Megéri szelektíven gyűjteni a háztartásokban keletkező hulladékot?

2009. március 15.
Amint teljes kapacitással el kezd dolgozni a ceglédi hulladékválogató, megnyílik a lehetőség az előtt, hogy a térség több települése is szelektíven gyűjthesse a lakossági hulladékot.

– Sok pozitív változást várok az új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésétől – mondta el lapunknak Földi László, Cegléd polgármestere. – A térség településein 180 szelektív gyűjtőszigetben lehet majd külön-külön elhelyezni az újrahasznosítható fém, műanyag, üveg és papírhulladékot. Bízom benne, hogy 4-5 éven belül a háztartási szemét akár 40-50 százalékát is válogatva tudjuk feldolgozni. A rendszer továbbfejlesztve alkalmas arra, hogy akár már a háztartásoktól közvetlenül gyűjtsék be a szelektíven válogatott szemetet. A lerakó a tervek szerint 25 évig szolgálja majd a térség lakosságát.

Szelektív szeméthegy. Sokan attól is tartanak, hogy a hulladékgyűjtő szigetek körül szeméthegyek alakulnak ki

Sokan nem osztják a ceglédi polgármester nézeteit az induló rendszer hatékonyságáról. Dr. Illés Zoltán országgyűlési képviselő szerint – az uniós tapasztalatokból okulva – kihagyhattunk volna egy olyan fejlődési lépcsőt, melyet a jelenlegi hulladéklerakó jelent, hiszen tőlünk nyugatabbra már évek óta eljárt felette az idő, ott már közvetlenül a házaktól viszik el a válogatva gyűjtött hulladékot. A hulladékgyűjtő szigetek hosszú távon sem képesek az összes hulladék 10 százalékánál többet befogadni.

– Magyarországon is vannak olyan települések, ahol közvetlenül a háztól szállítják el az újrahasznosítható hulladékot, de ez a megoldás Ausztriában sokkal elterjedtebb – mondta Németh István Gergely, a Hulladéksors szakmai folyóirat főszerkesztője. A Monoron élő szakember szerint mindkét – a háztól és a gyűjtőszigetekről történő – begyűjtésnek vannak előnyei és hátrányai. A gyűjtőszigetes például jobb megoldásnak bizonyult nagyvárosias lakókörnyezetben, ahol alacsonyabb költségek mellett is közel ugyanazt az eredményt lehet elérni vele, mint a háztól történő begyűjtésnél. Kisvárosokban, falvakban viszont jelentősen lehet növelni a szelektíven begyűjtött mennyiséget, ha közvetlenül a házaktól viszik el azt. Ilyenkor az emberek két szemetesbe gyűjtik a hulladékot, az egyikbe azokat, amelyeket később újra lehet hasznosítani. A kukásautók így hetente kétszer járnak, egy a válogatva gyűjtött, a másik a vegyes háztartási hulladékot viszi el. Ennek a rendszernek hátránya, hogy nagyobb az üzemeltetési költsége, előnye viszont, hogy sokkal szélesebb kört lehet rávenni alkalmazására. A többletköltséget egészséges gazdasági környezetben az újrahasznosítható hulladék kitermeli, de a jelenlegi állapot szerint erre nincs valós esély. Hogy a két alternatíva közül melyik a jobb választás, arról minden esetben az önkormányzatoknak kell pontos számítások alapján dönteniük.

– A kommunális hulladék nagy arányban tartalmaz újrahasznosítható részt – hangsúlyozta Német István Gergely. – A tömegét tekintve az egyharmadát, a térfogatát tekintve akár több mint a felét lehetne kiválogatni. A háztartásban keletkező szemét további egyharmada komposztálható lenne. A szakemberek azonban már azt is jó eredménynek értékelik, ha a teljes mennyiség 10-15 százalékát sikerül szelektíven gyűjteni. Akárhogy is nézzük, rendkívül nagy mennyiségű, hasznosítatlan hulladék kerül a lerakókba. Ezért érdemes lenne a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrájának további fejlesztésébe, valamint a maradék vegyes kommunális hulladék energetikai hasznosítása feltételeinek megteremtésébe is beruháznia az államnak. A közeljövőben hetven, a ceglédihez hasonló lerakó kezdi meg a működését, vagy már üzemel is, miközben csak egy hulladékégető működik az országban.

– Jelenleg a szelektíven gyűjtött hulladékot olyan alacsony áron veszik át, hogy kizárólag a gazdasági szempontokat figyelembe véve nem érné meg foglalkozni vele – mondta a hulladékgazdálkodási szakember. – Azonban a világgazdasági válság elmúltával valószínűleg ismét nagyobb lesz rá a kereslet, így nőnek majd az átvételi árak is. A híresztelések ellenére ma már nem Kínába viszik a műanyag palackokat sem. Magyarországon készítenek belőlük másodnyersanyagot (színre válogatott, mosott darálékot), granulátumot, amiből később más európai országokban ismét PET-palack, esetleg geotextília lesz. A papírhulladék 90 százalékát a Dunapack üzemei veszik fel. Az új dunaújvárosi üzemük átadása után valószínűleg nem is lesz elég a hazai mennyiség. Az alumíniumot a hazai autóalkatrész-gyártás hasznosítja, az acélhulladék jelentős része is magyaroszági vaskohókba jut. Az üveg egy része Orosházára kerül, a felesleget Ukrajna veszi föl. Hogy még nagyobb arányban hasznosuljon Magyarországon a szelektíven gyűjtött hulladék, azt elsősorban általános vállalkozásbarát politikával lehetne befolyásolni.

Kertész
Négy év csúszással kezdi el működését


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció