Szálláshely lett a farkasdi kúriából

2013. április 3.
Kastélysorosok sorozatunk második állomása a felsőfarkasdi Warstenleben-kúria, amit az interneten több helyütt is kastélyszállóként tartanak nyilván. 


A felsőfarkasdi kúria sosem volt kastélyszálló, s aligha lesz valaha is, hiszen már régi formáját is elveszítette. Építtetőjét, Warstenleben Ká­rolyt sem emlegetik azok a felsőfarkasdiak, akik itt élték le az életüket, inkább csak Farkasdy Györ­gyöt, aki felparcellázta a birtokot, hogy házat építhessenek maguknak az uradalomban dolgozó nincstelenek. 
Évekig élt itt Warsten­le­ben Ágoston, a ’48-as szabadságharc honvéd ezredese a családjával, ide tért haza kufsteini rabságából is, de hajdani kúriáján az erre tévedő turisták nem találnak emléktáblát.
Közigazgatásilag ma már Gombához tartozik Fel­ső­far­kasd, ez a Mátra vidéké­hez hasonlatos táj, ahol War­stenleben Ká­roly építtetett 1825 körül egy vadászlakot.
Akkoriban egy ilyen vadászlak is kastélyhoz volt hasonlatos, különösen a zsellérházak külleméhez viszonyítva, így hát kastélyként szerepelt a köztudatban. Ma is ekként tartja nyilván a közvélekedés, s ezt csak táplálja az interneten fellelhető információ, miszerint itt negyvenöt vendég fogadásra alkalmas kastélyszálló működik.
A valóság azonban egészen mást mutat. Mezőgazdasági idénymunkások alkalmi szálláshelye az épület – többezer termő gyümölcsfa van a környéken –, ami az állami gazdaság működésének idején a munkások melegedőjeként és ebédlőjeként szolgált, majd egy ideig a gazdaságban dolgozó családok is laktak benne.
A gazdaság megszűnésekor magánszemély vette meg az erősen lepusztulófélben lévő hajdani vadászlakot, s amint megtudtuk, akkoriban valóban vendéglátóhelyként szerette volna hasznosítani.
A felújítás azonban inkább csak állagmegóvás volt, és hozzá nem illő tornácokkal bővítették az eredetileg klasszicista épületet.  Amit most éppen elszáradt fű, bomló barkájú mogyorók és göcsörtös, öreg füzek, madárcsicsergés és héja vijjogása vesz körül.
De csak a táj a régi. 
Warstenleben Károly Á­­gos­­ton nevű fia, az 1848-as forradalom és szabadságharc honvéd alezredese 1830-tól haláláig, 1875-ig élt és gazdálkodott itt a családjával. A gombai Patay Borbálával kötött házasságot, nyolc gyermekük született.
Felsőfarkasd hírneves lakója a 18. honvédezred egyik szervezője volt. A szabadságharc bukása és kufsteini raboskodása után hazatért és 1867–68-ban a mo­nori honvédegylet elnöke lett. Környék szerte önzetlen támogatóként ismerték a lakosok.

Koblencz Zsuzsa
Címkék: kastély kúria

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció