Van megoldás!

Az viszont nem mindegy, milyen áron.

2009. december 18.
„Feleségem nagybátyja másfél éve meghalt, és a végrendelet szerint a teljes vagyonát, köztük egy ingatlant is feleségem édesanyja, a testvére, és a feleségem örökölte. Az anyósom a hagyatéki eljárás során lemondott az öröksége részéről a felségem javára, így ő lett kétharmad arányban az ingatlan tulajdonosa, a bátyja pedig egyharmad arányban. Sajnos több mint egy éve nem tudunk arról, hogy a sógorom hol tartózkodik, gyakorlatilag semmilyen kapcsolatunk nincs vele. Miután a szóban forgó ingatlan az ország másik részén található, azt semmilyen módon nem tudjuk használni, a fenntartása nekünk csak pénzbe kerül, ezért el szeretnénk adni. Ez idáig sehol nem akadtunk sógorom nyomára, és semmilyen hivataltól nem kaptunk érdemi információt. Mit tudunk tenni?”

Úgy gondolom, hogy ilyen körülmények között a közös tulajdonnak csak peres úton való megszüntetése jöhet számításba, amelyet attól függetlenül is meg lehet indítani, hogy nem tudják, hol van a testvér. Ez esetben célszerű az ingatlan egyharmad tulajdoni hányadának értékét bírói letétbe helyezni, ugyanis az ismeretlen helyen tartózkodó sógor részére a bíróság ügygondnokot fog kirendelni, aki valószínűleg nem fogja kifogásolni ilyen biztosíték mellett a közös tulajdon megszüntetését. Az ingatlan-nyilvántartásba a feléségének a tulajdonjogát teljes egészében be fogják jegyezni a jogerős ítélet után, és ezután már el lehet adni az ingatlant. A sógorának öt év áll rendelkezésére, hogy az őt megillető vételár hányadot a bíróságtól felvegye. Ha erre nem kerül sor, akkor a felesége azt visszakérheti.

„Volt férjemmel öt évvel ezelőtt több millió forintos hitel felvételével 50-50 %-os tulajdoni arányban vettünk közösen egy lakást. Miután a viszonyunk megromlott, elköltöztem a lakásból, és már azóta el is váltunk. A férjem maradt a lakásban. Azóta sem tudunk megegyezni, mert egyikünknek sincs annyi pénze, hogy kifizesse a másikat. A volt férjem nem akarja eladni a lakást, és ragaszkodik ahhoz. A törlesztő részleteket eddig a férjem fizette, és ennek fejében én nem kaptam gyerektartási díjat, amely a jövő hónaptól egyébként is megszűnik. Azt szeretném kérdezni, hogy kötelezhetem-e arra, hogy vegye meg a lakást, és fizessen ki engem, vagy adjuk el a lakást, és így számoljunk el egymással. Hogy jutnék minél hamarabb az engem megillető pénzhez?”

Amennyiben nem tudnak megállapodni, akkor bíróság előtt kérheti a közös tulajdon megszüntetését, aminek során egymással minden tekintetben el kell számolni. Az elszámolásnak a törlesztő részleteken kívül – ha ön erre igényt tart – magában kell foglalnia az elvileg járó többlethasználati díj összegét is. Ön ugyanis, amióta a közös lakásból elköltözött többlethasználati díjra jogosult, mivel volt férje használja a közös tulajdonú lakást. Megoldás lehet, hogy a volt férje, vagy ön (ha a bank megengedi!) a még fennálló hitelösszeget átvállalja a másik fél kifizetésével egyidejűleg, így az egyikük kizárólagos tulajdonába kerül a lakás. Lehetséges megoldás az is, amennyiben közösen értékesítik a lakást, hogy a hitelösszegnek a vételárból való levonását követően a fennmaradó összeget egymás között szétosztják. Ehhez valószínűleg szükséges lesz a hitelintézet hozzájárulása is, amennyiben a jelzálogjogon kívül a bank javára elidegenítési és terhelési tilalom is be van jegyezve.

„Miután édesanyám 3 éve már meghalt, a két nagybátyámmal együtt örököltem meg a nagyszüleim házát, ennek az évnek az elején. Az egyik nagybátyám azt tervezi, hogy beköltözik nagyszüleim házába, miután az nagyobb, mint amiben jelenleg lakik. Ez a ház kb. 15 millió Ft-ot ér. Azonban nem akarnak tisztességesen kifizetni, és a házba költöző nagybátyám csupán 3 millió Ft-ot kínál a tulajdoni hányadomért, míg a testvérének kifizeti az 5 millió Ft-ot. Ezt azzal indokolták, hogy a hagyaték felvételekor a házat 10 millió Ft-ra értékelték, és amióta a nagymamám meghalt, ők tartják rendben a házat. Jogos-e a nagybátyámék szándéka?”

A lehetséges megoldások közül ez esetben is az a legegyszerűbb, leggyorsabb megoldás, ha önök meg tudnak egymással állapodni a vételár tekintetében. Sajnos, semmi nem zárja ki azt, hogy valamelyik fél helyzeti előnyével esetleg visszaélve nem reális áron kívánja megváltani a másik tulajdoni hányadát, ez azonban szabad megállapodás kérdése. Így tehát önnek kell eldönteni, hogy annyiért odaadja-e a tulajdoni hányadát, amennyit kínálnak érte, vagy sem. Nem köteles elfogadni a felajánlott összeget, hanem akár pert is indíthat a közös tulajdon megszüntetése céljából. A per eredményeként a tulajdonostársakat azonos mértékű tulajdoni hányad esetén az ingatlan értékéből is azonos nagyságú rész illeti meg. Ha tehát például az ingatlannak árverés útján történő értékesítésre kerül sor, a befolyó vételárból 1/3-1/3 rész illet meg mindenkit. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a megoldás mindenképp időigényes, és jelentős költségekkel is jár.

A felsorolt esetekből is látszik, hogy érdemes nagyon megfontolni a közös tulajdon peres úton való megszüntetését, ugyanis lehet, hogy esetenként többe kerül a leves, mint a hús. A per megindításakor a felperesnek elsőként az eljárási illetéket kell megfizetnie, amely a pertárgy értékének a 6 százaléka. (Az utolsóként leírt esetben, ha például 5 millió forintra tart igényt a felperes, akkor az eljárási illeték összege 300 ezer forint!) Főszabály szerint az egyes felek a készkiadások megosztása mellett saját maguk viselik a saját költségeiket. Ettól a szabálytól, hogy mindegyik fél a saját költségét viseli, csak akkor tér el a bíróság, amennyiben azt valamelyik félnek a magatartása indokolttá teszi. Ebből viszont az is következik, hogy minden érintettnek törekednie kell a közös megállapodáson alapuló peren kívüli megegyezésre.

Dr. Kéri András ügyvéd rovata
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció