Mi lesz veled, M4-es?

Ötletek már vannak, de döntés még nem született

2009. augusztus 17.
Ahogy előző számunkban már beszámoltunk róla, az M4-es Pest megyei szakaszának uniós támogatása elbukott. Sikeres pályázat esetén már idén nyáron megkezdődhettek volna az építési munkálatok, így azonban bizonytalan távolságba került az út megépítése.

Úgy tűnik azonban, hogy a kormányzati szándék még most is erős az M4-es építésére, azonban a finanszírozás kérdése még teljes egészében megoldatlan. A Népszabadságban megjelent információk szerint a kormányzat úgy oldaná meg a kérdést, hogy kicserélné két autópálya finanszírozási hátterét. Az M3-as következő szakaszát ugyanis eddig magántőkéből akarták megépíteni, de azt mégis uniós forrásból fedeznék, míg az M4-est végül koncesszióba adnák. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nél ezt a változatot ugyan nem erősítették meg, de az eddig tett lépések arra utalnak, hogy végül ez jelentheti a megoldást arra, hogy a közeljövőben elkészülhessen az M4-es Pest megyei szakasza.
 

Az épülő M4-es. Csak még azt nem tudni: mikor, miből, hogyan?

 
Az Európai Unióhoz beadott tervek legnagyobb hibája az volt, hogy főútként próbálta „eladni” a valójában autópályának készülő terveket. Azokon ugyanis egyértelműen látszott, hogy nem a főúton szokványos sebességre méretezték őket. A Monor és Pilis közti első, 25,8 kilométeres szakaszon például az autósok akár óránként 130 kilométeres sebességgel hajthatnának, ami pedig főutakon a legkevésbé sem általános. De hasonló a helyzet az 51-es és 56-os, valamint a 60,6, illetve 69,6 kilométerszelvények között is. Itt a legnagyobb sebesség akár óránként 140 kilométer is lehetne a pálya kialakítása alapján.
Az autópályák építéséhez viszont egészen más engedélyek kellenek, mint egy főútéhoz, így a hiányzó dokumentációk miatt az EU külső tanácsadó cége, Jaspers auditora egyszerűen csak ránézett a térképre és egyetlen pillanat alatt romba döntötte a magyar kormány már régóta csiszolgatott autópályatrükkjét a 4-es főúton. Egy új engedélyeztetési eljárás pedig hosszú évekig tart, így félő, hogy az unió 2013-ig tartó költségvetési időszakában nem készülnének el az elvárásoknak megfelelően.
Így tehát nem maradt más választás, mint egyéb megoldást találni az M4 es építésére. Mivel a gazdasági helyzet miatt a kormányzat önerőből nem képes megvalósítani a beruházást, így kénytelen lesz külső céget bevonni a fejlesztésbe és a későbbi üzemeltetésbe PPP-konstrukció keretében.
– A „4. sz. főúthiányzó Pest megyei szakaszok kiépítése” elnevezésű projekt, nagyságrendjét tekintve nagyprojekt, mely három önálló szakaszból tevődik össze – mondta el lapunknak Fazakas Orsolya, a NIF Zrt. kommunikációs vezetője. – Ezen szakaszok mind önállóan, főútként kerültek engedélyezésre, de úgy, hogy azokat a későbbiekben gyorsforgalmi úttá lehessen alakítani. Az Autópálya Törvénybe csak jóval az engedélyezést követően, 2007-ben került be ezen útszakasz. Ennek megfelelően, a meglévő engedélyek és tervek alapján elkészített pályázatot nyújtott be a NIF Zrt. a közreműködő szervezet részére, az uniós finanszírozás elnyerésére.
Bár az M4-es Pest megyei szakasza nem azért bukta el az uniós támogatást, mert három részre darabolták a terveket, mégis szokatlan megoldásnak számít.
– Nem a tervek kerültek darabolásra, hiszen itt három önálló szakaszról, valamint az ahhoz tartozó engedélyekről és tervekről beszélünk - hangsúlyozta Fazakas Orsolya. – Ahhoz, hogy az EU által is finanszírozhatóvá váljon a projekt a teljes M0-Cegléd szakaszra, szükséges lenne a kétlépcsős környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy szinte elölről kellene kezdeni a projektet: lefolytatni a kétlépcsős környezetvédelmi engedélyezést, építési engedélyezést, ez alapján elvégezni a területszerzést és a régészetet, és csak ezek után kezdődhetne a kivitelezés.
Ha valóban magántőke bevonásával épül meg az M4-es, akkor talán nem kell sokat várni az építkezések megkezdésére, hiszen egy koncessziós tender kiírása és annak eredményhirdetése után megkezdődhetnek a munkálatok. Persze ebben az esetben is kérdéses, hogy az elkészült autópálya nem hagy-e kivetnivalót maga után. Mert bár a jelenlegi tervekben is szerepelnek zajvédő létesítmények, ezek azonban egy főút igényeihez alkalmazkodnak, nem pedig egy autópályáéhoz. Szintén kérdéses, hogy a magántőke bevonásával épült sztráda, más autópályákhoz hasonlóan fizetőssé válik-e majd vagy sem.
Öröm az ürömben, hogy a négyes út fejlesztését a Közép-Magyarországi Operatív Program finanszírozási kerete biztosította volna, amelyre a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra nagyjából 400 milliárd forint áll rendelkezésre. Az M4-es fejlesztése ennek több mint a tíz százalékát tette ki, így a felszabadult forrásokat öt másik út- és gazdaságfejlesztési célra használja fel a kormányzat a közép-magyarországi régióban.
A NIF Zrt.-től szerettük volna azt is megtudni, hogy mikor kezdődhet el ténylegesen az M4-es Pest megyei szakaszának építése, és mikorra fejeződhet be a beruházás, de a finanszírozási háttér bizonytalansága miatt nem kaptunk választ a kérdésünkre.
 
Papp
 
 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció