Nem tudni, mikor folytatják az M4-est

Az Európai Unió nem támogatja az M4-es autóút fejlesztését, így más források után kell nézni

2009. július 14.
Elsősorban Péteri, Monor, Gomba, Bénye, Pilis, Albertirsa, Ceglédbercel és Cegléd – és persze a keleti országrész – lakóinak az életét és közlekedését tenné könnyebbé és biztonságosabbá a 46,7 milliárdos beruházás.

Az eredeti tervek szerint 2011-re végre befejeződhetett volna a nagy forgalmú 4-es főút Pest megyei szakaszának teljes rekonstrukciója. Azonban hiába nyilvánította kiemelt jelentőségű üggyé egy kormányrendelet a Monor-Pilis elkerülő szakasz megépítését, Brüsszel nem támogatta az eredeti elképzeléseket.

Szaggatott vonal. A térképeken még sokáig így fogják jelölni a négyes út Monor-Pilis elkerülő szakaszát
 

Lassan indulnak be a nagyprojektek


A 4-es út fejlesztése az unió által támogatott úgynevezett nagyprojektek közé tartozik. Magyarország 2005 óta több mint negyven nagyprojektet nevezett meg, ezek közül június végéig 23-ra bólintott rá a magyar kormány. A négyes főút fejlesztését tizenhetedikként küldték el brüsszeli jóváhagyásra. Ez az egyetlen olyan nagyprojekt, amely a regionális operatív program, nevezetesen a Közép-magyarországi OP keretében valósul meg. A nagyprojektek azért is lennének kiemelt jelentőségűek a jelenlegi gazdasági helyzetben, mivel együttesen közel ezermilliárd forintos beruházási összegük rövid időn belül megrendeléseket generálna, ami a munkahelyek megtartását, illetve új munkahelyek létrehozását jelentené. Mindezek ellenére csak tavaly gyorsult fel valamennyire e fejlesztések előkészítése, holott már 2005-ben született egy kormányrendelet, amely mintegy 200 fejlesztési elképzelés közül 25-öt nevezett meg, amelyek gazdái pénzt kaphattak a beruházás előkészítésére. Június végéig a hazánk által benyújtott 23 nagyprojekt közül eddig kilencet támogatott az Európai Unió.

 

– Monor gazdaságára különösen jó hatással lenne, ha a közeljövőben megépülne a négyes főút Monor-Pilis elkerülő szakasza – mondta Pogácsás Tibor, Monor polgármestere. – Annak ellenére, hogy mostanában az ipari beruházások is lelassultak, az út átadásával minden bizonnyal megjelennének a befektetők a városban. Ez pedig az iparűzésiadó-bevétel és a munkahelyek szempontjából mérföldkő lenne a város életében. A jelenlegi bizonytalanság senkinek nem jó, sem a városnak, sem a beruházóknak, sem az itt élő embereknek.

A tervek szerint jelentős, 85 százalékos európai uniós támogatással valósult volna meg a beruházás. Ennek részeként egy csaknem 26 kilométer hosszú, 2x2 sávos, autópályává fejleszthető elkerülő út épülne Monor és Pilis térségében. Az elkerülő szakasz pilisi végétől – az 51,0 kilométerszelvénytől – 5 kilométer hosszan 2x2 sávossá szélesítenék a főutat, a közepén elválasztó sávval. A beruházás harmadik elemeként a 60,6 kilométerszelvénytől – vagyis Ceglédbercel határától – Ceglédig végeznék el az elkövetkező időszakban a 4-es főút 2x2 sávossá szélesítését.
– Már az év elején megterveztük az idei közmeghallgatások időpontjait – mondta Szabó Márton, Pilis polgármestere. – A legutóbbit június végén tartottuk. A napirendi pontok között szerepelt a Monor-Pilis elkerülő út témakör is, így meghívtuk a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. munkatársait. Erről már az év elején tájékoztattuk az illetékeseket, de a közmeghallgatásra senki nem jött el. Azt a választ kaptuk, hogy az elkerülő út építésének állapotáról kizárólag a közlekedési minisztérium jogosult nyilatkozni. A minisztérium részéről Csepi Lajos államtitkár azt mondta, hogy akadály gördült a fejlesztés elindításába. Hozzátette, hogy a kormányzat fontosnak tartja az út megépítését, tehát nem állították le a beruházást, csak lassítottak a kivitelezés ütemén. Most éppen intézkedési tervet készítenek arra, hogy ezt miképp tudják megvalósítani, még akkor is, ha ehhez az Európai Uniótól nem érkezik támogatás. Mindenesetre, ha őszig nem lesz előrelépés az ügyben, akkor felkeresem az érintett települések polgármestereit, akikkel közösen szeretnék fellépni az ügy előmozdítása érdekében.
A 4-es út fejlesztéséhez hasonló közlekedési nagyprojektek 13 milliárd forintot meghaladó beruházások lehetnek. Ahhoz, hogy ezek az elképzelések megkapják az igényelt uniós támogatást, a magyar kormány jóváhagyásán túl az Európai Bizottság támogatására is szükség van. A közösségi eljárás 3-6 hónapot vesz igénybe a fejlesztés bonyolultságától függően. A nagyprojektek között szerepel például a 4-es metró fejlesztése is.
– Mivel a 4-es főút hiányzó Pest megyei szakaszának fejlesztése nagyprojekt, ezért európai uniós jóváhagyást igényelt – válaszolta lapunk kérdésére Boros Péter, a NIF Zrt. közúti igazgatója. – A brüsszeli jóváhagyás előtt azonban a projektet az úgynevezett JASPERS szakértők is megvizsgálták, mintegy előszűrőként. Ezen szakértők szerint nem volt elfogadható, hogy több szakaszra bontottuk a beruházást, és kifogásolták az útépítés engedélyeztetési eljárását is, emiatt a támogatási kérelmünket elutasították. Eddig nem történt ilyen velünk, ezért jelenleg folynak a tárgyalások arról, hogy a beruházást más forrásból valósíthassuk meg.
Meg nem erősített információk szerint az unió hiányolta a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt, amely minden ilyen nagyberuházásnál előírás. Kérdésünkkel megkerestük a Vibrocomp Kft.-t, amely előzetes környezeti hatástanulmányt és engedélyeztetési tervet készített a 4. sz. főút Monor-Pilis elkerülő szakaszára, de érintettségünk okán nem kívántak további felvilágosítást adni. Az unió által kifogásolt másik kérdésre, vagyis, hogy miért kellett több szakaszra bontani a teljes beruházást, nem kaptunk választ.
Feltehetően az is szerepet játszott a brüsszeli elutasításban, hogy a kormány 30 jogszabályt érintő gyorsító csomagjának köszönhetően tavaly év végétől fel kívánták gyorsítani a magyarországi nagyberuházások végrehajtását. Erre azért volt szükség, mert a szakemberek szerint kétszer olyan hosszú a projektek előkészítő szakasza, mint maga a beruházás. Azzal, hogy a parlament is elfogadta a gyorsító csomag pontjait, kevesebb engedélyt kell beszerezni, könnyebb az adminisztráció, és gyorsabbá válik a kivitelezés folyamata is. Úgy látszik azonban, a brüsszeli döntéshozók szíve nem lágyult meg, ezután is csak az alaposan átgondolt, megvizsgált és előkészített projekteket támogatják.

Kertész János

 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció