár 30 százalékkal is jobb lehet, mint a vegyes tüzelésű kazánoknak, ezt szintén érdemes figyelembe venni a számításkor.
Nem megkerülhető az kérdés sem, hogy mennyi időt töltünk a vegyes tüzelésű kazán ellátásával. Egy átlagos méretű családi ház és egy megfelelően méretezett kazán esetén is számíthatunk arra, hogy napi fél-egy órát foglalatoskodunk majd a fa felhasogatásával, behordásával, a begyújtással és a kazán ellátásával.
Mindezeket figyelembe véve, már nem egyértelmű a fatüzelés előnye a gázzal szemben, de ha valakinek elég ideje van ezzel foglalatoskodni, akkor hosszú távon kifizetődő beruházás lehet.
 

Érdemes előre beszerezni a télire valót!

Sok helyen frissen vágott fával tüzelnek – leginkább az anyagi szempontok miatt –, pedig a száraz fa hasznosuló fűtőértéke köbméterre vetítve 1,2-1,3-szorosa a nedvesének. Még nagyobb az eltérés, ha mázsában számolunk, itt akár 1,8-2-szerese is lehet a különbség. Érdemes tehát már idén beszerezni a jövő évi fűtéshez szükséges mennyiséget, hiszen ilyen felár mellett már nem gazdaságos a vegyes tüzelésű kazánt használni – annak minden kényelmetlenségével együtt – a gáztüzelés helyett. Az év elején még 40-50 százalék nedvességtartalommal rendelkező fa a fűtési szezon kezdetére már csupán 20 százalék vizet fog tartalmazni, feltéve, ha oldalról nyitott, fedett tárolóban tartjuk. Amennyiben mégis csak késve jutunk tűzifához, érdemes egy-két napi hasogatott fát a kályha vagy a kazán közelében elhelyeznünk, hogy nagyjából kiszáradjon, mire az égetésére kerül a sor.

Hogyan állapítható meg műszer nélkül a fa nedvességtartalma?

A tűzifa mázsára történő mérése főként akkor elfogadható módszer, ha vegyes faanyagot, fahulladékot vásárolunk, mivel a különböző fafajok energiatartalma nagyjából megegyezik a tömegre vetítve, a térfogatuk azonban jelentős mértékben különbözhet egymástól. Ilyenkor fontos tudnunk, hogy mennyi vizet tartalmaz a fa, hiszen nem vizet akarunk venni drága pénzen. Az egyszerűbb nedvességmérő műszerek 10%-os hibahatárral dolgoznak, a precízebbek megfizethetetlenek, így nem marad más választásunk, mint tapasztalati úton ellenőrizni a megvásárolni kívánt árut. A száraz fa kérge elválik a fás részektől, mivel azok térfogata a kéreggel szemben jelentősen csökken. A kéreg fakó színű lesz, a rajta megtelepedett mohák, zuzmók is elveszítik életteli színüket. A fa hasogatásánál tompa puffanás helyett inkább kongó hang hallatszik – főként a keményfák esetében.

Az erdőgazdálkodók mindig is köbméterre árulták a fát, részben azért, mert nem állt módjukban a erdő szélén mázsálni az eladott terméket, részben azért, mert ez a mérési módszer sokkal hitelesebb, mint ha a fa tömegét vesszük alapul. A frissen kivágott fa nedvességtartalma ugyanis igen jelentős, akár 40-50 százalék is lehet, míg a legalább egy éven át szárított fa csupán 15-20 százalék vizet tartalmaz, így 20-35 százalékkal is csökkenhet a tömege a száradás során. Ezzel szemben a térfogata legfeljebb 5-10 százalékkal zsugorodik.
A magas nedvességtartalmú fát venni azonban nem csak azért rossz üzlet, mert a fával együtt nagy mennyiségű vizet is vásárolunk drága pénzen, hanem azért is, mert a nedves fa fűtőértéke akár fele is lehet a teljesen szárazénak. Mindez azért, mert a fában lévő víz az égés során elpárolog, amely jelentős hőt von el a környezetétől, tehát csökken a melegítésre használható energia.
 
 
 
 

Nem mindegy, milyen köbméterben mérünk 
– Más erdészetekhez hasonlóan mi is térfogategységre mérjük a faanyagot – mondta el lapunknak André Zoltán, a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészetének igazgatója. – Ez bárki számára könnyen ellenőrizhető. Az általunk is használt erdei köbmétert azonban nem szabad összetéveszteni a hagyományos értelemben vett mértékegységgel. Az erdei köbméter ugyanis azt jelenti, hogy az 1 méteres hosszúságúra vágott fából 1 méter hosszan készítünk egy 1,7 méter magas sarangot tűzifából, ami valójában 1,7 köbméternek felel meg. Erre a számítási módra azért van szükség, mert egy erdei köbméterből nagyjából 0,7 köbmétert a fák közötti rések és a kéreg tesz ki. Egy erdei köbméter frissen vágott 40-50% nedvességtartalmú fa kilenc mázsának felel meg, plusz-mínusz fél mázsa – tette hozzá az igazgató.
 

Csodák nincsenek
Az állami és a magán erdőgazdaságoktól átlagosan 15-17 ezer forintért lehet egy erdei köbméter fát vásárolni. Ez azonban csak az erdő széli átvétel esetében igaz, a fa ráadásul még kuglizva sincsen. A telephelyre szállítással, vágással, majd a megrendelőhöz történő fuvarral a fa köbméterének ára már 20-23 ezer forintra emelkedik, amely mázsánként 2300-2500 forintnak felel meg.
– Az erdőgazdasági tevékenységnek nagyon kicsi a jövedelmezősége, az erdők felújítása igen költséges – hangsúlyozta André Zoltán. – Ezért mindenképp érdemes gyanakodnunk, ha az átlagos piaci árnál jóval kedvezőbben kínálják a fát. Az új erdőtörvény alapján fát csak engedéllyel lehet kivágni, és a vágás helyéről történő elszállítása is csak szállítójeggyel lehetséges még akkor is, ha saját tulajdonú erdőből származik a faanyag. Minden ilyen szállítójegyen fel kell tüntetni az úgynevezett erdőgazdálkodási műveleti lap sorszámát, aminek segítségével a hatóság az eredet és a kitermelt mennyiség alapján azonosítani tudja a fa származását. A mázsás méréssel egyébként nincsen baj, ha valóban lemérik a megvásárolt mennyiséget, és tisztában vagyunk a fa nedvességtartalmával. A fafajok közül az akácot érdemes friss vágás után tüzelésre használni, a többi fafaj ugyanis nagyon rosszul ég, ha magas a nedvességtartalma.
 

A környezetünket is védjük
- A fatüzelés esetében az árak mellett a környezetvédelmi szempontokat is érdemes mindenkinek figyelembe venni. A természettudatos életmódhoz hozzátartozik, hogy az emberek minél kevesebb fosszilis anyagot használjanak föl. A fa megújuló energiaforrásnak számít ilyen tekintetben, mert nemrég megkötött szenet tartalmaz, és az elégetése után a helyére ültetett fiatal erdő képes újra és bővített mértékben hasznosítani az eltüzeléséből keletkező szén-dioxidot. Ezért nagyon fontos, hogy csak tartamos erdőgazdálkodásból származó faanyagot használjuk tüzelésre.

Papp János

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció