Mit várnak 2009-től a polgármesterek?

Polgármestereket kérdeztünk a jövő évről

2008. december 15.
Hogyan ítéli meg a következő évet, mit vár tőle? Mennyire befolyásolja a világgazdasági válság a terveket? Milyen fejlesztések valósulnak meg, esetleg maradnak el jövőre? – tettük fel a kérdést a régió polgármestereinek.
   

Hogyan ítéli meg a következő évet, mit vár tőle? Mennyire befolyásolja a világgazdasági válság a terveket? Milyen fejlesztések valósulnak meg, esetleg maradnak el jövőre? – tettük fel a kérdést a régió polgármestereinek.
A válaszok alapján úgy tűnik a gazdasági helyzet alól senki sem vonhatja ki magát a régióban. Azonban minél messzebb helyezkedik el egy település Budapesttől, annál inkább éreztetik hatásukat a csökkenő önkormányzati bevételek. A polgármesterek többsége egyenlőre nem gondolkodik új beruházásokban, céljuk, hogy a tavaly elkezdett fejlesztéseket lehetőség szerint jövőre befejezzék. További beruházásokról az ország jövő évi gazdasági helyzete alapján hozzák meg a döntésüket.


Rengeteg tervünk van – Pogácsás Tibor (Monor)

takarékosan gazdálkodva – ha évközben újabb el­- vonás nem lesz – kijövünk a bevételeinkből. Fejlesztésekre, pályázati önrészre félmilliárd forintunk van lekötött betétben, ennek felhasználásával is nagyon takarékosan kell bánnunk.
    A működési költségeket már az elmúlt években lefaragtuk. Feladatokat hagytunk el, adtunk át más fenntartóknak, csökkentettük az alkalmazottak számát. A kilencvenes évek közepén még kilencszáznál több városi alkalmazott volt, a jövő évi költségvetésben viszont ötszáz fő alatti létszámmal számolunk. Ebben természetesen a tűzoltóktól a pedagógusokon át a védőnőkig mindenki benne van.
    Fél éve még nagyon határozott választ adtam volna arra, hogy milyen lesz a város 2009-ben, hiszen rengeteg tervünk van. Ezek előkészítése meg is kezdődött, azonban most bizonytalanná vált a helyzet. A gazdasági válságra hivatkozva néhány nagyobb befektető, aki már megjelent a városban, most visszalépett, illetve kivár. A lakás- és lakópark-tervezések egycsapásra leálltak, az iparterületek fejlesztési tervét is elhalasztották. Biztosra vehető, hogy a helyi adóbevételeink is visszaesnek. A már elhatározott önkormányzati fejlesztéseket végrehajtjuk, erre meg van a forrásunk, de továbbiakban nagyon sok függ attól, hogy miképpen alakul az ország gazdasági helyzete.   
 
P


Viszonylag jó helyzetben vagyunk – Szlahó Csaba (Vecsés)

Az országos médiából mást hallhatunk, de az önkormányzatok feladatai valószínűleg csak nőni fognak az elkövetkező években, ezzel együtt pedig, csökkenni fog az állami normatíva. Vecsés abból a szempontból jó helyzetben van, hogy a helyi adóbevételekből pótolhatja a kiesést, de emiatt kevesebb fejlesztésre lehet számítani a városban. Az agglomeráció további fejlődése és új beruházások létesülése esetén a növekvő adóbevétel csökkentheti az önkormányzatra nehezedő nyomást. Célunk, hogy kellemes, élhető lakókörnyezetet teremtsünk a vecsésieknek. Ebben szerepet kap egy funkcionális városközpont kialakítása, az úthálózat ütemes fejlesztése, a csapadékvíz-elvezetés megnyugtató megoldása, a kerékpárút-hálózat kiépítése, a közbiztonság növelése, a környezetvédelem fontossága, továbbá nagyon fontosa sajátos és egyedi városkép kialakítása. Egy olyan helyet szeretnénk, ahová örömmel érkezik haza az ember, ahol jó barátok között kellemesen telik az idő, ahol megbecsüljük az értékeinket, a hagyományainkat, ahol jó szívvel neveljük fel gyermekeinket és gondozzuk  nagyszüleinket.
PJ


Több beruházás is elindult – Kissné Szabó Katalin (Üllő)

A gazdasági világválság bennünket annyira nem befolyásol, annál inkább a magyar gaz­daság jelenlegi helyzete. Ennek ellenére több jelentős beruházás is elindult, bár ezek gazdasági haszna csak 2010-ben lesz látható. A kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére nekünk mindenesetre biztosítanunk kell a város működőképességét. Meg kell teremtenünk a kötelező és önként vállalt közfeladataink ellátásához szükséges gazdasági alapokat a takarékosság és hatékonyság elveinek figyelembevételével. Ha évközben nem lesz újabb normatíva-elvonás, akkor ezt biztosítani tudjuk. Fejlesztésekre, pályázati önrészre félmilliárd forintunk van lekötött betétben, ennek felhasználásával is takarékosan kell bánnunk. A bizonytalan gazdasági helyzet a városban megjelent befektetőket is lassításra kényszerítette, ezért várhatóan a helyi adóbevételeink is csökkenhetnek. A következő esztendőben az útépítésekre szeretnénk nagyobb hangsúlyt fektetni, jelenleg 26 utca terveztetése van folyamatban. Fontosnak érezzük a bölcsőde és az óvoda bővítését. Kivitelezésük attól is függ, hogy alakul majd az ország gazdasági helyzete és milyen sikerrel tudunk részt venni az EU-s pályázatokon, amihez az önrész rendelkezésünkre áll.
J


Folyamatosan fejleszteni kell – Szabó Márton (Pilis)

Alapvetően optimista gondolkodá­sú vagyok, most mégis azt látom, hogy elég ne­héz helyzet elé állítja a 2009-es év a várost. Megválasztásom óta folyamatosan csökken az államtól visszaosztott – hangsúlyozom, hogy nem támogatásként kapott! – összeg. A számításaink szerint jövőre nem csak reálértékben, de forintban kifejezve is csökken az állami hozzájárulás mértéke Pilisre nézve. Bár érdeklődők már vannak – és ez is nagy szó a városunk életében –, de egyelőre olyan nagyobb beruházásról nem tudunk, amely legalább a helyi adóbevételeket növelné.
A Pilisen lakókkal szemben azonban nem tehetjük meg, hogy ne fejlesszük a várost. Jelenleg is folyik a vasútállomás peronjainak, vágányainak felújítása, amit nagyon fontosnak tartok, hiszen az állomást naponta nyolcezer ember használja. Jövőre felújítják a 4606-os utat Nyáregyháza felé és külső vállalkozó bevonásával az új rendelő építése is megkezdődhet.
    2009-ben számos belterületi út újulhat meg vagy kaphat szilárd burkolatot. Erre a forrást kötvénykibocsátással biztosítottuk, amelynek fedezetét a kommunális adó adja. Az útépítésekhez igyekszünk pályázati forrásokhoz is jutni, de ez igen nehéz, hiszen például az aszfalt utak felújítására a Pest megyei településekre jutó 4,1 milliárd forintból 3,5 milliárdot elvisz a főváros és egy-egy pest megyei településnek ráadásul csupán csak 20-20 millió forintra lehetett pályáznia.
JP




« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció