Térségi füstfaragók

Szerencsét hoznak, vagy pénzt visznek?

2010. március 17.
Évtizedekkel ezelőtt, ha valaki kéményseprőt látott, egyből a gombja után nyúlt, hogy szerencséje legyen.

Manapság viszont sokan inkább már kerülnék őket, hiszen legalább évente megjelennek beszedni a kéményseprés díját, miközben az emberek nagy többsége nem tudja, hogy mit várhat el ezért a szolgáltatásért. Erre hívta fel a Régió 4 újság figyelmét két olvasónk is levelében, ezért utánajártunk a dolognak.
 

A kéményseprő babona nyomában


Több magyarázata is lehet annak, miért gondoljuk úgy, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. A babona szerint gyorsan valamilyen gombot kell keresnünk a ruházatunkon, ha kéményseprőt látunk, s azt jól megcsavargatjuk, közben pedig le sem vesszük a szemünket a – lehetőleg kormos képű – szerencsehozóról.
A babona az egyik magyarázat szerint úgy keletkezhetett, hogy amikor a fiatal lányok találkoztak a fekete füstfaragóval, utána mindig azt mondták, hogy „szerencsém volt, mert nem kormozott össze”. Egyfajta elképzelés szerint ebből a mai korra csak az maradt meg, hogy „szerencsém lesz, hiszen találkoztam egy kéményseprővel”.

Praktikusabb oldaláról közelíti meg a kérdést az a magyarázat, miszerint azért hoz szerencsét a kéményseprővel való találkozás, mert régen azoknál a házaknál, ahova mentek, nem fordult elő a tüzelésből eredő tragédia, nem égett le a ház, hiszen a fából épült vagy gerendavázas, náddal, zsúppal fedett házakra különösen veszélyes volt a tűz.

Ám az sem kizárt, hogy a hiedelem az ősi világba nyúlik vissza, ugyanis a rómaiak szerint a tűzhelyben lakott a család védőszelleme. A sztyeppéken élő népek pedig úgy hitték, hogy a sámán az elrévülésekor a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel együtt. Így ragadhatott a kéménnyel, tűzhellyel kapcsolatban álló kéményseprőre is valami jótékonynak tulajdonított hatás a szellemek dicsfényéből. Ezen pedig még az sem változtatott, hogy fekete, szurkos és kormos, mint az ördög.
 
Az első levélben így dohog a levélíró: „Három éve költöztem a városba, egy konvektoros házba. A háznak egyébként két kéménye is van, de egyiket sem használjuk füstelvezetésre. Az egyikbe a felújítás során beépítettük a konyhai szagelszívót, a másik semmilyen feladatot lát el. A kéményseprő minden évben felbukkan, és kéri a kéményseprés díját. Az első évben még fizettem neki, de tavaly már nem voltam hajlandó pénzt adni a „semmiért”. Hiába mondom neki, hogy mi konvektorral fűtünk, ő csak ragaszkodott a fizetéshez és feljelentéssel fenyegetőzött. Bár hivatalos értesítést a mai napig nem kaptam a feljelentésről, nem vagyok biztos benne, hogy jól döntöttem, amikor elutasítottam a fizetést.”
A második szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben olvasónk talán kissé túlzott következtetésre jut a kéményseprővel való találkozása után:
„Központi fűtéses lakásból költöztünk egy zöldövezeti kertes házba, amelyben gáz- és vegyes tüzelésű kazán is van. Amikor van egy kis időnk, akkor fával fűtünk, mert jóval olcsóbb, mint gázzal. A kötelező kéményseprési szoláltatásról egészen addig nem is tudtam, amíg egy fél évvel ezelőtt meg nem jelent egy kéményseprő nálunk, és különféle jogszabályokra hivatkozva be akart jönni a házba ellenőrizni a kéményeket. Miután beengedtem, a gázkazánhoz helyezett egy műszert, és azt mondta, hogy rendben van a kémény. A vegyes tüzelésű kazán kéményét nem vizsgálta meg. Arra hivatkozott, hogy arra még később visszatér. Nem töltött nálunk többet tíz percnél és kiállított egy kétszer 1840 forintos, azaz összesen 3680 Ft-os számlát. Persze a vegyes tüzelésű kazán kéményét a mai napig nem jött megvizsgálni. A nagyobbik fiam éppen pályaválasztás előtt áll, így mikor megkérdezte tőlem, hogy milyen szakmát válasszon, gondolkodás nélkül feleltem neki, hogy legyen kéményseprő. Hiszen hol lehet ma ilyen könnyű és tiszta munkával óránként 22 ezer forintot keresni?”
Az olvasói levelekkel kapcsolatban felkerestük a Pest Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Kft.-t, amely néhány kivételtől eltekintve a megye teljes területén ellátja a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatást. Merthogy kötelező tevékenységről van szó, amelyet a kft. honlapjának tanulsága szerint legalább tizenhat törvény és rendelet szabályoz. Ilyen jogi útvesztőben pedig egyáltalán nem könnyű kideríteni, hogy a kötelező szolgáltatásért mit várhatnak el a fogyasztók.
– A jogszabályok szerint az első levél írója, aki a konyhai szagelszívót beépítette a kéményébe, szabálysértést követett el – mondta el kérdésünkre Krizsán Ferenc, a Pest Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Kft.-t nyáregyházi kirendeltségének vezetője. – A kémények megszüntetéséhez is ugyanúgy engedélyt kell kérni, ahogy az építésükhöz. De hogyha e felett szemet is hunyunk, és ezek után szellőzőnek tekintjük az elsőt, a másik meglévő kéménye után mindenképp fizetnie kell, bár kevesebbet, mintha üzemben lévőről volna szó. Ha ugyanis áll a kémény, akkor úgy kell tekinteni rá, hogy bármikor rákapcsolható egy fűtőberendezés. Ezeket a kéményeket egyébként sokan pontosan azért hagyják meg, mert a jogszabály előírja, hogy a lakás legalább egy lakószobájában biztosítva legyen a tartalékfűtés.
– A második levél írója viszont rosszul tette, hogy fizetett a kéményseprőnek egy olyan szolgáltatás után, ame-
lyet el sem végzett – hangsúlyozta a kirendeltségvezető. – Ilyen esetben mindenképp ragaszkodni kell hozzá, hogy elvégezze a munkáját. Ha ezt mégsem teszi meg, akkor föl kell hívni a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi kirendeltségét, a térségben jelen esetben bennünket. Mi utasítani fogjuk a hanyag kéményseprőt a munkája elvégzésére. A nyílt égésterű gázkészülékeket évente egyszer műszerrel ellenőrizzük és szükség esetén takarítjuk ennek az egyszeri díja 1840 Ft. A vegyes tüzelésű kazánok ellenőrzését évente kétszer végezzük, ezért alkalmanként 920 Ft-ot kell fizetnie a tulajdonosnak. Ilyenkor a kémény teljes tisztítására sort kell keríteni megfelelő kéményseprő-szerszámmal, amibe az is beletartozik, hogy a kémény aljában összegyűlt kormot is eltávolítjuk.
A kémények rendszeres karbantartása rendkívül fontos – tette hozzá Krizsán Ferenc Ezért mindenképpen ragaszkodjunk hozzá, hogy a kéményseprő maradéktalanul elvégezze a munkáját, még akkor is, ha ez némi kosszal és takarítással jár. Ha nem jelenik meg a kéményseprő, gázkészülék esetében évente egy, vegyes tüzelésű kazán esetében évente két alkalommal, akkor feltétlenül keressék föl kirendeltségünket a 06-29-490-019-es telefonszámon. Sokan hatóságnak tekintenek bennünket, pedig nem azok vagyunk. Azért lépünk fel néha határozottabban más közszolgáltatóknál, mert tudjuk, hogy milyen következményei lehetnek egy ki nem takarított kéménynek. Elegendő egy kéménybe szorult madártetem, egy darázsfészek, és máris megtörténhet a tragédia. Szintén gondot okozhat, ha az új, tökéletesen szigetelő nyilászárók, vagy egy nagy teljesítményű páraelszívó beépítése után nem kérik a kéményseprők szakvéleményét. A nyílt égésterű gázkazánok – és a legtöbb háztartási készülék ilyen – ugyanis a lakásból vonják el az oxigént, amelynek utánpótlása a légmentesen elzárt ablakokon keresztül nem megoldott. A kazán a helyiség levegőjét használja, s már néhány százalékos oxigéncsökkenés elég ahhoz, hogy az égés tökéletlenné váljon, és szén-monoxid keletkezzen.
Papp János
 


« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció