Pazarolja valaki a vizünket?

Vajon kifolyik az ami befolyik?

2012. december 17.
Elapadt a közel 100 éve működő gyömrői artézi kút, miközben valahol még az aszályos időszakban is ömlik a víz. A jelelek arra utalnak, hogy valami nincs rendjén legnagyobb kincsünk, a vízkészletünk körül. 

Mi folyik Gyömrőn? – kérdeztük a Régió újság szeptemberi számában. Pontosabban: mi nem folyik? A 86 évig folyamatosan működő, Gyömrő falusi részén lévő artézi kút ugyanis kiapadt. A víz korábban nyomás alatt állt, ezért nem kellett szivattyúzni, a kúton keresztül magának talált utat a felszínre. A kút vízhozama a kezdetektől fogva 18 liter volt percenként, a legutóbbi mérést 2006-ban végezték, amely szintén ezt az eredményt hozta. Aztán történt valami az elmúlt években: a vízhozam elkezdett csökkenni, aztán már egy csepp sem hagyta el a kifolyót. Azóta az önkormányzat egy szivattyút szereltetett fel 600 ezer forintért, így mostanra megint folyik a víz. Szerkesztőségünket azonban nem hagyta nyugodni a kérdés: mi változhatott meg az utóbbi időben a térségben, amely a kimeríthetetlennek tűnő forrást elapasztotta? Lehet, hogy választ találtunk a kérdésre.

A felszín alatti édesvízkészletek – mint a legértékesebb ivóvízbázisok – egyre fontosabbak az emberiség létfenntartásának folyamatában, s védelmük globális problémává, korunk egyik legfontosabb műszaki és tudományos kérdésévé vált – írja Marton János hidrológus a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában. Később hozzáteszi: a radiokarbon-vizsgálatok szerint a medenceterületek ivóvízminőségű vizet tároló üledékeiben a víz kora tízezer év nagyságrendű. Tehát ennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vízkészletek a felszínről pótlódjanak. Ennek tükrében különösen fontos ezeknek a vízrétegeknek a megőrzése. 
Az anyag nem vész el, csak átalakul. Ha valahonnan eltűnik a víz, akkor annak máshol meg kell jelennie. Mivel az utóbbi időben Gyömrő néhány kilométeres körzetében a legnagyobb beruházás a Spar üllői logisztikai központjának megépítése volt, ezért itt kezdtük el a keresést. Nem kellett sokáig kutakodnunk, ugyanis az áruházlánc honlapja a „Vállalati felelősségvállalás” menüpontban büszkén hirdeti, hogy hőszivattyúkkal és hőcserélőkkel a rétegvízből kinyert hűtő- és fűtőenergiát kihasználva oldják meg több raktárrész hűtését, az épület fűtését, klimatizálását, valamint az ott dolgozó 700 munkavállaló használati melegvíz­ellátását. A honlapon szereplő információk szerint a rétegvíz a teljesen zárt rendszerű hasznosítást követően, összetételében változatlanul, szennyezettség nélkül, nyelető kutakon keresztül visszajut a talaj ugyanazon rétegébe, ahonnan kitermelésre került. Az így kialakított „zöld raktár” energiaigénye – egy hagyományos rendszerű létesítményhez képest – 40%-kal alacsonyabb. 
A beruházás a leírtak alapján nem érinti a rétegvizet, de a bizonyosság kedvéért szakértőhöz fordultunk. Sárosi István, a Dél-Pest Megyei Viziközmű Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy nem mi érdeklődünk nála először a SPAR vízfelhasználásával kapcsolatban. Emiatt korábban már hivatalosan is megkereste a cég illetékeseit, akik csupán arról tájékoztatták, hogy jelenleg a rendszer működtetéséhez érvényes vízjogi engedéllyel rendelkeznek.
Felkerestük hát a Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget azzal a kéréssel, hogy bocsássák rendelkezésükre a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. üllői logisztikai központjának 2020-ig érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyét. A hivatal meglepően készséges volt és rövid időn belül megkaptuk a határozatokat, amelyekből kiderült, hogy a SPAR hat, átlagosan 125 méter mélységű termelő kutat és hét, átlagosan 100 méter mély nyeletőkutat üzemeltet. Az engedély 1 millió 200 ezer köbméter víz kitermelésére és visszatáplálására ad lehetőséget. Viszont az is kitűnik belőle, hogy bár a termelőkutak a kezdetektől fogva rendelkeztek vízmérő órával, a nyeletőkutakon, amelyeket a kitermelt vizet visszajuttatják a vízadó rétegbe, ez a beruházás kezdetétől egészen 2011. február 25-ig nem volt biztosított. A hatósághoz legalábbis ekkor érkezett be az ezt igazoló irat. Tehát a logisztikai központ 2008. szeptemberi átadásától eltelt két és fél évben – a határozatok alapján – semmi nem bizonyította azt, hogy a kitermelt víz valóban visszajutott a vízadó rétegbe. 
Nem találtunk semmilyen  olyan nyilvánosan elérhető bizonyítékot arra sem, hogy a logisztikai központ a kitermelt vizet jelenleg valóban visszajuttatja a talajba. Nem szeretünk feltételezésekbe bocsátkozni, de talán joggal merül fel bennünk a kérdés: ha jobban megéri a törvényben előírt 27 millió forint vízkészlet járulékot befizetni az évi 1 millió 200 ezer köbméter kitermelt víz után, ahelyett, hogy esetleg drágább módszerrel visszajuttatnák a talajba, akkor vajon melyik utat választja a SPAR?
Szerettünk volna választ kapni a SPAR Magyarország Kft. illetékesétől azzal kapcsolatban, hogy látnak-e összefüggést a Gyömrői ártézi kút elapadása és a beruházásuk között. A válaszadásra kínált három nap alatt azonban semmilyen visszajelzést nem kaptunk tőlük. 
Közben sikerült feltérképezni a geotermikus rendszer főbb jellemzőit. Kiderült, hogy térségi léptékban is óriási beruházásról van szó, hiszen a SPAR logisztikai központja körül elhelyezkedő kutakból a víz végső soron az öt kilométerrel távolabb, a 4-es főutat és Péterit összekötő út mellett lévő nyeletőkutakhoz jut el – ha eljut. Ha pedig nem, akkor a víz közvetlenül az Üllőt északról elkerülő Gyáli-patakba kerül. A terepbejárás során meg is találtuk azt a hatalmas átmérőjű kifolyót, amely a környékbeliek beszámolói szerint az onnan nagyjából 800 méterre lévő logisztikai központból érkezik a patakhoz. Ott jártunkkor éppen csak csordogált a víz belőle, de több rendszeresen arra járó is megerősítette, hogy nyári aszályos hónapokban folyamatosan nagy mennyiségű vizet láttak kiömleni belőle.
Az ügyben megkerestük Kertész Gyulát, a Gyömrő és Térsége Víziközmű Kft. ügyvezető igazgatóját is, aki elmondta, hogy egy lakossági fórumon már ő is hallotta, hogy összefüggés lehet SPAR vízkitermelése és a gyömrői kút elapadása között. Hozzátette, hogy a gyömrői artézi víz nem pótlódik a csapadék hatására, hiszen egy feltételezhetően a jégkorszakban kialakult zárt vízadó rétegből táplálkozik a kút, amelybe évszázadok, vagy évezredek alatt gyűlt össze a napjainkban kitermelhető víz. A két vízadó réteg azonos mélységben van, így elképzelhető az összefüggés, de erről csak akkor lehetne teljesen megbizonyosodni, amennyiben hidrogeológiai méréséket végeznének. Úgy vélte, hogy a Gyáli-patakhoz csatlakozó cső nagy átmérője árulkodhat arról is, hogy ott nagyobb mennyiségű vizet juttatnak a csatornába. Hozzátette, hogy a SPAR vízjogi engedélyében szereplő 1 millió 200 ezer köbméter víz nagyjából 30 ezer ember átlagos vízfogyasztásának felel meg. 

Papp János
Címkék: ivóvíz SPAR létfenntartás szivattyú

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció