Tízezer hektárra tíz erdész jut

Egyre több a fatolvaj a régió erdőiben. Évente 12-14 millió forint kárt okoznak.

2010. február 22.
A fatolvajok nem csak az erdőre, de az erdészekre is egyre veszélyesebbek: legutóbb láncfűrésszel mentek neki egyiküknek.

Miközben  az erdőt járjuk, a téli táj látványa óhatatlanul azt juttatja eszembe: felettébb megnyugtató lenne rőzseszedő nénikével találkozni, aki azt mondaná nekünk: szerencsénk, hogy öreganyánknak szólítottuk, s eligazítana bennünket épp aktuális tévelygéseinkben, még ha az nem is éppen földrajzi értelemben vett úttévesztés. Ilyen mesebeli nénikék már rég nincsenek, ám, hogy helyettük ki mindenki más van, s milyen az élet egyáltalán a téli erdőben, arról a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. csévharaszti üzemének műszaki vezetője, Benei Béla erdész s két vadászember, Roik Róbert és Bedő Pál – utóbbi egyszersmind nyugdíjas vadőr – beszélt nekünk

Az erdőben senki nem
marad éhen


A Benei Bélával folytatott beszélgetésünk végszavára érkezett két vadász, Roik Róbert és Bedő Pál nyugdíjas vadőr. Vadat etetni indultak, előtte azonban, mint mindig, váltottak pár szót a legutóbbi találkozásuk óta tapasztaltakról, valahogy így:
 
– Láttad a hollókat?
– Igen, itt repülnek át, kilencen vannak, szép kis csapat.
– És a réti sast?
– Azt még nem. Mikor volt erre?
– Épp tegnap láttam.
Ekkor már közbekérdeztünk, muszáj volt, s megtudtuk, hogy a réti sas alighanem északról jött ide telelni, s hogy ez a tél – hiába érezzük egyes szakaszait különösen hidegnek – a hazai madarak számára sem jelent még veszélyt, a nyári magevők is jól elvannak a bogyókkal. A szibériai szakállas bagoly a harminc centis hó alól is képes kiszedni a mezei pockot, de a mi egerészölyvünk – Benei Béla épp a minap figyelt meg egyet a péteri kukoricaföldeken, egy szárkúp mellett – inkább türelemmel kivárja, mikor bukkan elő egy óvatlan egér.
Megtudtuk azt is, hogy a vadászok hetente háromszor járnak ki feltölteni az etetőket, amelyekből tizenhét darab van a 3600 hektáros területükön, ahol őzből található a legtöbb, dámszarvasból nagyon kevés, vaddisznóból épp elég akad.
A vadetetőnél pedig – ahol még jócskán maradt lucernaszéna, kukorica, búza a korábban kirakott adagból is – kiderült, hogy az etetéssel most nem az éhezéstől mentik meg az erdő népét a vadászok, hanem azon igyekeznek, hogy az állatok minél jobb kondícióban vészeljék át a telet.
 

Feltöltekezés. Hetente háromszor takarmányozzák a vadakat

Ha azt hinnénk, hogy ilyentájt az erdőben háborítatlan a nyugalom, legfeljebb néhány őzsuta, dámszarvas keresgéli a hó alatt a tavalyi füvet, a sűrű aljnövényzetben pedig pár éhes vaddisznó makkal álmodik, tévednénk. Ugyanis, amint azt Benei Béla állítja: az erdőben mindig zajlik az élet.

A csévharaszti üzemhez tartozó tízezer hektáron ilyentájt például úgy, hogy tíz erdész járja a vidéket, s egyebek közt az élő és a már kitermelt, szállításra váró fákra vigyáz. Hétvégeken ugyanezt a feladatot külön védelmi szolgálat látja el. Ugyanis, amíg 3-4 évvel ezelőtt kétmillió körüli volt ezen a területen a fatolvajok által okozott kár, ma már évente 12-14 milliónál tartanak. Az idei, januári kárbecslés önmagában is azt mutatta, hogy 2 milliós értéket tulajdonítottak el a tolvajok.
Benei Béla, akinek munkakörébe a védelmi szolgálatok irányítása is beletartozik, úgy látja: újabban mintha a betörők is kezdenének a falopásra szakosodni, annak ugyanis kisebb a büntetési tétele. Legtöbbször olyan tolvajokat fognak el, akiknek számlájára több más bűncselekmény is felróható. Nemrégiben egy fegyveres rablás elkövetője került rendőrkézre az erdőben.
A helyzet pedig az erdészek számára is egyre veszélyesebb: legutóbb láncfűrésszel mentek neki a tolvajok Benei Béla egyik kollégájának. Nem lesz könnyű tehát érvényt szerezni az új erdőtörvénynek, amely egyebek közt azt is kimondja: harminc centiméteresnél hosszabb fűrészt, fél kilónál nagyobb tömegű fejszét, baltát az erdőbe vinni nem szabad, s járművel – ide értve a kerékpárt is – az erdőben közlekedni csak a kijelölt önkormányzati vagy a helyrajzi számmal beazonosítható utakon szabad, ott is erdészeti engedéllyel.
Ám akármilyen nehéz lesz is, a mostani helyzet tarthatatlan. Az erdészek nap mint nap szembesülnek azzal a már-már bevett gyakorlattal, hogy kimegy a delikvens a szeméttel megrakott kocsijával az erdőbe, ott lepakol, s hogy a visszaút se legyen üresjárat, megrakodik fával.
A fatolvajlás, mint vállalkozás, nem igényel különösebb beruházást – mondja Benei Béla. – Elég hozzá pár tízezer forintért megvásárolt használt kocsi, s egy olcsóbb láncfűrész, amelynek ára az első néhány fuvarral mindjárt meg is térül. Ugyanis mindig akadnak, akik megveszik az „olcsó fát”, amelyről viszont utóbb kiderül, hogy drágább, mint a legális úton beszerzett tüzelő. Benei Béla a rendőrségi eljárások során szakértőként is közreműködik, eközben találkozott már olyan esettel, ahol a vevő húsz mázsa fát vásárolt a házaló tolvajoktól, s nem tűnt fel neki, hogy az a húsz mázsa nem több mint négy!
Az erdészet műszakvezetője azt is elmeséli, hogy gyerekkorában maga is járt rőzseszedőkkel az erdőben, akiknél se fűrész, se balta nem akadt egy darab sem, az összeszedegetett gallyat a hátukra erősített hamvasba pakolták. Akkoriban valahogy még azzal is tisztában voltak az emberek, hogy májusban is lehet gallyat szedni, mert minden évben jön a tél, s akkor voltak igazán nyugodtak, ha az első fagyok már tüzelővel megrakott kamrát találtak.
Az erdészet ma is biztosít lehetőséget a gallyszedésre, a tuskózásra – tudtuk meg a műszaki vezetőtől – s sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Az idén annyian voltak, hogy sorban is kellett állniuk az előjegyzés miatt, akárhol ugyanis nem, csak kijelölt helyeken gyűjthetnek tűzrevalót.
A rendteremtés következő állomása az itteni erdőkben mindenesetre az lesz – tudtuk meg –, hogy az erdészet útjait sorompókkal lezárják. Az erdészek és a vadászok mindig tudni fogják, melyik utat lehet éppen használni, a hívatlanoknak, a láncfűrésszel kirándulóknak pedig tudomásul kell venniük, hogy kívül tágasabb.
 Kovács Zsuzsa
 
Címkék: erdészet

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció