Szegénysorok, villasorok

Ingatlanpiaci „kórkép” a térség településein. Érdemes tudni, mennyit ér a házunk!

2009. november 17.
Kimondva vagy kimondatlanul a régió valamennyi településének megvannak a szegényebb és gazdagabb részei. Ezzel azonban gyakran csak a helyiek vannak tisztában, a máshonnan beköltözők csak ritkán értékelik a jó helyen lévő ingatlant, de az is kevésbé érdekli őket, ha esetleg a település „szegényebb” részén van az épület.

Mindez meglátszik a kínálati árakon is, amelyekből viszont az is kitűnik: Budapest közelsége rendkívüli módon meghatározza, hogy mennyit ér a házunk. Vecsésen például éppen kétszer annyit ér egy lakóingatlan, mint Nyáregyházán. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy átlagos száz, négyzetméteres családi házért tízmillió forinttal többet kell fizetni a főváros melletti településen, mint a tőle 25 kilométerrel távolabb lévőn.

Hogy tényleg megér-e tízmillió forintot a napi ötven kilométeres többletutazás egy ingázónak, nyilván megítélés kérdése. Legalábbis az volt egészen addig, míg ki nem derült, hogy jövőre a 30 millió forintnál nagyobb lakóépületek után ingatlanadót kell fizetni. Így már egyáltalán nem mindegy, hogy merrefelé, és mekkora házban lakunk. Míg Vecsésen már erősen törnie kell a fejét egy háztulajdonosnak, ha 150 négyzetméternél nagyobb ingatlana van, hogy miképp úszhatja meg az ingatlanadót, addig ez a fizetési kötelezettség még akkor sem terheli a nyáregyháziakat, ha 280 négyzetméteres házban laknak.

Miközben a drágább családi házak tulajdonosai már azt számolgatják, hogy mennyi adót kell fizetniük jövőre, addig sokan azon gondolkodnak, hogyan szabadulhatnának meg házuktól, pontosabban a rá jelzálogként fölvett hiteltől. A kényszerértékesítésre váró ingatlanok száma csak Monoron eléri a százat, a térség összes településén pedig a becslések szerint hat-hétszáz házra várhat hasonló sors. Sokan azonban kivárnak, hátha akad valaki, akinek jó áron eladhatják az ingatlanjukat, bár a szakemberek véleménye szerint erre az elkövetkező egy évben nincs reális esély.

A ingatlanok utáni kereslet csökkenését jól mutatják a Központi Statisztikai Hivatal adatai. A tavalyi évhez képest ugyanis hatvan százalékkal kevesebb hitelt vettek föl az emberek ingatlanvásárlásra. Idén az államilag támogatott lakáshitelek aránya 27 százalék volt, szemben az előző évi 8 százalékkal. Ebből is látszódik, hogy a változás legfőbb oka a deviza alapú hitelezés jelentős csökkenése volt.

A lakosság eladósodottsága szempontjából mindez akár jó hírnek is tekinthető, hiszen jelenleg összesen mintegy 4000 milliárd forinttal tartozunk a pénzintézeteknek, tehát van mit törleszteni.
 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció