Nyolcadik éve vetik a magot

Az élhető világhoz az nem elég, ha van út, járda, infrastruktúra

2010. április 13.
Április 19-e és május 2-a között már nyolcadik alkalommal rendezik meg a Vecsési Tavaszi Fesztivált. A rendezvénysorozat alcíme sokat sejtető: a magyar kultúra jegyében.

A fesztivál kitalálója az Orbán Balázs Erdélyi Kör volt. A kör tevékenységéről, a kezdetekről, a fesztivál alapgondolatáról, az idei programról Szalontai János alelnököt, főszervezőt kérdeztük.

– Mikor és miért alapították meg az erdélyi kört?

– A rendszerváltás idején – nyilván a korábbi évtizedekben is – sok erdélyi választotta új otthonául Vecsést. Hompoth Zoltán úr kezdeményezésére 1996-ban alakult meg az Orbán Balázs Erdélyi Kör. A hívó szóra sokan eljöttek, és nagy lelkesedéssel kezdtük meg a munkát. Kimondottan az volt a szándékunk, hogy a diktatúra idején szétvert nemzettudatot életre keltsük, és azt erősítsük…

Nyolcan a körben. Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Vecsési Tavaszi Fesztivált a magyar kultúra jegyében.

– Kikben? Hiszen az erdélyiek ilyen tekintetben sokkal jobban állnak.

– Hogy ez mennyire igaz, arra a következő példát szoktam elmondani. Nálam mindig kinn van a nemzeti lobogó az udvaron. Esős, szeles idő volt és leesett a sárba. Marosvásárhelyi nénikém nálunk volt éppen, meglátta, fölemelte, adott rá egy csókot, behozta, kimosta, kivasalta és újra kitette. A felvetésre válaszolva, a szándék elsősorban a vecsési polgárokra vonatkozott. A nemzettudatra, a nemzet iránti elkötelezettségre való ébresztés alanyai ők voltak.

– Hogyan láttak hozzá?

– A magyar művészet, a nemzeti gondolkodás számtalan nagysága tartott itt előadást. Nehéz lenne a meghívott vendégeink névsorát felsorolni. Ami külön örvendetes, hogy néhányukkal, mielőtt a halhatatlanok képzeletbeli panteonjába kerültek volna, sikerült találkoznunk, így László Gyula régésszel vagy Püski Sándor könyvkiadóval. Ismétlem, szinte mindenki járt itt, aki a nemzeti eszme közismert személyisége. Később megszerveztük az első erdélyi körutat, benne a csíksomlyói búcsúval. Idén lesz a 13. alkalom, hogy csoportunk megy a magyarok nagy zarándoklatára.

– Olvastam, hogy közel hetven előadást rendeztek az évek során. Ebből érlelődött a fesztivál gondolata?

– A fesztivál gondolata később merült fel. Elsőre talán meglepő, pedig valójában nem az, hogy a magyar kultúra ápolásának gondolatát a helyi német nemzetiségnek köszönhetjük. Vecsésről köztudott, hogy a török időben kihalt települést 1786-ban német telepesekkel népesítették be, és az ő szorgalmas munkájuk építette újra a falut. Naponta láthattuk, tapasztalhattuk, hogy a nemzetiség tagjai mennyi energiát fordítottak hagyományaik ápolására, népzenéjük és -táncuk, valamint őseik áldozatos munkájának megörökítésére. Azt is mondhatjuk: irigyeltük őket, és egyértelműen azt fogalmaztuk meg, hogy gratulálunk nekik, sok sikert kívánunk hozzá, és mi is megpróbáljuk ugyanezt megtenni a magyar kultúráért. Volt egy kincs a kezünkben: Mester József, a kolozsvári magyar opera magánénekese tagunk volt, és égett benne a tenni vágyás. Ekkor született meg a János Vitéz színrevitelének gondolata.

– Ez millenniumi előadás volt.

– Pontosan. 2000 júliusában mutattuk be az eredeti szövegkönyv alapján, operaházi jelmezekben, negyven szereplővel, saját magunk készítette díszletekkel és profi szimfonikus zenekarral. A szereplők java amatőr volt, de akadt profi és pályakezdő művész is. A mára világhírű Mahó Andrea is itt mutatkozott be. Ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a szereplőkből három énekkar nőtte ki magát. Ma nem jelent gondot egy estét megtölteni vecsési előadókkal a magyar kultúra jegyében. Innen már egyenes út vezetett a fesztiválhoz.

– Mi volt az a vezérelv, ami a kezdetektől befolyásolta a szervezést?

– Több rendezőelv is megfogalmazható. Talán a legfontosabb, hogy kizárólag magyar szerzők művei jelenhetnek meg. A másik, hogy minél teljesebb legyen a megjelenő műfajok palettája a fesztiválok alkalmával. A harmadik jellemző, hogy a vecsési óvodások, iskolások és helyi művészeti csoportok mellett a nemzeti kultúra, a nemzeti közgondolkodás nagyjai is vendégeink legyenek. A negyedik, hogy a térségből, és ami különösen a szívügyünk, a határon túlról is érkezzenek hozzánk nemcsak művészek, hanem baráti csapatok is, például a zárónapi főzőversenyre. Természetesen a programok összeállítását döntően befolyásolja a pénz…

– Amiből most kevés van.

– Való igaz, de nemcsak most. Egyébként vegyes a kép. Tudja, ha egy vecsési bankot arra kérek, hogy támogassa a fesztivált, de azt mondja, hogy nincs rá kerete, az aligha hihető érv. Ha ugyanezt egy helyi vállalkozás mondja, az sokkal érthetőbb, mégis az összegek javát a helyi vállalkozások adják. Hála nékik. Ugyanakkor évekkel ezelőtt már mondtam, hogy az élhető világhoz az nem elég, ha van út, járda, infrastruktúra. Ennél fontosabb, ha van kulturális élet, van sportélet, vannak programok, ahol szép és okos dolgokat láthatunk, művelhetünk. És ez csak akkor lehetséges, ha a hármas támogatás működik, vagyis az állam, az önkormányzat és a helyi civil világ egyaránt áldoz erre a célra. Mi még nem kaptunk pénzt állami támogatásból! Az önkormányzat becsülettel adományoz a fesztiválra és ugyanez mondható el a helyi vállalkozásokról is.

– Visszatekintve, mennyit sikerült megvalósítani az elképzelésekből?

– Sokat, mégis keveset. Ha most el lehetne mondani, kik léptek már fel nálunk, akkor egy nagyon gazdag listát hallhatnánk. Ennél fontosabb a gyermekek ragaszkodása a fellépéshez, az, hogy polgárjogot nyertünk és egyre többen jönnek el a rendezvényekre. Felhívom figyelmüket, hogy a www.vecses.hu honlapon olvashatóak a korábbi és a mostani programok. Mindenképp kiemelendő, hogy a támogatók jóvoltából valamennyi esemény ingyenesen látogatható. Még egy dologról beszélni kell. Mi kulturális fesztivál vagyunk és nem gasztronómiai. Ez nem jelent előnyt. Nálunk is fontos a főzőverseny, mert ez is a magyar kultúra veretes része, ezért hirdetünk leves kategóriában is versenyt. Számunkra a színpad környéke, a kézműves és a hungaricumos sátrak, a honfoglaláskori eszközök, harci játékok bemutatója a fő terület, és a zárónapon kívüli programok sora adja meg a jellegzetességét az eseményünknek.

– Kire hívná fel a figyelmet a mostani sorozaton?

– Hallhatjuk Böjte Csaba testvér gondolatait, valamint a csíkszeredai Role zenekar csodálatos muzsikáját és táncát. Az egyetemes magyar művészet két csodájával is találkozhatunk: Jókai Annával és Szervátiusz Tiborral. A zárónapon a Ghymes együttes ad élőkoncertet. A programok sorában találunk kiállítást, gyermekszínjátszást, focitornát, főzőversenyt, néptánc-fesztivált, de ismétlem: a fesztivál egésze a fontos. A sztárok mellett fellépő vecsésiek, a határon túliak, a kézművesek és mindenki, aki itt van. A tavasz a vetés ideje. Mi nyolcadik évben vetünk. Nem tudjuk, csak sejtjük, hogy a magok kikelnek, és majd eljön az aratás ideje is. Ennek haszna azonban már közös.

Munkatársunktól
Címkék: Vecsési Tavaszi Fesztivál hagyományőrzés

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció