Víz nélkül maradtak

2012. szeptember 26.
A Gyömrő falusi ré­szén található artézi kút 86 éven keresztül adta ivóvizét a lakos­ságnak, de néhány héttel ezelőtt elnémult a kút felől hallatszó vízcsobogás. A helyzet azóta is változatlan, a kőkútból tovább­ra sem folyik a víz, az illetékesek azonban már dolgoznak a prob­léma megoldásán.


Gyömrő egyik büszkesége a környékünkön egyedülálló, 1926-óta működő artézi kút. A falusi körforgalom szom­szédságában található víz­nyerő helyet előszeretettel látogatták a város lakói, de a környékbeli településekről is szívesen jöttek ide vízért az emberek. Akár a reggeli órákban, akár késő este ér­keztünk a vízforráshoz, min­dig akadt valaki, aki a kiala­kított ivócsarnokban vagy az azt körülvevő dísztéren várakozott, hogy a szabadon csordogáló friss, egészséges artézi vízzel töltse meg ott­honról hozott vizes flaskáit.
Ennek azonban 86 év után egyelőre vége. Az artézi kút környékén nem találunk senkit, aki vízért érkezett volna, hiszen az elapadha­tatlannak tűnő vízfolyás né­hány héttel ezelőtt valamiért megakadt. Arról, hogy még­is mi történhetett a kúttal, már több, a helyi politikusok felelősségét is firtató pletyka látott napvilágot, ezért úgy döntöttünk, hogy utánajárunk a probléma valódi okának. Kérdésünkre, hogy miért nem ad vizet a 86 éve folyamatosan működő artézi kút, Hauser Antal a gyömrői önkormányzat kommuniká­ciós referense válaszolt.
– Az kút vize olyan a na­gyobb mélységben levő víz­záró rétegek között elhelyez­kedő, nyomás alatt álló víz, amelyet ha megfúrnak, ma­gától tör a felszínre. Az év­tizedek alatt a kutat táplá­ló rétegvíz készlet némileg megfogyatkozott, már nem éri el a kifolyó szintjét. En­nek köszönhető, hogy leállt a vízfolyás – mesélte Hauser Antal.
Az artézi források víz­utánpótlása rendkívül lassú, sokszor lehetetlen folyamat. A mélyben található kész­let általában több tízezer év alatt halmozódik fel. A ré­tegvíz szintjének változá­sát lényegében az sem befo­lyásolja, hogy aszályos vagy csapadékos a pillanatnyi időjárás, a mélyben rejlő víz mennyiségét sokkal hosszabb, akár több ezer éven át tartó környezeti folyamatok alakítják.
A gyömrői artézi víz – az ivócsarnokon elhelyezett réztábla szerint – 105-110 méteres mélységből érkezik a felszínre. A vízadó réteg a pliocén korból származó ho­mokréteg, amely legkeve­sebb 2, 5 millió évvel ezelőtt alakulhat ki.
A kút vízhozama a kezde­tektől fogva 18 liter volt per­cenként, a legutóbbi mérést 2006-ban végezték, amely szintén ezt az eredményt produkálta. Az utóbbi idő­ben azonban már elmaradt a hozam a megszokottól. Pontos adatok nem állnak az önkormányzat rendelke­zésére, de egyes becslések szerint jelenleg 10–18 liter között lehet a percenkénti vízhozam.
Ha a számokat összevet­jük, kiderül, hogy 86 évnyi folyamatos működés alatt közel 814 millió liter vizet adott a kút a környékbe­li lakosságnak. Egy Gyöm­rő méretű településnek 16 évig lenne elegendő ez a víz­mennyiség.
A gyömrői önkormány­zat most arra keresi a meg­oldást, hogy miképpen tud­ná ismét működésbe hozni az artézi kutat. Az ilyen­kor szükséges talajtani mé­rések összegzését követően dönt majd a testület arról, hogy a továbbiakban milyen módon kívánja üzemeltet­ni a kutat. Hauser Antal el­mondta, mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy a lakosság ismét hozzájus­son az artézi vízhez. Egy­előre úgy tűnik, hogy egy elektromos szivattyú üzem­be helyezésével, valamint az átalakításhoz szükséges 5-800 ezer forint körüli rá­fordítással megoldható len­ne a probléma, de megvár­ják a szakértők véleményét és csak utána döntenek a kút sorsáról.

Varga Norbert
Címkék: gyömrő artézi kút víz

« vissza

Hozzászólások (0 db)

Új hozzászólás
Új hozzászólás írásához kérjük lépjen be, vagy regisztráljon!


Jelszóemlékeztető
Regisztráció