Vásár a garázsban

A régióban is hódít az amerikai divat

2012. október 30.
Hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend egy tengerentúlról átvett szokás, amivel jó hangulatban szabadulhatunk meg elunt, régi kacatainktól. Vagy kincseinktől? Nézőpont kérdése.

Egy fura hirdetésre lettünk figyelmesek Üllő vasútállomásán. Garázsvásár – hirdette a táblára kifüggesztett papírlap, melyet olvasva egy amerikai kisváros idilli képe ugrott be elsőnek, ahol az amerikai álomba szenderült, önmagukkal és a világgal harmonikus kapcsolatot ápoló polgárok kétállásos luxusgarázsaikból mindenféle megunt vagy használaton kívüli portékát árulnak, békét és kiegyensúlyozottságot árasztó utcabéli barátaiknak. De honnan máshonnan jöhetne egy ilyen kezdeményezés, mint a kóla, rágógumi és az űrrepülés hazájából, tehát Amerikából. Lényege, hogy a tulajdonosok saját udvarukban, garázsukban rendeznek bulival egybekötött kirakodóvásárt régi, megunt pincében, padláson, garázsban tárolt holmijukból. A garázsvásárok már a fél világon elterjedtek, ezek után csak természetes, hogy hazánkban is megjelent és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a lomok effajta kitakarítása. Persze túlzás, hogy csak limlomot vagy kacatot találhatunk falubéli lakótársaink garázsaiban, hiszen ami az egyikünknek már terhes vacak, az a másikunknak igazi kincs. Amihez egy ilyen vásáron fillérekért lehet hozzájutni.
Felkerekedtünk hát némi pénzzel a zsebünkben – mégsem állhatunk ott pénz nélkül, ha éppen most talál ránk életünk biznisze –, hogy megnézzük, miképp zajlik régiónkban egy garázsvásár.
A helyszínen a szervező, Boczek Andrea  kalauzol  végig bennünket, és elárulja, hogy nem csak az ő eladásra szánt holmijával van tele a garázs területét kinövő kirakodóvásár. Öt barátjával közösen szervezte a „közösségi programot”, és mindannyian árulják kinőtt, megunt, haszontalanná vált portékáikat.
– Itt olyan holmikat találnak, amiket bent a lakásban egyik helyről a másikra tettünk, valamiért nem volt szívünk megválni tőlük – meséli Andrea. – Aztán, ahogy egyre fogyott a hely elkezdtünk azon gondolkodni, hogy mit is kezdhetnénk azzal a sok ruhával, játékkal, könyvvel, műszaki cikkel amelyek jó állapotban vannak, vagy annyira a szívünkhöz nőttek, hogy nem szeretnénk csak úgy kidobni őket. Aki itt vásárol az az újrahasznosítást, ezáltal pedig a környezetvédelmet is támogatja, hiszen az itt látható dolgok annak ellenére, hogy még használhatóak, úgy is a szeméttelepen végezték volna, tovább terhelve ezzel a környezetet.
Hogy a garázsvásár igazi közösségi program – elnézve a holmik között vidáman játszadozó gyerekeket, az egymással beszédbe elegyedő bámészkodókat és vásárlókat – ahhoz kétségünk sem férhet, sőt egy-egy ilyen alkalommal új ismeretségek, akár barátságok is szövődhetnek.
Boczek Andrea elmondta, arra nagyon vigyáznak, hogy a vásár megtartsa közösségi jellegét és ne csapjon át rideg kereskedelmi tevékenységbe.
– Nem az a célunk, hogy a vásárból gazdagodjunk meg, hiszen nem is lehet. Viszont szeretnénk másokon segíteni azzal, hogy fillérekért adunk el olyan darabokat, amelyekért máshol ezreket kellene kifizetni. Ezekben a szűkös időkben ez is sokat számít.
A garázsvásár másik előnye, hogy mindenféle jogosítvány és engedély híján is létrehozható. Az a lényeg, hogy a saját tulajdonban lévő területünkön szervezzük, mint magánrendezvényt. Ha pedig a bevétel nem éri el a 800 ezer forintot, még adózni sem kell utána.
Üllőn ez volt a második garázsvásár, idén még egyet szeretnének rendezni Andreáék. Vecsésen már sok alkalmon vannak túl, mondhatni már hagyománya van a garázsvásároknak. De nem is baj, ha elterjed egy olyan kezdeményezés, amivel magunk is jól járunk és egymáson is tudunk segíteni. Akkor meg pláne nem, ha eközben még jól is érezzük magunkat.

Varga Norbert 

 

Címkék: garázsvásár üllő

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció