Százmilliós veszteség a strandokon

Cegléden volt olyan nap, amikor 2500 ember helyett csupán 4 fürdővendéget fogadtak

2010. július 12.
Egyelőre még nehéz pontosan megmondani, de körülbelül 40-50 millió forinttól esett el a ceglédi termálfürdő a kedvezőtlen időjárás miatt.

Cegléden volt olyan nap, amikor az aqua centrumban csupán négy vendég lézengett. Más napokon az a néhány látogató, aki a rossz idő ellenére is ellátogatott a fürdőbe, a fedett medencékbe zsúfolódott, míg a szabadtéri medencéket senki sem használta. Ez alól június 12-e és 13-a jelentette csupán a kivételt, amikor kánikula volt és teltházzal üzemelt a fürdő.

„Nekem a Balaton a Riviéra”. Másoknak meg a gyömrői Tófürdő
 

– Ha a szezon hátralévő részében jó idő lesz, akkor talán megússzuk ezt az évet – mondta el kérdésünkre Horváth Szabolcs, a Cegléd Gyógyfürdő és Szabadidőközpont értékesítési vezetője. – Arra még tervünk sincs, ha mégsem így alakulnak a dolgok. Akkor az önkormányzatnak mint tulajdonosnak kell finanszíroznia a bevételből elmaradt, de az üzemeltetéshez szükséges összeget.

Pedig a 2003 óta működő fürdő több tízezer ember igényét elégíti ki. Zömmel a fürdő hetven kilométer sugarú körzetéből érkeznek a vendégek, főleg a Dél-Pest megyei területekről, Vecsés–Maglód–Dabas körzetéből. A belépőjegyek ára átlagosnak mondható: az 1700 forintos felnőtt és 1300 forintos kedvezményes jegyek mellett 4900 forintos családi, valamint 1500 forintos éjszakai belépőt is lehet váltani. Emellett a helyi lakosok hétköznapokon 30 százalékos kedvezményt vehetnek igénybe a Cegléd fürdőbarát kártya segítségével.

Még nincsenek pontos adatok

Az albertirsai strandfürdő üzemeltetője szerint a május elsején indult idényben az első hónap látogatottsága a várthoz képest meglehetősen alulteljesített, pedig az 1000 illetve 700 forintos belépőjegyek igazán kedvezőnek számítanak, főképp a pesti strandok áraihoz képest. Lázár László, a fürdő műszaki igazgatója lapunknak elmondta, hogy az egymást követő melegebb napokon a korábbiakhoz képest többszörösére nőtt a vendégek száma, ám ez még mindig elmaradt az ilyenkor szokásosnál. A stand látogatottságáról azonban pontos adatok egyelőre még nem állnak rendelkezésre, mivel a Budaiút-Invest Kft. ebben az évben vette át a strand üzemeltetését, az előző években pedig nem készült megbízható statisztika a látogatók számáról. A cég olyan plusz szolgáltatások bevezetésével igyekszik pótolni a rossz időjárás miatti bevételkiesést, mint például az éjszakai fürdőzés és a gyógymasszázs. Lázár László szerint ezekkel a nyár további részében némileg pótolni lehet a rossz szezonkezdést.

A melegvíz sem garancia

Nem ilyen optimista Árvai Gyula, a Nagykátai Városi Gyógyfürdő üzemeltetés vezetője. Szerinte a körülbelül 4-5 millió forintos bevételkiesést sem pluszszolgáltatások, sem intenzívebb marketingtevékenység, sem pedig a jó idő nem tudja már behozni. Az 1998-ban megnyitott fürdőben májusban általában körülbelül húszezer ember fordul meg, ebben az évben azonban mintegy 20-30 százalékkal kevesebb vendég érkezett annak ellenére, hogy a strand melegvizes medencével is rendelkezik.
– Strandunkat elsősorban kedvező áraink, a medencéket körülvevő óriási zöldterület miatt keresik föl. A gyógyfürdő híre szájról szájra terjed, vendégeink nagy része a Pest környéki településekről érkezik – nyilatkozta a Régiónak Árvai Gyula. – Úszó-, gyermek-, gyógy- és tanmedencével, továbbá egy pancsolóval várjuk a vendégeket. Egyelőre még mindegyik medence nyitott, ám az önkormányzat sikeresen pályázott a létesítmény bővítésére, így hamarosan fedett résszel bővül a fürdő. A gazdasági válságra való tekintettel harmadik éve nem emeltük a belépődíjak árát, a felnőttek 1200 forintért, a nyugdíjasok és diákok 800 forintért fürdőzhetnek egész nap.
 

Az időjáráshoz igazodnak Dabason

A dabasi városi strand üzemeltetője minden évben az időjáráshoz igazítja az idénykezdést, mely ebben az évben június 19-ére esett. Hiába egyezett meg ez az időpont a vakáció kezdetével, sem a diákok, sem a felnőttek nem látogatták a strandot. Ahogy Prohászka Csaba, a létesítményt üzemeltető vállalkozás ügyvezető igazgatója elmondta, lapzártánk időpontjáig gyakorlatilag egyetlen belépőjegyet sem tudtak eladni. Pedig a fürdő üzemeltetése napi százezer forintba kerül a városnak, tehát nem egészen három hét alatt közel másfélmillió forint veszteséget könyvelhettek el. Az önkormányzati tulajdonban lévő strandot a város saját tulajdonában lévő kft. üzemelteti, mely tízéves újranyitása óta minden évben veszteséget termel a városnak. Mivel a magas közüzemi díjakat egész évben fizetni kell, a két és fél hónapos strandszezonban arra hajtanak, hogy ezeknek legalább egy részét kigazdálkodják. A harmadik éve változatlan négyszáz, hétszáz illetve nyolcszáz forintos jegyárakkal pedig ezt nehéz, sőt, szinte lehetetlen megtenni.
Fejlesztési tervek persze vannak. A város alatt található melegvizű forrást kihasználva szeretnék bővíteni a meglévő négy medencét (két hideg vizes és két fűtött pancsoló medence), szeretnék a meglévő csúszdákat megszaporítani, valamint szálláshelyeket, szolgáltatásokat bevezetni. Talán a jövőben akad olyan vállalkozó, aki lát fantáziát ebben, és hajlandó pénzt fektetni a beruházásokba.
 

Gyömrőn optimistább a hangulat

Nagy ívű koncepció született a 2004-ben megnyitott Gyömrő Tófürdő fejlesztésére is. A tó partján található 2,5 hektáros területet a város termálfürdő és szálloda építésére kívánja felhasználni. Mivel Gyömrő alatt hatalmas termálvízkészlet helyezkedik el, így valós esély van arra, hogy egy megfelelő befektetővel közösen nagyszabású termálfürdő létesüljön. Ezt a tervek szerint kiegészíti még egy árkádos üzletsor és kétemeletes, 52 szobás gyógyszálló is, amelyek akkor épülhetnek föl, ha Gyömrő megfelelő befektetőt talál az elképzelések megvalósításához. A város vezetése nem enged a Tófürdő közvetlen környékén semmilyen magánjellegű építkezést, ezáltal még közel 50 hektárnyi terület áll szabadon, amely kereskedelmi, vendéglátó tevékenységek beruházásainak célpontjául szolgálhat. Igény biztosan lenne rá, hiszen az üzemeltető kft. szerint a május 25-től augusztus 31-ig tartó szezonban általában mintegy harmincezer fürdővendég fordul meg az egyébként 15 ezer lelket számláló kis városban. Igaz, az idei szezonnyitás itt is rosszul sikerült, hiszen június végéig mindössze három napot tartottak nyitva. A jó idő beköszöntével nyolcszáz illetve ötszáz forintos jegyárakkal várják a vendégeket, ráadásul a helyi lakosoknak ebből ötven százalék kedvezményt biztosítanak.
 

Elszegényedő emberek, veszteséges uszodák

Az időjárás kevésbé, az emberek elszegényedése viszont annál inkább befolyásolja a monori uszoda egyre csökkenő látogatottságát az utóbbi hónapokban. Az 1050 és 840 forintos jegyárak sokak számára így is túl magasak. Az intézmény üzemeltetése évente 72 millió forintba kerül, melynek csupán közel ötven százalékát fedezik a jegyárakból, másik felét a város önkormányzata finanszírozza. Hiába veszi igénybe a szolgáltatásokat évente mintegy 66 ezer ember, a vízforgató berendezés, mely az úszómedencében naponta négyszer, a tanmedencében óránként cseréli ki a vizet, a fertőtlenítés, a szauna fűtése olyan sokba kerül, hogy ezt az összeget az intézmény nem tudja saját maga kigazdálkodni. Ráadásul a nyári időszakban kevesebb az uszoda látogatottsága, melyen legfeljebb csak akkor lehetne változtatni, ha – az eredeti terveknek megfelelően – külső medencét építenének, és megnyitnák az udvart a napozni vágyóknak.
– Erre sajnos nincs lehetőségünk, mivel teljesen más, jóval költségesebb technológiát kellett volna alkalmazni az építésnél. Ezt egy olyan mértékű fejlesztéssel lehetne megvalósítani, melyre nem hinném, hogy a jelenlegi anyagi helyzetben a városnak lehetősége van – mondta el kérdésünkre Vadas Ferencné, az uszodát ü­zemeltető kht. vezetője.
A környékbeli uszodák forgalmának drasztikus visszaesése a gyömrői Harmónia uszodát sem kímélte az utóbbi másfél évben. Igaz, a magánkézben lévő intézmények esetében, mint amilyen a gyömrői is, kétségtelenül egy-egy berendezés cseréjekor vagy javításakor gördülékenyebben mehetnek a dolgok, hiszen nem kell önkormányzati pénzre várni. Mégis, a negyvennyolc-, negyvenöt-, legutóbb pedig a negyvenkétezer éves látogatottsági adatok a megállíthatatlanul csökkenő forgalomról árulkodnak, melyhez a helyi tófürdő megnyitása is hozzájárult. Ezt a tendenciát az sem tudta megállítani, hogy az idősek falvához tartozó létesítményt elsősorban nem sport, hanem szórakoztató centrumként használják, ahol a családok napozni, szaunázni, játszani is tudnak.
– Az 1260 illetve 950 forintos jegyárainkkal szemben, a meglévő forgalmunk fenntartásával körülbelül 2500 forintos belépőjegyet kellene szednünk ahhoz, hogy ne legyen veszteséges az uszoda működtetése – mondta el Kanyó József uszodavezető. Azonban amíg a nyugdíjasfalu működik, a tulajdonos biztosan nem fogja bezárni az intézményt, hiszen az uszoda növeli a falu presztízsét, szolgáltatásainak színvonalát.
Nagy Renáta

 



« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció