Végrendelet

De hogyan?

2010. február 22.
„Az egyik gyermekemre szeretném hagyni az összes vagyonomat, mert sajnos a másik gyerekem nem törődik velem. Csak ő és a kis unokám látogat és gondoz, ha szükséges. Úgy szeretnék viszont végrendelkezni, hogy azt más ne tudja meg. Elég-e, ha saját kezűleg megírom, vagy kell-e a hitelesítéshez két tanú, ügyvéd, vagy közjegyző? Mi legyen benne, és hol tudhatom biztonságban?”

A végrendelet jogintézményének óriási jelentősége van, ugyanis örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét az határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény irányadó, vagyis a törvényen alapuló öröklés csak másodlagos, és abban az esetben érvényesül, ha nincs végintézkedés, vagy abban nem történt rendelkezés az egész vagyonról. Végrendelkezni alapvetően szóbeli vagy írásbeli formában lehet. Ez utóbbi lehet közvégrendelet vagy magánvégrendelet. A szóbeli végrendelet nagyon ritka, ilyen akkor fordul elő (és akkor érvényes!), ha valaki közvetlen életveszélyben van, és képtelen írásbeli végrendeletet tenni. Ez csak akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a végakaratát teljes egészében közli, és kijelenti, hogy ez a nyilatkozata az ő végrendelete. A tanúk nem lehetnek a kedvezményezettjei a végrendeletnek. Az írásbeli végrendelet egyik fajtája a közvégrendelet, amit közjegyző vagy bíróság előtt lehet tenni. Vannak olyanok, akik érvényesen csak közvégrendeletet tehetnek, ilyenek pl. a vak, az írástudatlan, vagy az olvasásra, illetve nevének aláírására képtelen személyek. Az írásbeli végrendelet másik fajtája a magánvégrendelet, amely ugyancsak kétféle lehet: az egyik a saját kézzel írt (az ún. holográf), míg a másik a más által készített (ún. allográf) végrendelet. A más által készített lehet akár más által kézzel írt, illetve géppel írt, vagy nyomtatott irat. Az írásbeli végrendelet tehát akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltezésének helye és ideje az okiratból magából kitűnik, és azt a végrendelkező:

1.) elejétől végéig maga írja és aláírja, vagy
2.) két tanú egyidejű jelenlétében aláírja, és ezt a tényt a tanúk aláírásukkal tanúsítják, vagy
3.) az iratot aláírja, és azt akár nyílt, akár zárt iratként egy (bármely) közjegyzőnél – az iratot végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

A több lapból álló írásbeli magánvégrendelet minden lapját folyamatos oldal számozással kell ellátni (tehát oldalanként, folyamatosan: 1., 2., 3. stb.) és annak minden oldalát a végrendelkezőnek - illetve ha tanúk is szükségesek - a tanúknak is alá kell írniuk. A végrendeletnek közjegyzőnél való letétbe helyezésétől a végrendelet még nem lesz „közvégrendelet”, azonban így garantált, hogy a végrendelet a közjegyzőnél biztonságban lesz. A végrendeletnek nem kell feltétlenül a „végrendelet” szót vagy kifejezést tartalmaznia, de az okmányból feltétlenül ki kell derülnie annak, hogy az irat a végrendelkező halál esetére vonatkozó akaratát, rendelkezését tartalmazza. A tanúknak nem is kell ismerniük a végrendelet tartalmát, hiszen ők alapvetően azt tanúsítják, hogy az örökhagyó a végrendeletét az ő együttes jelenlétükben írta alá. A tanúk nem lehetnek a végrendelet kedvezményezettei, és képesnek kell lenniük a végrendelkező személyazonosságának az igazolására. A végrendelet szövegéből konkrétan ki kell derülnie annak is, hogy ki lesz az örökös. A még meg nem született, de a végrendelet készítésekor már megfogant személy is lehet örökös. Nagyon fontos szabály, hogy két vagy több személynek bármilyen formában ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése érvénytelen. Tehát még a házastársak sem végrendelkezhetnek egy okiratban. Az írásbeli magánvégrendelet tanúja, vagy annak hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen, kivéve ha a végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó saját kezűleg írta és aláírta. Az írásbeli végrendelet hatályát veszti, ha:

1.) megsemmisül, vagy
2.) az örökhagyó a végrendeletét közjegyzői okiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával visszavonja, vagy
3.) az örökhagyó újabb végrendeletet készít. A szóbeli végrendelet hatályát veszti három hónap elteltével akkor is, ha az örökhagyónak ez idő alatt lett volna lehetősége más formában végrendelkezni.

Az elmondottak szerint tehát nem szükséges mindig és feltétlenül a közjegyző vagy ügyvéd közreműködése, de mindig célszerű rendkívül gondosan, a szabályok alapos ismeretében eljárni. A végrendelet biztonságos megőrzésének, titokban tartásának biztosítása több módon is lehetséges. A végrendeletet készítő közjegyzőnél, vagy ügyvédnél való elhelyezésen túlmenően az egyik lehetőség a Magyar Közjegyzői Kamara által üzemeltett, a másik - amennyiben a végrendelet elkészítése ügyvéd közreműködésével történt - a Magyar Ügyvédi Kamaránál található központi nyilvántartásban való elhelyezés, amelyek egyaránt biztosítják a végrendeletek biztonságos és titkos megőrzését. Mindkét esetben biztosított, hogy az örökhagyó halálát követően a végrendelet előkerül, az nem fog elkallódni, és az örökhagyó végrendeleti akarata a szándékának megfelelően érvényesülni fog.

Visszatérve a feltett kérdéshez, meg kell jegyezni azonban, hogy a másik gyermek végrendelet esetében is jogosult az ún. „köteles rész”- re. Ennek sajátos, szerteágazó szabályai vannak, amelyekre a következő lapszámunkban visszatérünk.
 
Dr. Kéri András ügyvéd rovata
(Kéri Ügyvédi Iroda, Monor, 30/931-6242)
Címkék: Dr. Kéri András ügyvéd

« vissza

Kapcsolódó cikkek:

Legolvasottabb cikkeink:

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció