Mennyi jár?

A köteles rész

2010. március 16.
„Édesapánk megözvegyült, akkor eladtuk azt a házat, amit fele részben megörököltünk édesanyánktól.
A pénzt is szétosztottuk: édesapánk 60, én a testvéremmel 20-20 százalékot kaptunk a vételárból. Ez már régen volt, apán pedig 12 évvel ezelőtt újranősült. A feleségével új házat vettek fele-fele arányban, amelynek apánk a saját felét félév múlva a „mostoha” anyánknak ajándékozta, így került bejegyzésre a földhivatalba. Félévvel ezelőtt sajnos édesapánk is elhunyt, és papíron utána csak egy régi autó maradt. Erről a testvéremmel együtt lemondtunk a „mostoha” mama javára. Az egyik ismerősünktől viszont azt hallottuk, hogy amit apánk 12 évvel ezelőtt elajándékozott, azután köteles részre jogosultak vagyunk a testvéremmel. Tényleg így van-e, és ha igen, akkor hogy juthatunk hozzá a jogos örökségünkhöz?”

„Anyám meghalt egy évvel ezelőtt, és a második házasságából született féltestvéremre hagyta végrendeletileg az összes vagyonát. Én akkor nem örökölök semmit?„
 
„Szüleim öröklési szerződéssel a bátyámra hagyták az egész vagyonukat, most én csak köteles részre vagyok jogosult?”
 
Az első levélíró kérdésére a válaszom röviden: tényleg így van. A másodikra a válaszom ismét röviden: de igen, örököl. A harmadik kérdésre a válaszom – az ön szempontjából sajnálatos módon, nem.
A válasz mindegyik esetben bonyolult lenne, így célszerű röviden megismerni a törvényes öröklés főbb szabályait, amíg eljutunk, az úgynevezett köteles részhez.
Legutóbbi cikkünkben leírtuk, hogy a magyar jog szerint az öröklési rendet alapvetően befolyásolja, ha az elhunyt után végintézkedés maradt hátra. Ebben az esetben a végrendeleti örökös az elsődleges. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjét a törvény határozza meg. Abban az esetben, ha a végrendeleti örökös nem a teljes hagyatékot szerzi meg, akkor a többi vagyon vonatkozásában a törvényes öröklési rend érvényesül (pl. ha a végrendelkező a tulajdonában álló két ingatlana közül csak az egyikről végrendelkezik). A törvényes öröklés szerint általános, hogy az elhunyt örökhagyónak a rokonai örökölnek, mégpedig szigorú sorrend szerint, amelyben elsősorban a vérségi rokonságnak, és az együtt élő házastársnak van döntő jelentősége. Hangsúlyozni kell: az egyenes ági örökléskor a magyar jog szerint nincs jelentősége, hogy a leszármazók (gyermekek, adott esetben az unokák) házasságban születtek-e, vagy a felmenők (szülők, ill. adott esetben a nagyszülők) házasságban élnek-e. Törvényes öröklési joga elsősorban a leszármazó, egyenes ági rokonoknak van. A leszármazó alatt nem csupán a gyermeket, hanem elhunyt gyermek esetén annak a gyermekét (gyermekeit), azaz unokákat is érteni kell. Itt fontos hangsúlyozni, hogy a gyermek a fogantatása pillanatától örökölhet, ha élve meg is születik. Ha gyermek és unoka sincs, akkor a túlélő házastárs örököl. De csak akkor, ha a férj, illetve a feleség házassági életközösségben él egymással. Amennyiben a házassági életközösség már megszűnt, a volt házastárs nem örököl. Leszármazott és túlélő házastárs hiányában az elhunyt felmenőinek, azaz általában a szülőknek, illetve a nagyszülőknek lehet öröklési joguk, tehát csak akkor örökölhetnek, ha túlélő házastárs sincs. Az özvegy, vagyis a túlélő házastárs jogi szempontjából hangsúlyozni szükséges, hogy ha egyébként nem ő örököl, akkor csak özvegyi jogot szerez. (Az özvegyi jogról már korábban írtunk. A lényege az, hogy az özvegyet haszonélvezeti jog illeti meg az általa nem örökölt dolgokon mindaddig, amíg meg nem hal, vagy újabb házasságot nem köt.) A leírtak alapján tehát a szülők, nagyszülők, vagy az oldalági rokonok esetleges öröklése csak akkor jöhet számításba, ha sem gyermek, sem túlélő házastárs nincs. A magyar jog a felmenő egyenes ági rokonokat és azok leszármazottjait öröklési csoportba, un. „parentélába” sorolja. Az első csoport a szülői; a második a nagyszülői; a harmadik csoport az összes többi felmenő rokonok csoportja. Ez a felsorolás egyben meghatározza az öröklés sorrendjét is, hogy miként örökölnek a felmenők. Ennek megfelelően elsőként a szülők örökölnek egyenlő arányban. Ha a szülő kiesik, akkor a kieső szülő helyén annak a többi gyermeke, azaz az örökhagyó testvére örököl. Amennyiben esetleg már a testvér is meghalt, akkor a kieső testvér helyén az ő gyermeke (például az örökhagyó unokahúga) örököl. A nagyszülők és azok leszármazottjai csak akkor örökölhetnek, ha mindkét szülő és azok valamennyi gyermeke, valamint további leszármazottja is kiesett. Amennyiben ez a nagyszülői csoport is teljes egészében kiesne, akkor már csak a távolabbi felmenők örökölnek, az oldalági rokonok már nem. A törvényben meghatározott rokoni kör teljes kiesése esetén az állam örököl.
A köteles rész és a törvényes öröklés közötti szoros kapcsolat abban áll, hogy a legközelebbi hozzátartozóknak maga a törvény biztosít minimális mértékű részesedést az örökségből. A törvényben meghatározott feltételek és szabályok szerint köteles rész illeti meg az örökhagyó leszármazottját, házastársát, továbbá szülőjét. Más rokon köteles részre nem jogosult. Itt és most már nem tudunk belemenni a további részletekbe, a törvényes öröklés fentiekben leírtak szerinti rövid áttekintése azonban úgy gondolom, szükséges volt ahhoz, hogy a köteles rész további főbb szabályait a következőkben majd meg lehessen érteni.
 
Dr. Kéri András ügyvéd rovata
Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 30/931-6242
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Hozzászólások (1 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció
kathlyn - 2013.09.14 09:31
Férjem idén márciusban meghalt. A tuladonában lévő fél lakást megörökölte az akkor 2 hónapos kisfiunk,( az ő részét a gyámügy kezeli 18 éves koráig) nekem özvegyi haszonélvezet lett bejegyezve. A lakásban lakik anyósom akinek szintén haszonélvezete van és a férjem testvére aki tulajdonosa a lakás másik felének.Mi a gyermekkel nem élünk velük, nem is szeretnénk. Szeretnék lemondani az özvegyi haszonélvezetről, de nem szeretném ha a gyermekem öröksége elveszne! Ez hogyan lehetséges?
Válaszolok erre »