Mocskos  „játék” határok   nélkül

2013. december 18.
December 3-án este felcsaptak a lángok D. Gyula ingatlanán, az üllői Hunyadi utcában. Valaki vagy valakik felgyújtották a 72 éves gazda portáján lévő szalma- és szénabálákat. Hogy így akarták volna jobb belátásra bírni az idős férfit, azt egyelőre nem tudni. Csak találgatni lehet. Az üllői házaspárnak a sokadik atrocitást kellett elviselnie 2010 óta.  

Gyula 1978-ban költö­zött Üllőre. Házát, a­melyben immár 33 éve él, 1980-ban építette. Akkor még nem is gondolta, hogy egyszer majd valaki mindent elkövet azért, hogy megkeserítse és ellehetetlenítse az életét. Persze 33 évvel ezelőtt még más világ volt.
D. tisztességgel ledolgozta a rászabott munkáséveket, hogy élete nyugalmazott szakasza biztonságban teljen el. Mégis nyugdíja kiegészítéseképp gazdálkodásra kényszerül, bár mint mesélte, nem csak a szükség miatt teszi, amúgy is szereti a munkát, a földet, s az állatokat.
Most pedig úgy tűnik, pont ezek szeretete miatt kell annyi bút és keserűséget elviselnie.
Közel három éve már, hogy az első támadást elszenvedte, azóta pedig még jó párat, de mind közül a december 3-i tűz volt talán eddig a legdurvább. A helyszínre érkező tűzoltók és rendőrök megállapították, hogy az öngyulladás kizárható, a szalma- és szénabálákat minden bizonnyal idegen kezek lobbantották lángra – tudtuk meg a porta tulajdonosától. A gyújtogatás pedig pontosan beleillik abba terrorba, amelyet 2010 óta űznek az idős házaspárral.
Mert mi másnak nevezhetnénk, ha nem terrornak, amikor a csukott ablakon keresztül érkező féltéglákra vésett fenyegető üzenetek csattannak a szoba padlóján, esetleg dunsztosüvegbe töltött festékbombák durrannak a ház falán, vagy hét németjuhász kutya megmérgezését fagyállóval? Egyszer D. traktorát is elrontották: motorjába purhabot fecskendeztek, ami tönkre is vágta a mezőgazdasági gépet.
Ottjártunkkor a házaspár otthona úgy festett, mint egy háborús övezet: szanaszét szórva az udvarban az összeégett takarmány, a ház fala, kerítése festékfoltokkal tarkítva, a redőnyön és a házfalon sérülések nyomai, a levegőt pedig átjárta az égett takarmány émelyítően kesernyés illata.
A legutóbbi tűzeset nem csak azért borzasztó, mert odaveszett a gazda 100 kiló burgonyája, 80 kiló almája 300 bála szalmája és 400 bála szénája. Inkább azért, mert valaki, vagy valakik büntetlenül tarthatnak félelemben két meglett korú idős embert. Hónapról hónapra rongálhatják a vagyonukat, tönkretehetik – sőt, a tűzzel akár ki is olthatták volna – az életüket, pusztán azért, mert úgy tarja kedvük.
A D. házaspár otthona - festékbombák nyoma a falon, a redőnyökön és a kerítésen
A házaspár otthona évek óta őrzi a festékbombák és féltéglák nyomat, a rendőrség tehetetlen
D. Gyula azt állítja tudja ki a tettes. Ismeri azt az embert, aki három éve mérgezi az életét. Állítólag azért, mert ő állatokat tart, zaklatója pedig nem tűri a jószágokat. Talán a szagukat, vagy a hangjukat, ki tudja? Pedig – ahogy azt egy szakértőtől megtudtuk – ha minden jószágot olyan körülmények között tartanának, ahogy az üllői férfi állatait, akkor sehol sem okozna konfliktust az állattartás, ami amúgy oly sokszor vezet rossz szomszédi viszonyhoz. D.-nél nincs bűz, nincs zaj, és legyek sem lepik el a területet. Mindez köszönhető annak, hogy a birkákat tavasztól őszig egy távoli legelőn tartják, a disznóólakat pedig rendszeresen tisztítják. Ha mégsem így lenne, az állati bűz akkor sem lenne elegendő ok arra, hogy ilyen módon tegyék tönkre az idős házaspár életét.
A hatóság pedig tehetetlen. Hiába, hogy a rendőrök szinte már hazajárnak D.-hez, aki havonta tesz bejelentést az újabb és újabb atrocitások miatt. Az ettől sokkal szövevényesebb ügyeket is felderítő nyomozóhatóságtól minden esetben ugyanazt a hivatalos szöveget tartalmazó levet kapják, amelyben a rendőrség közli a nyomozás felfüggesztését.
D. Gyula ennek ellenére vár és továbbra is bízik az igazságszolgáltatásban. Hiszen mi mást tehetne egy 72 éves férfi, mint reméli, hogy a rossz elnyeri méltó büntetését. Mert a számlák végül úgyis kiegyenlítődnek...

Vén




Álarcos elkövető


D. Gyula elmondta, hogy az elkövető általában éjfél tájban, bohóc álarcban, kapucnival a fején érkezik, s támadja meg az ingatlant. Olyan is volt, hogy egy esernyőt tartott maga elé - mesélte D. Az elkövetőről és cselekedeteiről kamerafelvétel is van, ami sajnos még kevés a bizonyításhoz, hiszen az előbb említett álcázásnak köszönhetően nem ismerhető fel, így nem is azonosítható a felvételeken.  


Címkék: gyújtogatás bűnügy házaspár állattartás rendőrség festék tűz tűzoltók

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció