Termálvízen „úszik” az egész kistérség

2009. február 15.
A térségtöbb településén is tervezik, hogy termálvizes fürdőket építenek. Ennek „csupán” anyagi akadályai vannak, hiszen szinte az egész régió a melegvízen „úszik”.

Ma és holnap. Gyömrőn az artézi kút
már áll, a termált még tervezik
 

A gyömrői Tófürdőről
és artézi kútról


1890-ben Gyömrőy Aurél téglagyárat és malmot épített a jelenlegi Tófürdő helyén. Egészen az 1920-as évek elejéig adott munkát közel száz gyömrőinek ez a telep, de ekkor a talajvíz feltörése miatt végleg be kellett zárni a gyárat. Az épületeket lebontották, és rövid idő alatt tó alakult ki a területen. Dr. Okolicsányi Kuthy Dezső felismerte a víz gyógyító hatását (reumás panaszokra, valamint érelmeszesedés ellen is hatásos), ezért megvásárolta a helyet és strandfürdőt nyitott. Érdekesség, hogy a szükséges kiszolgáló épületek (kabinok, büfé stb.) a gyár bontásából visszamaradt téglákból épültek. A víz természetes módon tisztult egészen
1958-ig, de nem volt olyan felelős szervezet, mely valóban gondoskodott volna a tóról. Idővel gátrendszerrel leválasztottak egy darabot belőle, és horgásztavat alakítottak ki mellette, aminek hatására megszűnt a természetes vízcsere, és hamarosan posványos lett az egész terület. A használhatatlanná váló Tófürdő 2004-ben kezdte visszanyerni régi pompáját, és 2007-ig teljes mértékben felújította Gyömrő Város Önkormányzata. Napjainkban a környék egyik legkedveltebb természetes vizű strandjává vált, évente közel 50 ezer látogatóval.
A teljes vízmennyiség cseréje egy hónap alatt megy végbe. Erről a felújított, rétegvizes, ivóvíz minőségű 78 méter mély kút gondoskodik, mely percenkénti 200 köbméteres vízhozammal rendelkezik. Eddig minden alkalommal a legjobb minősítést kapta az ÁNTSZ-től.
 
Télen és nyáron. Cegléden egész évben
várják a víz szerelemeseit
 

Mit jelent az artézi,
a termál- és a gyógyvíz?


A magas hőmérsékletű mélységi vizek, főleg ha jelentős ásványianyag-tartalmuk is van, gyakran gyógyhatásúak. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.
A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, harminc fok alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A víz hőfokát az adott terület geotermikus gradiense (a földkéregben a hőmérséklet változását jellemző adat: az egységnyi mélységnövekedésre eső hőmérsékletnövekedés) határozza meg. Európában ez az átlagérték 33 m/°C, Magyarországon 20 m/°C. Ez azt jelenti, hogy hazánkban már kisebb mélységből hozható a felszínre termálvíz.
A felszín alatt nagyobb mélységben, vízzáró rétegek között elhelyezkedő, nyomás alatti víz az artézi víz. A nagyobb mélységekből fakadó artézi víz rendszerint meleg (70 fokot is elérhet), gyakran gyógyhatású.
Magyarországon 1958-ban történt becslés szerint több mint 20 ezer artézi kút van.
 
Maglódon olaj helyett, melegvizet találtak, golfpálya és rekreációs központ szerepel a tervekben. Gyömrőnek is van hévize, tava és artézi kútja, s egyszer lesz gyógyfürdője is. Monoron hotel várja a melegvíz szerelmeseit, Albertirsa szezonális fürdője országosan elismert gyógyhatású. Cegléd élményfürdője egész évben várja a gyógyulni vágyókat.

Maglód termálvize

– Két évvel ezelőtt a MOL olajtársaság különböző műszerekkel keresett olajat Maglódon, helyette viszont termálvizet talált a föld alatt - meséli Hadnagy Zsolt, Maglód alpolgármestere. – Ez persze nem olyan meglepő, mert Magyarország alatt sok a termálvíz. Felkértünk hát egy geológust, aki a vízügyi szakirodalom segítségével készített egy tanulmányt. Ez alapján az Üllő és Maglód közötti síkságon kilencszáz méter mélyen nagy valószínűséggel 38-42 Celsius-fokos víz található. Magyarországon, sőt még a környékünkön is vannak ennél mélyebb kutak, hiszen minél mélyebbre fúrunk, annál melegebb vizet találunk. Jelenleg még nincs fúrt kutunk, de már kijelöltük a településszerkezeti terven. Az elképzelésünk szerint onnan öt kilométerrel alakítanánk ki egy rekreációs övezetet. Ez a szabályozási terv most éppen felülvizsgálat alatt van, ide várunk befektetőket. Az ő feladatuk lenne a harminc-ötven millió forint értékű kútfúrás elvégzése, és az adott termálvíz-kinccsel való gazdálkodás. Építhetnek termálfürdőt, szállót, vagy más hasonló létesítményt. Szeretnénk, ha hamarosan elindulna egy az újpesti Aquaworld-höz hasonló fürdő építése, hiszen ha az ottani tizenhét milliárd forintos fürdőberuházás megtérülhet, akkor valószínűleg ugyanez a repülőtér környékén sem lesz veszteséges.

– Akadnak érdeklődök is – hangsúlyozta az alpolgármester. – Az Elephant Holding megvette a Rákosmezeje Zrt.-t, amelynek rengeteg földterülete van Maglód mellett, továbbá Ecseren és a tizenhetedik kerületben is. Mivel jelenleg még nincs kifúrva a kút, ezért nincs helyhez kötve a víz felszínre hozatala. A befektető társaság ezért a harmincegyes főút környékén található telkére kért tanulmányt egy vízügyes szakértői csoporttól, mivel oda golfpálya létrehozását tervezik. Létesítenének egy termálszállót is, de ezt valószínűleg már nem ők üzemeltetnének. Az, hogy néhány kilométerrel arrébb használják ki a termálvíz adottságait, mint ahol eredetileg találták a szakemberek, nem jelenthet gondot.

Gyömrőn is tervezgetnek

– Ahogy a környék legtöbb településén, így Gyömrőn is igen komoly termálvízbázis található mélyen a föld alatt – mondta Hauser Antal, a gyömrői önkormányzat sajtóreferense. – A város vezetésének középtávú tervei között szerepel ennek kiaknázása. A Tófürdő melletti területen szeretnénk kialakítani egy európai színvonalú wellness-központot, mely magában foglalna egy termálvizes uszodát, egy szállodát és egy konferenciaközpontot is. Természetesen ennek megvalósításhoz tőkeerős beruházókra van szükség, de reményeink szerint hamarosan a tervek helyett már az építési munkák megkezdéséről beszélhetünk. Ez nem csupán városunknak, hanem a környező településeknek is komoly turisztikai vonzerőt jelentene, nem is beszélve munkahelyteremtésről.

– Az artézi kutunkra viszont már most is büszkék lehetünk – hangsúlyozta Hauser Antal. – Már az 1900-as évek elején felvetődött, hogy a könnyen fertőződhető ásott kút helyett egy mélyrétegű kutat fúrjanak. 1926-ban Simon Mihály akkori főjegyző hét évi fanatikus munkálkodásának köszönhetően végül elkészült az artézi kút, a víz magasba szökkent, és azóta is éjjel-nappal, szünet nélkül adja az egészséges, hideg, tiszta ivóvizet. A kút százöt méter mély, melyből percenként tizennyolc liter víz érkezik. A város Falunak nevezett településrészén élő lakosok közül nagyon sokan ma is innen hordják az ivóvizet otthonukba. Gyömrő hivatalos közkútját három éve újítottuk fel mindenki nagy örömére. Ekkor Lovass István és Czibula Magdolna tervezésében környezetbe illő ivócsarnokot kapott kút.

40-fokos víz Monoron

A monori Nyerges Hotel melegvizes medencéjét egy négyszáz méter mély kút látja el 40 Celsius-fokos vízzel – mondta Kafka István, a szálloda tulajdonosa. – A szállodát még ’81-ben kezdtük el építeni, sajnos az először felépített hatszobás panzió és étterem rá 8 évre leégett. Az új, mai formájában is látható épületegyüttest építéséhez ’91-ben láttunk hozzá, és négy évig tartott mire elkészült. Ma 33 szobával és egy kiváló étteremmel várjuk a vendégeinket.

– A termálkutunk fúrására már ’96-ban megkaptuk az engedélyt, de sokáig nem volt elég forrásunk a kivitelezésre, ezért végül csak az ezredfordulón vágtunk bele a beruházásba – mesélte Kafka István. – Fél évig tartott, hogy lejussanak a ceglédi kútfúrók 700 méter mélyre, ahol negyven fokos vizet találtak. Szerettünk volna melegebb vizet, de a szakemberek szerint ezért ezer méter alá kellett volna fúratnunk. A felhozott víz ásványi anyagok tekintetében megegyezik az alföldi gyógyvizek minőségével. Mivel a 10x5 méteres medencénket elsősorban a szállóvendégek részére építettük, ezért nem nyilvánítattuk hivatalosan is gyógyvízzé a kútból érkező természeti kincset. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy jól alkalmazható mozgásszervi problémák esetén és a bőrre gyakorolt hatása is kiváló. A fürdő használata a szállodavendégek részére ingyenes, külső vendégeket a szálloda kihasználtságának megfelelően tudunk fogadni, ezért az indulás előtt mindenképpen érdemes telefonon érdeklődni nálunk.

A ceglédi élményfürdő

A Cegléd és Ceglédbercel közé ékelődő Öregszőlőben a hetvenes évek végén hagytak fel a százhúsz hektárnyi homokbánya művelésével. A város vezetése már ekkor tisztában volt vele, hogy a föld mélyén értékes termálvíz rejlik, melyet csak ki kellene aknázni, ezzel lehetőséget teremtve Cegléd fejlődése előtt.

Az 1986-ban bevezetett településfejlesztési hozzájárulás kapcsán a lakosságot is megkérdezték, akiknek tetszett a fürdő létesítésének ötlete. A város ennek hatására 1987-ben próbakutakat fúratott. Az ötvennégy fokos termálvizet ezerkilencven méter, míg a hideg vizet százhatvan méter mélyről tudták a felszínre hozni. A laborvizsgálatok alátámasztották, hogy a víz nátrium-klorid-hidrogén-karbonát, valamint a fluorid és jodid gyógyvizek csoportjába tartozik. Az első strandkezdemény egy apró próbamedence volt, de nem élte túl a rendszerváltást. A város új vezetősége reménytelennek találta a Budai úti fürdő tervének megvalósítását, és napirendre tűzte a belső (városi) strand fejlesztését. Az Öregszőlő kútjait elzárták, a próbamedencét befújta a homok.

Az 1998-as választás után megalakult új testület Sós János vezetésével, egységesen kiállt az új fürdőépítés mellett. Akkoriban még négymedencés szezonális strandban gondolkodtak. 2000 végén másképp döntöttek, amikor kiderült, hogy a Széchenyi-terv termálprogramjának keretén belül állami támogatást is lehetett igényelni. A pályázati feltételeknek azonban csak a téli-nyári hasznosítású létesítmények feleltek meg. Komoly tanulmányok és hatásvizsgálatok után Turi-Kovács Béla akkori környezetvédelmi miniszter letette a fürdő alapkövét. Az építkezés 2002 márciusában kezdődött meg közel négy hektáron. Még az év őszén tovább bővítették a fürdőt egy fedett és egy nyitott medencével, külső közművekkel és büfé épületekkel.

– A Ceglédi Gyógy- és Strandfürdő 2003. májusában nyitotta meg kapuit a vendégek előtt, melyet 2005-ben a tizenhét csúszdás Aqua Centrum harminchat apartman-házzal, majd a százhúsz parcellával működő Apartman-park és kemping megnyitása követett. A fürdő 2004 májusában regionális gyógyfürdő és gyógyvizes strand minősítést kapott. A Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont magas színvonalú gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal egész évben várja gyógyulni, kikapcsolódni, pihenni vágyó vendégeit – tájékoztatta lapunkat Darányi Viktória, a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont munkatársa.

Albertirsa előkelő gyógyvize

Albertirsán 1970-ben találták meg a termálvizet. A községi ivóvíz hálózatnak kerestek éppen vizet, de bizonyos mélységig nem találtak, ezért lejjebb fúrtak, és hatszáztíz méteren negyven fokos vízre bukkantak, amely az alkáli hidrogén-karbonátos ivóvizek csoportjába tartozik. 1989–ben gyógyvízzé minősítették, amely a nyolcvanas évek elejéig kihasználatlan volt. Később a település kalákában épített egy ideiglenes medencét. Jelenleg öt medence várja a fürdőzőket. Ajánlott mozgásszervi betegségekre, porckorong-, sérvműtét utáni rehabilitációra, de mérhető nőgyógyászati hatása is. Sokan állítják, hogy tényleg jó gyógyír az előbbi bajokra, ezért igen előkelő helyen szerepel a Magyarországon található gyógyvizek rangsorában.

– Fejlesztési terveink lennének, de sajnos az uniós pályázatok Közép-Magyország régióra szerény lehetőségeket kínálnak, önerőnk pedig nincs. Milliós nagyságrendű beruházásra lenne pedig szükség, ezért lehetséges, hogy értékesíteni fogjuk a fürdőt és a környező területeket – tudtuk meg Fazekas Lászlótól, Albertirsa polgármesterétől.
Sallak Kinga

 

 

Címkék: termálvíz

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció