Tovább húzódik az M4-es építése
2012. január 4.
Szerencsésen kell összeállniuk a csillagoknak, hogy 2013-ban elkezdődhessen az M4-es Pest megyei szakaszának megépítése.
Az építés megkezdésére legkorábban 2012-ben kerülhet sor,
míg az ideiglenes forgalomba helyezés szakaszosan 2013 és 2015 között történhet
meg – tájékoztatta két évvel ezelőtt dr. Csépi Lajos szakállamtitkár a térség
huszonnégy polgármesterét, akik közösen fordultak az államhoz az M4-es
autópálya Monor–Pilis elkerülő szakaszának mielőbbi megépítése miatt.
A Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tájékoztatása szerint azonban 2012-ben már
biztosan nem kezdődik meg az építkezés.
– Az M4 autópálya
M0–Cegléd közötti szakasz előkészítése folyik, jelenleg a tervek készülnek –
mondta el lapunknak Loppert Dániel a NIF kommunikációs vezetője. – Ezen belül
az engedélyezési terv elkészült, az építési engedélyezési eljárás folyamatban
van. Ezzel párhuzamosan készül a kiviteli terv is. A kivitelezés ütemezését az
előkészítési munkálatok lezárultát követően, várhatóan 2012 év közepe után
lehet elkezdeni.
Mint arról
lapunkban korábban beszámoltunk, az M4-es építkezését az eredeti tervek szerint
már idén be kellett volna fejezni. Hogy mégsem így lett, abban nagy szerepe
volt a rosszul végrehajtott engedélyezési eljárásnak, így az unió nem támogatta
a projektet. A fejlesztés eredetileg a Közép-Magyarországi Operatív Program
(KMOP) részeként valósult volna meg, mérete miatt a „nagy projektek” körébe
kellett sorolni, amely brüsszeli jóváhagyást igényelt. A támogatási kérelem
azonban már az Európai Unió szakértőjénél, az úgynevezett JASPERS-nél elbukott,
mivel nem készült megfelelő környezetvédelmi vizsgálat. A hazánk által beadott
pályázatban ugyanis földrajzilag és időben is ütemezett fejlesztésről szólt,
amely a magyarországi joggyakorlat szerint nem vitatott. A környezetvédelmi
vizsgálatok is ennek megfelelően készültek el. A JASPERS szakértők szerint
azonban a teljes Pest megyei szakasz környezeti hatásait együtt kellett volna
vizsgálni. Ezért a beadott 5-9 km körüli hosszúságú szakaszok sem részeiben,
sem egészében nem feleltek meg az EU elvárásainak.
Ezt követően
hosszas egyeztetéssorozat eredményeképpen született meg 2009. október 8-án az a
miniszteri döntés, amely rögzítette a fejlesztés irányát, a projekt műszaki
tartalmát, illetve a követendő eljárásrendet. A döntés lényege, hogy – a
JASPERS véleményét elfogadva – a teljes Budapest–Szolnok szakaszra elkészül az
M4 autópálya kétlépcsős környezetvédelmi vizsgálata a szükséges hatósági
eljárásokkal. Ezt követően megszülethet az autópálya építési engedélye.
Az M4-es autópálya
Pest megyei szakaszának építése október végén a parlamentben is napirendre
került.
– A Pest megyén és
Jász-Nagykun-Szolnok megyén is áthaladó M4-es autópálya a térség
közlekedéshálózata és a területszerkezet fejlődése szempontjából is
kulcsfontosságú – mondta felszólalásában Földi László országgyűlési képviselő,
Cegléd polgármestere.
– A régóta várt
M4-es autópálya-építés Pest megyei szakasza a kiemelkedő forgalom és a sok
baleset miatt mind a helyben lakók, mind a szakértők szerint az ország egyik
legsürgetőbb beruházása – hangsúlyozta válaszában az államtitkár. – Ennek
megfelelően a beruházás második helyen áll a 193 elemből álló országos
rangsorban, a kormány frissen elfogadott fejlesztési programjának legelső
programciklusában szerepel, sőt, az Új Széchenyi Tervnek egyik kiemelt
projektje. Pest megyében, sajátos helyzetéből adódóan, a
közúthálózat-fejlesztésre fordítható források előteremtése nehezebb, mint
másutt.
– Bár a térség a központi régió
tagja, a statisztikai mutatók alapján még sincs jó helyzetben. Ennek
meghatározó oka, hogy elmaradt a régió tőkevonzó képessége, a befektetők
ugyanis szívesebben mennek olyan helyre, ahol az autópályás elérhetőség is
biztosított. Az elkészült és átadott 4-es út ezért jelentős változást eredményezhetne
a térségben élők életminőségének javításában – folytatta a képviselő, majd Fónagy
Jánoshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkárhoz feltett kérdésében
arra kereste a választ, hogy a kormány fejlesztési célkitűzései tartalmazzák-e
a Budapest–Cegléd gyorsforgalmi úttal kapcsolatos fejlesztést.
A 2014 és 2020 közötti uniós tervidőszakra nézve a megfelelő forráskeretek
biztosítása a 2013-ig kialakítandó közösségi finanszírozási szabályok
alakulásának, majd azt követően az egyeztetések eredményének a függvénye. A
kivitelezés legkorábban 2013-ban indulhat el. Egyúttal vizsgáljuk az M0–Cegléd
közötti szakasz esetében az Újhartyánt Albertirsával összekötő 405-ös főút
kétszer kétsávossá alakításának a lehetőségét is. Ez kihasználja a már meglevő
üllői elkerülőt, és segítséget jelenthet a fővárosba irányuló agglomerációs
gépjárműforgalomnak is, tehát csökkenti a balesetveszélyt.
Papp János
Címkék:
M4
« vissza
Kapcsolódó cikkek: |
Legolvasottabb cikkeink:
|
Hozzászólások (0 db)
Új hozzászólás





