Mit ér az örökség?

A haszonélvezeti jog valódi értéke

2009. augusztus 17.
Nemrég voltam 80 éves, az élettársam is már 75, aki több mint 25 évvel ezelőtt költözött hozzám a lakásomba, és azóta együtt élünk. Nekem két fiam és egy lányom, neki pedig egy fia és egy lánya van.

Minden gyerek családos, unokáink is vannak már, és külön élnek tőlünk. Az élettársamnak már nincs lakása, mert amikor hozzám költözött, néhány év múlva eladta, és a pénzt szétosztotta a gyermekeinek. Én már sajnos elég beteges vagyok, és nem szeretném, ha halálom után az élettársam kénytelen lenne elmenni abból a lakásból, amelyben már 25 éve együtt lakunk, és mindig közösen építgettük, szépítettük. Azt szeretném, ha én előbb elmennék, akkor ő itt maradhasson élete végig, de úgy, hogy a lakást a gyermekeim örököljék. Mi a megoldás , és mennyibe kerülne?”

Legutóbbi lapszámunkban már írtunk általánosságban a haszonélvezeti jogról, így annak keletkezési lehetőségeiről, illetve jellemzőiről. Jelen esetben az élettársa számára történő haszonélvezeti jog alapítása lehet a megoldás. Ezt ön megteheti egyrészt ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel, másrészt esetlegesen végrendelkezéssel is, így biztosítva élettársa részére a haszonélvezetet. A megoldások között – sok más egyéb mellett – a haszonélvezeti jog keletkezésének időpontjában van lényeges eltérés. Az első esetben a szerződés kötésének a keletkezésekor, míg a második esetben az ön esetleges halálának bekövetkezésekor öröklés jogcímén szerez haszonélvezeti jogot az élettársa.

A haszonélvezeti jog megszerzése után a haszonélvezőnek illetéket kell fizetni, mert ez a jog – miután pénzben is kifejezhető értéke van – vagyoni értékű jognak tekintendő. Az illetéktörvény részletesen meghatározza, hogy milyen módon kell kiszámítani a haszonélvezeti jog értékét, ami majd a fizetendő illeték kiszabásának alapját képezi. Mind a határozott időtartamú, mind a határozatlan idejű haszonélvezeti jog értéke kiszámításának kiinduló alapja, hogy először meg kell állapítani a vagyoni értékű jog (jelen esetben az ingatlan) „egy évi értékét”. Az „egy évi érték” egyenlő pl. az ingatlan – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad részével (pl. egy 20 millió forint értékű ingatlannál 1 millió forint). A határozott idejű haszonélvezet esetén az „egy évi érték” és haszonélvezet éveinek szorzata adja pl. az ingatlan haszonélvezeti jogának az értékét. A bizonytalan időre terjedő haszonélvezeti jog esetében is az ún. „egy évi érték” a kiindulópont, és a jog értéke az „egyévi érték” ötszöröse. Amennyiben azonban a haszonélvezet a haszonélvező életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed ki, akkor a szorzószámok a haszonélvező életkorától függenek. A huszonöt évnél fiatalabb személy esetén a szorzószám tíz, huszonöt és ötven között nyolc, ötvenegy és hatvanöt között hat, míg hatvanöt fölött négy. Tehát az „egy évi értéket” azzal a számmal kell megszorozni, amelyik felsorolt életkorkategóriába tartozik a haszonélvező. A mindennapok során kialakult gyakorlat szerint, ha ellenérték fejében mond le valaki a haszonélvezeti jogáról, akkor a haszonélvezeti jog értékének meghatározására jó kiindulópont lehet az előzőekben az illeték kiszabásának alapjául szolgáló értékmegállapítási szabályok figyelembevétele. Hangsúlyozom azonban, hogy a leírtak csak az illeték megállapításánál kötelező érvényűek, ugyanakkor az ellenérték megállapításánál egy – bár a gyakorlatban alkalmazott és fontos – szempont lehet. (Az illeték konkrét mértéke egyébként még a szerzés konkrét jogcímétől, esetleg a rokonság fokától is függ!)

Az általános haszonélvezeti jogtól néhány tekintetben jelentősen eltér az özvegyi haszonélvezeti jog, az un. özvegyi jog. Az özvegyi jog lényegében a túlélő házastárs (és csakis a túlélő házastárs, vagyis az élettárs nem!) haszonélvezeti jogát jelenti, aminek értelmében a túlélő házastárs mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét örökli, amit nem ő örököl. Gyakran előfordul pl., hogy a közös gyermek(ek) vagy az elhunyt első házasságából származó gyermek(ek), avagy esetleg végrendeletben meghatározott személy az örökös. Az özvegyi jog korlátlan ideig, vagyis az özvegy haláláig terjedő időre szól, kivéve, ha az özvegy újból házasságot köt, vagy a haszonélvezeti jogáról lemond. A lemondás – hasonlóan az általános haszonélvezeti jognál leírtakkal – történhet ingyenesen vagy térítés ellenében. Amennyiben az özvegy élettársi kapcsolatot létesít, azonban nem házasodik újra, ez a körülmény nem korlátozza és nem is szünteti meg, azaz gyakorlatilag nem is érinti az özvegyi jogát.

Az özvegyi jog esetenként hátrányos lehet – miután ebben az esetben a tulajdonos és a haszonélvező személye eltér egymástól – akár az özvegy, de a tulajdonjogot öröklő személy(ek)re nézve egyaránt. Ennek megszüntetése érdekében bármelyik fél kérheti az özvegyi jog megváltását a másiktól a hagyatéki eljárás során. Az özvegyet ebben az esetben a megváltásra kerülő vagyonból akkora rész illeti meg, mintha az örökhagyó törvényes örököseként a leszármazókkal együtt örökölne (pl. két gyermek esetén az özvegyet – mintha harmadik örökös lenne – egyharmad rész illeti a vagyonból.) Az özvegyi jog megváltásának egyetlen korlátja van, mégpedig az, hogy az özvegy által lakott lakásra és az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra nézve nem lehet kérni.
 
Dr. Kéri András ügyvéd
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (2 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció
BACCARA - 2013.07.07 07:45
Tiszteletre méltó Ügyvéd Úr! \r\n\r\n Özvegyi haszonélvezeti joggal kapcsolatos kérdésem volna Önhöz és kérném tisztelettel a jogorvoslását,hogy mit tehetnénk!\r\nTavaly (2012 február 28) halálozott el édesanyánk,akinek volt egy házassága! Túlélő férje (mint özvegyi haszonélvező) a két öcsémet nem engedi be a lakásba,lakhatás szempontjából! Részemről meg van engedve a lakhatás,mivel mindig is hozzá járultam a rezsi költségükhöz és mindig küldtem neki Angliából nem kevés pénzt is! Közel 5 évet dolgoztam kint és a \"WESTERN UNION\" szolgáltatáson keresztül kapta meg a pénzt! Sajnos a \"mostoha apuka\" tavaly eláztatta a lakást (lehetséges,hogy önhibáján kívül) és felvette a biztosítási pénzt,ami 181.000 forint körüli összeg volt!\r\nA felvett összeggel nem tud elszámolni felém és a két öcsém irányába,hogy hová tette és inkább azt mondja,hogy kölcsönadta a testvérének,mivel pont most válik! A \"mostoha apuka\" el van maradva 1-2 számla fizetéssel,mivel a kevés jövedelme 28.000 forint körüli összeg (rokkant nyugdíjas és 58 éves) !\r\nTisztában vagyok azzal a ténnyel,hogy engem is kirakhat bármikor!\r\n\r\nTisztelettel kérném jogorvoslati segítségét Tisztelt Ügyvéd Úr,hogy a \"mostoha apuka\" irányába,mit tudunk tenni?!! \r\nKi tudjuk-e tenni a lakásból bíróság által illetve ki tudjuk-e váltani a haszonélvezeti jogát vagy esetleg el tudjuk-e adni a lakást! (Debreceni,9 emeleti panel lakás,ami 71 nm-es! Értéke kb:7-8 millió forint között lehet)\r\nTisztelettel várom jogorvoslati segítségét!\r\nTovábbi tisztelettel maradok Ön iránt: BACCARA\r\n\r\n
Válaszolok erre »
pn1andy - 2013.01.18 08:43
Tisztelt Kéri András!\r\n\r\nA haszonélvezeti joggal kapcsolatban lenne kérdésem. Édesapám a múlt héten elhunyt, és volt neki egy földbirtoka, melyen az édesanyjának van/ volt haszonélvezeti joga. Édesapám után testvéremmel ketten örököljük a földet, mint törvényes örökösök, és elvileg - ha jól gondolom - édesanyánk az özvegyi haszonélvezeti jogot. Ilyenkor mi a helyzet: lehet-e két embernek haszonélvezeti joga egy azon ingatlanon, vagy édesapánk halálával az ő édesanyjának haszonélvezeti joga automatikusan megszűnt, esetleg le lehet/ kell mondania édesanyánk javára róla.\r\nEsetleg bonyolítja a kérdést, hogy a birtok, melyet édesapánktól örököltünk, szintén egy örökség felét képezi (édesapánk még 1990-ben nagyapánk halálakor örökölte szintén a testvérével, és ugyebár a másik felének is a nagymamánk lett annak is a haszonélvezője)?
Válaszolok erre »