Öt évezred tanúi

2008. szeptember 15.
A legidősebb és a legnagyobbra fák között tartják számon a hegyi mamutfenyőt, amely akár 2-3000 évig is él. A legnagyobb példány a fajról elnevezett amerikai Sequoia Nemzeti Parkban található.

„150 alattiak kíméljenek”



Keressük a régió legidősebb fáját! Ha tudomása van olyan fafajról Vecséstől Pilisig a négyes főút mentén, amely elmúlt száz éves, értesítse szerkesztőségünket! S, hogy miképp lehet megállapítani egy fa életkorát?
Jó közelítéssel megmondható, ha másfél méter magasságban megmérjük a fa törzsének kerületét és a kapott értéket elosztjuk hárommal.
    Ha tehát találkozik olyan fával, amelyet csak két ember egyszerre ér át, feltétlenül értesítsen bennünket! A fa „felfedezőjét” és a fát is bemutatjuk újságunkban!

Címünk:
2200 Monor, Acsádi u. 8.
E-mail: regiolapok@gmail.com
Tel.: 06-70-220-8848




Érdekesség, hogy a jelenleg ismert legidősebb fa mindezek ellenére mégsem mamutfenyő, hanem egy szálkástobozú fenyő. A rekordidős fa a kaliforniai White-hegységben található, korát 4700 évre becsülik. Az európai fenyőfélék közül az Alpokban és a Kárpátokban honos cirbolyafenyő él legtovább: megélheti akár az ezer évet is.
A növényvilág matuzsálemeihez azonban nem kell Észak-Amerikába utaznunk, a hazai növények között is találunk rájuk példát. Ilyen például a kocsányos tölgy, a juhar, a platán, vagy a szelíd- és a vadgesztenye. Bár közönségesnek mondható fajokról van szó, mégsem érdemes lebecsülni díszítőértéküket, ha elegendően nagy a kertünk. Ha valaki látott már ezek közül magányosan álló egyedet, aminek koronanövekedését semmi zavaró tényező nem befolyásolta, annak nem kell elmagyarázni, hogy miért. Belőlük kerülnek ki a Magyarországon élő legidősebb fafajok is. Bár sokszor ellentmondó adatok látnak napvilágot a korukkal kapcsolatban – például a legidősebb fának tartott zilizi „honfoglaló tölgyfát” mondják ezer és hatszáz évesnek is –, mindenképpen tekintélyes kort élnek meg. A legtovább valószínűleg a kocsányos tölgy él, de rögtön őt követi a sorban a szelídgesztenye hatszáz évvel, legalábbis ezt bizonyítja a Zala megyei Nagykutason álló fa.
A nagyméretű, hosszú életű fák díszítőértéket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már Mátyás király idejében is hoztak hazánkba más vidékeken honos képviselőit. Ilyen az a Budán még ma is élő krími hárs, amely valószínűleg igazságos uralkodónk vadászerdejéből maradt fent. Ilyen jövevények egyébként a kastélykertekbe, utak mellé előszeretettel ültetett platánok is, amelyek szintén elérhetik a négy-ötszáz éves kort.
A kertvárosban igen nagy értéket képvisel egy-egy nagyra nőtt, idősebb fa. Az érték nem csak abban testesül meg, hogy tetszetősen mutat, javítja a hely mikroklímáját, esetleg jó az árnyékában hűsölni. A fa értéke forintra is váltható a dr. Radó Dezső által kidolgozott módszer alapján, amit a legtöbb hazai önkormányzat is felhasznál a zöldterületekkel kapcsolatos rendeleteiben.
Hogy meghatározzuk, mennyit is érnek a nagyobb méretű fáink, először meg kell határoznunk azok életkorát. Ha nem tudjuk, hogy pontosan mikor ültették őket, akkor jó közelítéssel abból is megállapíthatjuk, ha megmérjük a fa kerületét másfél méter magasságban és a kapott értéket elosztjuk hárommal. A további számítás alapja egy négyéves szabvány facsemetének az ára ugyanabból a fajból, mint aminek szeretnénk meghatározni a korát. Ha fa életkorára 10-20 évet kaptunk eredményül, akkor a facsemete árát 10-20-szal, ha 30-40 éves a fa, akkor 40-80-nal, ha 50-60 éves a fa, akkor 150-250-nel, ha pedig ennél is idősebb, akkor 350-500-zal kell beszoroznunk. Az értéket felére kell csökkentenünk, ha a fa koronája sérült, vagy ha olyan gyorsan növő fajról van szó, mint a nyár-, nyír-, juhar-, bálvány-, akác-, vagy fűzfa. Ez alapján, ha például áll egy 150 centiméter törzsátmérőjű ezüsthárs a kertünkben, amely így nagyjából 50 éves, akkor ennek becsült értéke 3000 forintos csemetét alapul véve nagyjából félmillió forint!
Ha éppen azon gondolkodunk, hogy értékesítsük ingatlanunkat és a fa valóban olyan helyen áll, amely előnyösen befolyásolja a kert összképét, akkor semmiképp sem mulasszuk el érvényesíteni ezt az összeget az eladási árban!
Kertész János
Címkék: növények érdekes

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció